Az EU 2027-től megszünteti az orosz gázimportot, Magyarország jogi lépéseket tesz

Az Európai Unió Tanácsa döntést hozott arról, hogy 2027-től teljes egészében leállítja az Oroszországból érkező földgáz behozatalát, legyen szó cseppfolyósított (LNG) vagy vezetéken szállított energiahordozóról.

A lépés az uniós energiapolitika egyik központi programjához, a REPowerEU-kezdeményezéshez kapcsolódik, amelynek célja az orosz energiafüggőség felszámolása.

A határozat értelmében 2027 elejétől tilos lesz az orosz LNG importja, míg a csővezetékes gázszállításokat legkésőbb szeptember végéig megszüntetik. A jelenleg futó szerződések átmeneti időszaka ezzel lezárul, az általános tiltás pedig a rendelet életbe lépését követően néhány héten belül alkalmazandóvá válik.

Származásellenőrzés és súlyos bírságok

Az új szabályozás komoly ellenőrzési kötelezettségeket ró a tagállamokra: minden egyes szállítmány esetében meg kell vizsgálni a gáz eredetét, mielőtt engedélyt adnak a behozatalra. A jogsértésekért jelentős pénzbírságok járnak.

Magánszemélyek esetében több millió eurós maximális büntetés szabható ki, míg vállalatoknál akár több tízmillió euró is lehet a szankció mértéke, illetve a forgalomhoz kötött százalékos bírság is alkalmazható. Szélsőséges esetben a büntetés a vitatott ügylet értékének többszörösére rúghat.

Az uniós döntéshozók ugyanakkor vészhelyzeti féket is beépítettek a rendszerbe: ha az ellátásbiztonság egy vagy több tagállamban súlyosan veszélybe kerülne, az Európai Bizottság legfeljebb egy hónapra ideiglenesen felfüggesztheti a tiltást.

Alternatív beszerzési utak keresése

A rendelet nemcsak tilalmakat tartalmaz, hanem kötelezettségeket is. Az uniós országoknak rövid határidőn belül terveket kell kidolgozniuk arra, hogyan pótolnák az orosz szállításokat, milyen infrastrukturális akadályokkal kell számolniuk, és honnan érkezhetne helyettesítő energiaforrás.

Ehhez az energetikai vállalatoknak jelenteniük kell a még fennálló szerződéseiket nemzeti kormányaiknak és az Európai Bizottságnak is. A diverzifikációs követelmények azokra az országokra is vonatkoznak, amelyek jelenleg továbbra is vásárolnak orosz kőolajat. Brüsszel célja, hogy 2027 végéig ezen a területen is fokozatosan megszüntesse a függőséget.

Magyarország bíróság elé vinné a döntést

A magyar kormány élesen bírálta az uniós határozatot, és jogi eljárást indítana annak megsemmisítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: amint a rendelet hivatalos formában is megjelenik, keresetet nyújtanak be az Európai Unió Bíróságán.

A miniszter szerint a szabályozás elfogadásának módja vitatható, és álláspontja szerint a döntés lényegében szankcióként működik, amelyhez szerinte egyhangú tagállami jóváhagyásra lett volna szükség. Úgy véli, az intézkedést kereskedelempolitikai lépésként vezették be, így megkerülték a vétó lehetőségét, és elegendő volt a minősített többség.

A szavazás során Magyarország és Szlovákia nem támogatta a javaslatot.

Energiaköltségek és nemzeti hatáskör kérdése

Szijjártó hangsúlyozta: a kormány megítélése szerint az orosz olaj és földgáz importjának tilalma komoly anyagi terhet róna a magyar háztartásokra. Szerinte az alternatív beszerzési források hiánya jelentős drágulást okozhatna, akár többszörösére növelve a családok rezsiköltségeit.

A külügyminiszter arra is hivatkozott, hogy az uniós alapszerződések alapján az energiamix meghatározása tagállami hatáskör, vagyis minden ország maga dönthet arról, honnan és milyen energiahordozót vásárol.