Országos tüntetéshullám és véres fellépés Iránban – gazdasági összeomlás, politikai válság és nemzetközi feszültség

Súlyos belpolitikai és humanitárius válság bontakozik ki Irán területén: az országban több mint két hete, december 28. óta tartanak a demonstrációk, amelyek néhány nap alatt országos mozgalommá szélesedtek.

A tiltakozások hátterében a mélyülő gazdasági válság, az elszabadult infláció és az iráni riál gyakorlatilag összeomló értéke áll.

A kezdetben elsősorban kereskedők és városi középosztálybeliek által indított tüntetések gyorsan átterjedtek Irán szinte minden nagyvárosára és mind a 31 tartományra, miközben egyre nyíltabban rendszerellenes jelszavak is megjelentek. A megélhetési válság, az alapvető élelmiszerek és energiaárak drasztikus emelkedése, valamint a munkanélküliség széles rétegeket sodort az utcára.

Brutális fellépés, növekvő áldozatszám

A tiltakozásokkal párhuzamosan a hatóságok egyre keményebb eszközökhöz nyúltak. Nemzetközi és helyi források szerint az iráni biztonsági erők éles lőszert is bevetnek, miközben tömeges letartóztatások zajlanak. A különböző jelentések eltérő adatokat közölnek, de óvatos becslések szerint legalább több száz, egyes források szerint akár több ezer ember is életét veszthette az elmúlt napokban.

A helyzet átláthatóságát súlyosan nehezíti, hogy az iráni vezetés szinte teljes internetleállást rendelt el. A hálózatkimaradások miatt bankkártyák és ATM-ek sem működnek, több térségben pedig tartós áramszünet bénítja meg a mindennapokat. Az állami média alig számol be az eseményekről, a külföldi és hazai újságírók mozgását pedig korlátozzák.

Gazdasági és geopolitikai nyomás alatt a rendszer

A belső válságot tovább súlyosbítják a külső tényezők. Irán egyszerre viseli az Egyesült Államok és Izrael korábbi, nukleáris létesítmények elleni csapásainak politikai következményeit, valamint a hosszú ideje fennálló szankciók hatását. Bár Teherán továbbra is békés célokra hivatkozik, a nyugati országok aggodalommal figyelik az iráni nukleáris programot, különösen az urándúsítás korábbi, fegyverminőséghez közeli szintje miatt.

A válság politikai éleződését jelzi, hogy Ali Hamenei legfelsőbb vezető „bajkeverőknek” és „vandáloknak” nevezte a tüntetőket, akik szerinte külföldi – elsősorban amerikai – érdekeket szolgálnak. A hatalom álláspontja szerint a rend helyreállítása nemzetbiztonsági kérdés.

Trump fenyegetései és a beavatkozás lehetősége

A fejleményekre élesen reagált Donald Trump amerikai elnök is. Trump korábban figyelmeztette az iráni vezetést, hogy az Egyesült Államok nem marad tétlen, ha a hatalom továbbra is erőszakot alkalmaz az ártatlan tüntetőkkel szemben. Nyilatkozataiban nem zárta ki a katonai fellépést sem, miközben elismerte: tanácsadói olyan célpontlistát is elé terjesztettek, amely az iráni biztonsági szolgálatok főhadiszállásait tartalmazza.

Ugyanakkor amerikai katonai források szerint egy esetleges csapás előkészítése időigényes, és komoly regionális következményekkel járhat. A történelmi ellenségeskedés, a kudarcba fulladt diplomáciai kísérletek és a jelenlegi erőszakspirál miatt az iráni–amerikai kapcsolatok minden korábbinál feszültebbek.

Kilátások: belső robbanás vagy külső eszkaláció

Irán jelenleg egyszerre néz szembe belső társadalmi robbanással és külső geopolitikai nyomással. A gazdasági összeomlás, az információs elszigetelés és az erőszakos fellépés tovább mélyíti a válságot, miközben a nemzetközi közösség egyre inkább attól tart, hogy az események regionális konfliktussá eszkalálódhatnak.

A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek: eldőlhet, hogy a tiltakozások kifulladnak-e az elnyomás súlya alatt, vagy Irán történetének egyik legsúlyosabb belpolitikai válsága nemzetközi konfrontációba torkollik.