Az első gőzvasút első próbamenete

Ünnepélyes keretek közt tartották meg az első magyar gőzvasút első egy mérföldjén a próbameneteket 1845. november 10-én. A próbán József nádor is részt vett, aki több száz más kiválasztottal együtt 14 perc alatt elvonatozhatott Pestről Rákospalotára.

Sok helyen olvasható, hogy az első magyar vasút 1846-ban nyílt meg. Az állítás valójában nem igaz, mert az első magyar vasút 1827-ben nyílt meg, és Pestről Kőbányára vezetett. A második magyar vasút 1840-től szállította az utasokat, Pozsonyból Nagyszombatig és vissza. Igaz, e két vállalkozás, az egy év alatt tönkremenő Pest-Kőbánya, és a sikeres Pozsony-Nagyszombat vasutak lóvontatásúak voltak.

Az első gőzvontatású vasút Magyarországon valóban Pest és Vác közt épült meg, és 1846-ban nyílt meg. Akkor már jó 10 éve szó volt arról, hogy Magyarországon is gőzvontatású vasútvonalakat kell építeni. Abban is mindenki egyetértett, hogy az első vasútvonalnak Pest-Budát és Bécset kell összekötni. Az nem volt azonban egyértelmű, hogy a vonal Győrön keresztül Budára, azaz a Duna jobb partján, vagy Pozsonyon keresztül Pestre érkezzen, a Duna bal partján. Ezen a hazai politikusok jó sokáig vitatkoztak, főleg azért, mert Széchenyi István és Sina György a jobb parti vasút mellett kardoskodott. Az Országgyűlés végül a bal, azaz a Pozsonyon át Pestre vezető vasút mellett döntött, és a hosszabb előkészítés után 1844-ben kezdődhetett meg a valódi munka.

Azonban a hazai közönség nem 1846. július 15-én láthatott első alkalommal gőzvontatású vasutat Magyarországon, ugyanis az elkészült első szakaszon, Pest és Rákospalota között már 1845. november 10-én próbameneteket tartott a Magyar Középponti Vasút. A Nemzeti Ujság 1845. november 11-én így számolt be az eseményről:

„Midőn épen sorainkat írjuk, azaz f. hó fokán reggeli 11. órakor inditatik meg a középponti vasút első gőzkocsizása Palotáig, mellynek ünnepélyességét nádor ő fensége s több főrangúak résztvevője fogja emelni; a főúri utazókat Palotán gazdag villás reggeli várandja.”

Az esemény igencsak nagy érdeklődést váltott ki a pestiek között. A tömeg már reggel 8 órakor várta a különleges pillanatot. József nádor érkezését tarackok, azaz kisebb ágyúk dörrenése jelezte, akit Ürményi Ferenc koronaőr fogadott. A nádor egy feldíszített kocsiba ült, és a díszes szerelvény zeneszó mellett két mozdony, a „Buda” és a „Pest” – amelynek kazánvizsgálatát Jedlik Ányos professzor végezte el – segítségével el is indult. Nem mentek messze, mindössze egy mérföldre, azaz alig 8,5 kilométerre, Rákospalotáig, mely távolságot 14 perc alatt tették meg. Ez után a vonat visszapöfögött Pestre. A vonat természetesen nem csak a nádor magas személyét szállította, a hét vontatott vasúti kocsiban összesen 350 ember vehetett részt ezen a különleges eseményen.

József nádor, az egyik első vasúti utas Magyarországon

A Budapesti Híradó 1845. november 13-i száma a jeles alkalommal a vasutasok egyenruháját is bemutatta, e szerint:

„magyar egyenruhája igen jó hatású volt, áll pedig zöld atila ’s nadrágból, és széles karamu kalapból, melly mellé nemzeti szinü forgó van tűzve. Magyarul azonban még nem beszélt valamennyi, de reményijük, hogy idővel majd ez is megjő.”

Ugyan sok ezren vettek részt ezen az ünnepélyes próbameneten, mégsem mindenki. A Pesti Hírlap 1845. november 13-án, kissé sértődött hangú cikket írt:

„Mint halljuk, múlt kedden a’ vasút’ egy része ünnepélyesen megnyittatott. Mi, kik az ünnepélynél az érdemteljes igazgatóság’ akaratánál fogva, jelen nem lehettünk, nem szólhatunk a’ dologról. Ekkép’ fogja fel a’ magyar középponti vasúttársaság magas hivatását, ’s illy csekély figyelemmel viseltetik a’ közönség’ közlönyei , a’ napisajtó’ kezelői iránt.”

A lap további sérelemként élte meg, hogy a vasúttársaság a magyar nyelvű lapnak a német nyelvű Pester Zeitung egy példányát küldte meg, hogy abból vegyék át a tudósítást.

A Pest–Rákospalota szakasz átadása után a próbamenetek rendszeresek voltak, hogy hozzászoktassák a embereket a vasúthoz. Az építkezés lázas sietséggel – néha tényleg lázzal, mert a munkások közt járvány tört ki – folyt tovább. Decemberben már Dunakesziig lehetett elvonatozni.

A pesti indóház (Forrás FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A rendes menetredszerű közlekedés jó 8 hónappal később indult meg, de még nem Bécsig, hanem csak Vácig jártak a vonatok. Nemcsak Bécs felé épült ekkor a vonal, hanem Szolnok és a távolabbi cél Debrecen felé is már javában épültek a töltések, fektették le a vasúti síneket.

Nyitókép: A Heves nevű mozdony, kialakításában hasonló volt a kortársaihoz, a Buda és a Pest mozdonyokhoz

(pestbuda.hu)