Ukrajna romjai fölött már megjelent a BlackRock

A fegyverek elhallgatásának lehetősége nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági kérdéseket is egyre élesebben előtérbe hoz Ukrajna jövőjével kapcsolatban. Miközben a háború lezárásáról szóló egyeztetések felgyorsultak, párhuzamosan erősödik a vita arról is, mi történik az országgal a béke után, és kik alakítják majd a romok eltakarítását követő gazdasági újrarendeződést.

Az amerikai és ukrán elképzelések középpontjába ebben a szakaszban a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock került.

Az elképzelés szerint a pénzügyi óriás kulcsszerepet vállalna Ukrajna háború utáni gazdasági helyreállításának megtervezésében, elsősorban tanácsadóként és a nemzetközi tőke mozgósításának szervezőjeként. A The New York Times beszámolója alapján Washington és Kijev egy olyan nagyszabású konstrukción dolgozik, amely akár 800 milliárd dollárnyi beruházást is megcélozhat. A lap szerint tavaly december közepén, amikor a béketárgyalások intenzívebb szakaszba léptek, ukrán tisztviselők New Yorkba utaztak, hogy személyesen egyeztessenek a BlackRock vezetésével.

A megbeszélések egy közösen előkészített amerikai-ukrán békekeret részét képezték. Ennek gazdasági pillérét Volodimir Zelenszkij egy 800 milliárd dolláros „jóléti tervként” jellemezte, amely túlmutatna az utak, hidak és erőművek újjáépítésén, és az ukrán gazdaság hosszú távú átalakítását célozná. A BlackRock bevonása – a beszámolók szerint – azt a folyamatot indította el, amely a lehetséges finanszírozási források, befektetők és kulcságazatok feltérképezésére irányult.

A nagyszabású elképzelések ellenére a vagyonkezelő szerepvállalása már a kezdetektől komoly vitákat váltott ki.

Európai és ukrán tisztviselők egy része kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a BlackRock valóban képes lenne-e ekkora volumenű tőkét mozgósítani. Mások attól tartanak, hogy egy amerikai magáncég domináns jelenléte inkább elbizonytalanítaná a befektetők egy részét, és politikailag is nehezen vállalható helyzetet teremtene.

Ezek a fenntartások nem előzmény nélküliek. A New York Times által látott belső dokumentumok szerint a BlackRock már a háború korábbi szakaszában is próbált forrásokat bevonni Ukrajna újjáépítésére. Egy 2023 tavaszi terv még 50-80 milliárd dollár mobilizálásával számolt, egy évvel később azonban ez az összeg 15-30 milliárd dollárra olvadt. A projektet végül 2025 közepén felfüggesztették, miután nem sikerült áttörést elérni.

Az európai aggodalmak egyik fő forrása az, hogy Ukrajna újjáépítésének pénzügyi terhei várhatóan nagyrészt Európára hárulnának.

Több kormány attól tart, hogy az állami források egy amerikai irányítású, magántulajdonban lévő alapba kerülhetnek, ami átláthatósági és szuverenitási kérdéseket vet fel. Ezek a félelmek most, a béketárgyalások előrehaladtával ismét felerősödtek.

A BlackRock szerepének megértéséhez érdemes röviden kitérni arra is, mi ez a cég, és miért került az utóbbi időben a politikai viták középpontjába. A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője, amely több mint tízezer milliárd dollárnyi eszközt kezel nyugdíjalapok, állami befektetési alapok, bankok és nagyvállalatok megbízásából. Bár formálisan nem politikai szereplő, mérete és globális jelenléte miatt jelentős befolyással bír a pénzügyi piacokra és közvetve az állami gazdaságpolitikákra is. Az elmúlt években több válsághelyzetben – a világjárványtól az ukrajnai háborúig – kormányok stratégiai tanácsadóként tekintettek rá. Magyarországon a cég neve különösen hangsúlyossá vált: a kormánypárti politikai narratívában gyakran jelenik meg a „globális pénzügyi háttérerő” szimbólumaként, amely szerintük a nemzeti szuverenitással szemben érvényesít gazdasági és ideológiai érdekeket. Ez a politikai kontextus magyarázza, miért vált a BlackRock a hazai közbeszédben jóval nagyobb jelentőségű szereplővé, mint amit egy hagyományos vagyonkezelő indokolna.

A jelenlegi tárgyalásokban a BlackRock hivatalosan egyelőre tanácsadói szerepet tölt be, díjazás nélkül. Nem világos azonban, hogy ez a mandátum miként változna egy esetleges békemegállapodás után. A New York Times értelmezése szerint a vagyonkezelő bevonása erősíti azt a benyomást, hogy

az új amerikai vezetés Ukrajna újjáépítését nem pusztán geopolitikai feladatként, hanem üzleti lehetőségként is kezeli.

Ezt a képet erősíti a tárgyalások személyi összetétele is. Az amerikai oldalon üzleti háttérrel rendelkező szereplők tűntek fel, köztük Steve Witkoff és Jared Kushner, miközben a BlackRockot a cég vezérigazgatója, Larry Fink képviselte. A tervezetek amerikai befektetési lehetőségek széles körét vázolják fel, és egy jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségét is felvetik.

A lap felidézi, hogy Donald Trump korábban nyíltan beszélt arról: Ukrajna újjáépítése komoly gazdasági potenciált jelenthet. Egy Zelenszkijjel folytatott egyeztetésen úgy fogalmazott, hogy az egész folyamatból „jelentős vagyon szerezhető”.

Az ukrán vezetés gyakran hasonlítja az újjáépítési elképzeléseket a Marshall-tervhez, ám a történelmi párhuzam sokak szerint csak részben állja meg a helyét. Míg a második világháború után Európa talpra állítását az amerikai állam irányította, Ukrajna esetében egy magáncég kerülhetne központi szerepbe. Ez nemcsak összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, hanem azt a félelmet is erősíti, hogy Európa háttérbe szorulna a háború utáni gazdasági döntéshozatalban.

Különösen érzékeny pont a mintegy 250 milliárd dollárnyi, Európában befagyasztott orosz vagyon sorsa.

Egyes tervek szerint ezeket az eszközöket is bevonnák az újjáépítés finanszírozásába, ám több európai tisztviselő már most jelezte: komoly ellenállásra számítanának, ha ezek felett egy amerikai vezetésű alap gyakorolna ellenőrzést.

Ukrajna újjáépítésének kérdése így messze túlmutat a romeltakarításon. A tét az, hogy ki írja a béke gazdasági forgatókönyvét, és milyen erőviszonyok mentén dől el, ki profitálhat leginkább a háború utáni újrakezdésből.