A kerékpárok kitiltása a belvárosból

Kilencven évvel ezelőtt gyakorlatilag kitiltották a kerékpárokat Budapest belvárosából, sőt a hidakon való közlekedésüket is megnehezítették. A szabályszegőkre akár 200 pengős büntetés is várhatott.

Felemás helyzetben voltak a kerékpárosok az 1930-as években. A bicikli akkor jelentős szerepet töltött be a budapesti közlekedésben, hiszen – leginkább a gazdasági világválság éveiben – a tömegközlekedés alternatívája volt nagyon sok embernek. A korabeli forgalomszámlálásoknál jól kirajzolódott, hogy a kerékpárosok a gyárak műszakváltásának környékén szaporodtak meg a budapesti utcákon, és a gyártelepek, valamint a munkások lakta városrészek közt volt jelentős a biciklisforgalom.

Bár sok volt a kerékpár, önálló sávok még nem léteztek, a biciklivel közlekedők a közúton tekertek a lovas kocsik, az autók, a teherautók és a villamosok között. Mivel akkor a forgalom még jóval lassabb volt, nem jelentett ez gondot, gondolhatnánk. Ám voltak problémák, mint például a Margit hídon – amely akkor sokkal keskenyebb volt, a villamos pálya mellett csak egy-egy közúti sáv haladt –, itt a kerékpárost, ha a villamos is akkor haladt át, egyszerűen nem lehetett szabályosan megelőzni.

 
Rendőr és kerékpáros a Margit hídon (Fotó: Fortepan/Képszám: 232042)

Azonban már akkor is hoztak korlátozó rendelkezéseket a kerékpárokkal szemben. A Lánchídon például eleve tilos volt a kerékpározás (az 1937-ben átadott Horthy Miklós hídon viszont külön kerékpársáv épült). A belvárosból, az akkori IV., a mai V. kerületből 1929-ben például a teherszállító kerékpárokat tiltották ki, csak célforgalommal hajthattak be ebbe a városrészbe, keresztül nem tekerhettek rajta.

A kerékpárosokat más nehézség is sújtotta, a Sporthirlap 1935 novemberében számolt be arról, hogy évente 20 000 kerékpárt lopnak el csak a fővárosban. Drága dolog volt, ezért virágzott a lopott kerékpárok továbbadása, azokat áron alul lehetett megvenni, annak ellenére, hogy elvileg minden kerékpárt 10×5 centiméteres táblával kellett ellátni, amin szerepelnie kellett a tulajdonos nevének és lakcímének.

A rendőrség 90 évvel ezelőtt, 1935 decemberében tovább szigorította a kerékpárosok közlekedését, arra hivatkozva, hogy sok balesetet okoznak. A rendőrök rendre jelentették fel a szabálytalankodó kerékpárokat, ráadásul egyre inkább kiszorították e járműveket a főutakról. A Népszava 1935. december 24-én ezt írta:

„Ez a helyzet olyan képtelenségekre vezet, hogy például, aki a Rákóczi út egyik oldaláról a másikra akar átjutni kerékpárjával, a Múzeum körút környékén, kénytelen az egész Belvárost megkerülni. A vargabetűszerű közlekedés törvényeit, a tilalmaknak egész tömegeit meg sem tanulhatják a kerékpárosok, hiszen alig múlik el hónap, hogy újabb és újabb korlátozó rendelkezés ne látna napvilágot.”

A kerékpárosok helyzetét még inkább nehezítette, hogy 1935. december 19-én Ferenczy Tibor főkapitány újabb rendeletet adott ki, amely további szigorításokat tartalmazott.

Előírta, hogy a kerékpárosok a főváros területén a forgalmasabb útvonalakon és tereken csak egymás után, egy sorban közlekedhetnek, továbbá korlátozta egy sor utcában a közlekedést. A rendelet december 27-én lépett életbe, ekkortól a Váci utcának az Eskü (ma Szabadsajtó) út és a Vörösmarty tér közötti szakaszán, a Petőfi Sándor utcában, a Szervita téren, a Bécsi utcának a Deák Ferenc utca és a Szervita tér közti szakaszán reggel 7 órától este 9 óráig lábbal hajtott kerékpárral közlekedni egyáltalában nem volt szabad.

Azok, akiknek a fenti területen volt dolguk és kerékpárral közlekedtek, szorosan a járda mellett, az úttesten, a kerékpárt csak tolva közlekedhettek.

A kerékpár nagy érték volt (Fotó: Fortepan/Képszám: 6440)

Ezen felül a Margit hídon és a Ferenc József (ma Szabadság) hídon reggel 7 órától este 9 óráig megtiltották a bicikliközlekedést. A kerékpárosok átkelhettek a hídon, de a járművet csak a villamosvágány mellett tolhatták, természetesen, mivel akkor még balra hajts volt Magyarországon, bal oldalon, de csak úgy , hogy a villamost ne akadályozzák.

Voltak természetesen kivételek, hiszen a rendőrség, a honvédség és a posta szolgálatában lévő alkalmazottakra, illetve a Magyar Távirati Iroda karszalaggal ellátott küldönceire a tiltás nem vonatkozott, de ők is csak egy vonalban közlekedhettek.

A rendelkezések megszegőit igen magas, akár 200 pengős pénzbüntetéssel lehetett sújtani.

Nyitókép: Kerékpárosok a Károly körúton 1931-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

(pestbuda.hu)