Hiába a „migrációs fordulat”, Németországban nem csökken az új migránsok száma
Teljes kudarc Merz kancellár politikája, hogy megfékezik végre a Németországba irányuló migrációt. Nem tudják, és hiába utasítják el nagy számban a menedékkérelmeket, az új jövevények maradnak. A kiutasításokat nehezíti a jogrendszer is.
A „migrációs fordulat” ellenére 2025-ben ismét több mint 100 000 új menedékkérő érkezett Németországba – összegez a WELT.
A novemberi adatok alapján egyértelmű: 2025 a 13. egymást követő év, amikor Németországban több mint 100 000 menedékkérő regisztrált.
Az alacsony elfogadási arány ellenére a legtöbbjük marad az országban. Egy friss karlsruhei döntés sem könnyíti meg a kiutasításokat. Elsősorban a szigorúbb határvédelem és az Assad-rezsim bukása miatt Szíriából az idei év november végéig csak feleannyi menekült érkezett Németországba, mint az előző év azonos időszakában. Ezt mutatják a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) szerdán közzétett adatai.
Ennek ellenére 2025 november végéig már 106 298 első menedékjog iránti kérelem került benyújtásra. Novemberben 8311 volt, és tavasz óta a havi kérelmek száma ezen a szinten maradt – néha 1000-rel több, néha 1000-rel kevesebb.
Még hosszú út vezet tehát ahhoz, hogy Friedrich Merz (CDU) a szövetségi parlamenti választási kampányban megfogalmazott céljaihoz közelebb kerüljön: januárban a mai kancellár bejelentette, hogy választási győzelem esetén „kivétel nélkül minden illegális beutazási kísérletet” megakadályoznak a határokon. A „tényleges beutazási tilalom mellett a Német Szövetségi Köztársaságba mindenkinek”, aki nem rendelkezik érvényes beutazási okmányokkal, Merz azt is megígérte, hogy „a napi kitoloncolások száma” a jövőben „jóval magasabb lesz, mint a napi illegális beutazók száma”.
Október végéig azonban csak körülbelül 20 000 embert toloncoltak ki, ami alig valamivel több, mint az előző években.
A menedékkérők többsége illegálisan érkezik Németország biztonságos szomszédos országaiból. Ma már többnyire visszautasítják őket, ha a határátlépéskor a szövetségi rendőrség elfogja őket. A határvédelem központi szigorítását a fekete-vörös koalíció május óta hajtja végre. A BAMF most közzétett novemberi adatai alapján egyértelmű: 2025 a 13. egymást követő év, amikor Németországban több mint 100 000 menedékkérőt regisztráltak. 1998 és 2012 között – amikor a szétesett Jugoszláviából érkező menekültek száma csökkenni kezdett – a beérkező kérelmek száma mindig e határ alatt maradt.
Néhány esetben ez a csökkenés nagyon jelentős volt: nyolc év alatt kevesebb mint 50 000 menedékkérelem érkezett, a legalacsonyabb szintet 2007-ben érték el, körülbelül 19 100 kérelemmel. Míg Németországban a jelenlegi, valamivel több mint 100 000 kérelem számát a múlt évtized közepe óta tartó rendkívüli helyzet fényében sok megfigyelő viszonylag alacsonynak tartja, más országokban ez a nagyságrend riadalmat kelt: Így például a brit munkáspárti kormány éles menekültügyi reformot hajt végre, mert tavaly először a brit történelemben több mint 100 000 menedékkérő érkezett az országba, 2025-re már több mint 110 000-et regisztráltak, és Nigel Farage jobboldali reformpártja a közvélemény-kutatásokban jelenleg nagy fölénnyel, körülbelül 30 százalékkal vezet.
Németországban a BAMF szerint az idei évben a menekültkérelmezők fő származási országai a következő sorrendben voltak: Szíria, Afganisztán, Törökország, Szomália és Irak. A menedékjog iránti kérelmek elismerési aránya összességében 27 százalék volt. Ez elsősorban azért csökkent jelentősen, mert az elmúlt években a szíriaiakat szinte mindig elismerték, az Assad-rezsim bukása óta azonban csak ritkán kapnak menedékjogot. Minden erőfeszítés ellenére eddig még egyetlen szíriai sem került kiutasításra, de Afrika és Ázsia többi országába is csak ritkán sikerül ez.
Az évek óta érvényben lévő uniós menekültügyi rendszer szerint azonban Németország sok, ide érkező menekültet – legyenek azok szíriaiak vagy törökök, valóban menekültek vagy csak állítólagos menekültek – visszaküldhet abba az európai államba, ahol először regisztrálták őket az EU-ban.
Az EU menekültügyi rendszerének ez a Németország számára döntő pillére azonban gyenge: bár 2025-ben a több mint 100 000 menedékkérő többsége engedély nélkül költözött tovább biztonságos EU-tagállamokból Németországba, a BAMF szerint november végéig csak 5112 ilyen úgynevezett dublini visszahelyezés történt. Németország lényegesen több, nevezetesen 33 845 migráns esetében nyújtott be átvételi kérelmet, amelyeket az érintett állam 22 245 alkalommal fogadott el.
A csekély siker fontos oka a “magas” emberi jogi normarendszer, amelyek alapján a német bíróságok tiltják a kiutasításokat például Görögországba vagy Bulgáriába.
Emellett sok érintett személy az egyházi menedékjogot veszi igénybe, amíg le nem jár a kiadatási határidő, vagy a tervezett kiutasítás napján eltűnnek. A szövetségi alkotmánybíróság nemrégiben mutatta meg, mennyire megnehezíti a visszatoloncolási gyakorlatot a hatályos jog.
Két héttel ezelőtt közzétett határozatában a bíróság egyértelművé tette, hogy a rendőröknek, mielőtt elviszik a szobájába bezárkózott kitoloncolandót, minden esetben előzetes házkutatási parancsot kell kérniük a bíróságtól, még akkor is, ha úgy vélik, hogy hallották a kitoloncolandó személyt a szobájában.
Az alkotmánybírósági határozat egy guineai állampolgár esetére vonatkozik, akit 2019-ben Olaszországba akartak kiadni. Amikor a rendőrök el akarták vinni a berlini menekültügyi szállásról, ő bezárta az ajtaját. A rendőrök úgy vélték, hogy a bezárt ajtón keresztül hallották őt, és házkutatási parancs nélkül betörték az ajtaját, mert véleményük szerint nem kellett semmit keresniük, és valóban, a szobában találták meg az érintettet.
Az afrikai férfi fellebbezett a bíróságokhoz, az közigazgatási bíróság neki adott igazat, a felsőbb közigazgatási bíróság pedig hatályon kívül helyezte az ítéletet – és végül Karlsruhe mondta ki végső döntést.
