Felkerült a magyar terrorlistára a berlini áramszünet mögött álló Vulkán csoport

A magyar kormány hétfő este újabb szervezettel bővítette a terrorizmus elleni nemzeti listát: felkerült rá a Vulkán csoport, német nevén Vulkangruppe. A döntés közvetlen előzménye az a berlini incidens, amely január elején napokra áram nélkül hagyta a német főváros egyes részeit, és amelyet egy magát Vulkán csoportnak nevező szervezet vállalt magára.

Az eset január elején történt Berlin délnyugati részén. Egy kulcsfontosságú elektromos infrastruktúra-elem gyulladt ki, miután ismeretlenek szándékosan megrongálták. A következmények gyorsan érzékelhetők voltak: tízezrek maradtak áram nélkül, lakások, üzletek, intézmények sötétültek el, és a helyreállítás – a téli hidegben – több napig tartott.

A német hatóságok már az első órákban kizárták a balesetet, és gyújtogatásként, illetve szabotázsakcióként kezelték az ügyet.

Nem sokkal később megjelent egy nyílt levél az interneten. Ebben egy addig kevéssé ismert, baloldali radikális ideológiát hirdető csoport, a Vulkán csoport vállalta a felelősséget a történtekért. A szöveg ellenállási akcióként írta le az áramkimaradást, amelyet a modern ipari társadalom, az energiarendszerek és a technológiai fejlődés elleni politikai üzenetként fogalmaztak meg. A levél valódiságát a nyomozó hatóságok hitelesnek minősítették, az elkövetők személyazonosságát azonban eddig nem sikerült megállapítani.

A berlini ügy gyorsan túlmutatott egy egyszerű rongálási cselekményen. A német rendőrség és az ügyészség szerint a támadás kritikus infrastruktúrát érintett, és közvetve emberek egészségét, biztonságát is veszélyeztette. Ezért a vizsgálatot terrorcselekmény gyanújával folytatják, a szövetségi hatóságok bevonásával.

Bár a Vulkán csoport nem szerepel az Európai Unió hivatalos terrorista szervezeti listáján, Németországban is szélsőséges, erőszakos baloldali környezetként kezelik.

Ebbe a kontextusba illeszkedik a magyar kormány döntése is. Magyarország 2025 őszén hozott létre egy saját, belső használatra szánt terrorlista-rendszert, amelyen olyan szervezetek szerepelhetnek, amelyek nem tagjai az EU közös jegyzékének, de a kormány megítélése szerint terrorista tevékenységet folytatnak. Erre a listára került korábban több antifa-kötődésű csoport, most pedig a Vulkán csoport is.

A minősítés gyakorlati következményekkel jár: Magyarországon a listán szereplő szervezetekkel szemben pénzügyi és vagyoni korlátozások rendelhetők el, befagyaszthatók az esetleges pénzeszközeik, tilthatók vagy korlátozhatók a tranzakcióik, valamint szélsőséges esetben kiutasítási és beutazási tilalom is alkalmazható az érintett személyekkel szemben.

A Vulkán csoport ügye így egyszerre szól egy konkrét berlini áramszünetről és egy tágabb európai biztonsági dilemmáról. Arról, hogy hol húzódik a határ politikai aktivizmus és terrorcselekmény között, és hogy egy infrastruktúrát megbénító akció mikor válik nemzetközi szinten is értelmezett fenyegetéssé.

Az ügy nyomozása Németországban tovább folyik, miközben a csoport neve már nemcsak Berlinben, hanem Budapesten is felkerült a legszigorúbb listák egyikére.