A franciák is nagy háborúra készülnek: Macron csütörtökön jelenti be az önkéntes katonai szolgálatot

Emmanuel Macron csütörtökön bejelentheti az önkéntes katonai szolgálat bevezetését Franciaországban – tudósít a Le Figaro.

A tervezetet már több hónapja vizsgálják, a globális biztonsági helyzet „bizonytalanságai” és „feszültségének növekedése” miatt – jelentette ki az államfő szombaton a G20-csúcstalálkozó szünetében.

A „bizonytalanságokkal teli” világban, Európa kapuinál dúló háborúval a háttérben, Emmanuel Macron a következő napokban bejelentheti a franciaországi önkéntes katonai szolgálat bevezetését, amely tervezet már több hónapja vizsgálat alatt áll.

Egyetértő források szerint a csütörtöki napot tervezik a elnöki bejelentésekre, bár ezt hivatalosan még nem erősítették meg.

„A bizonytalanságokkal teli, feszültségekkel terhelt világban, amelyben élünk, ha valóban biztonságban akarunk élni, el kell riasszuk a másikat attól, hogy idejöjjön (…) Franciaországnak továbbra is erős nemzetnek kell maradnia, erős hadsereggel, de kollektív fellépési képességgel is” – jelentette ki szombaton az államfő a G20-csúcstalálkozó szünetében Johannesburgban, Dél-Afrikában.

Míg a skandináv és a balti országok, Oroszország szomszédai, az elmúlt években fenntartották vagy visszaállították a kötelező katonai szolgálatot, Franciaország 1997-ben, Jacques Chirac elnöksége alatt felfüggesztette a sorozást.

„Számos európai szomszédunk újra bevezeti a nemzeti szolgálatot” – jelentette ki szombaton a France 5 csatornán Fabien Mandon tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke, aki szerint ez is azok közé a „figyelemre méltó elemek közé tartozik, amelyeket hazánkban is figyelembe kell venni”.

Ugyanő a napokban arról győzködte a franciákat, hogy el kell fogadniuk gyermekeik halálát egy háború során.

„Új keret a szolgálatra”

Emmanuel Macron július 13-án, magas rangú tisztek előtt mutatta be az önkéntes szolgálat ötletét. Az Oroszország „tartós fenyegetése” által „veszélybe sodort” Európával szemben „szükség van egy nemzetre, amely képes kitartani, mozgósítani magát” – vélekedett.

A „tartalékainkra irányuló erőfeszítések” mellett „új keretet kell adni a fiataloknak, hogy más módon szolgálhassanak a hadseregünkben” – hangsúlyozta, és „ezzel kapcsolatos döntéseket ősszel” ígért.

Az AFP kérdésére a hadügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni a szolgálat kereteiről, időtartamáról és költségéről. Alice Rufo, a hadügyminiszter helyettese vasárnap a France Info-nak egyszerűen csak annyit mondott, hogy „folyamatban vannak az ezzel kapcsolatos munkálatok”. „A döntések még nem születtek meg” – közölte az AFP-vel egy, az ügyhöz közel álló forrás.

Évente akár 50 000 fiatal

Különböző forgatókönyvek 10 000 és 50 000 fő közötti létszámot irányoznak elő évente, több, az ügyhöz közel álló forrás szerint. Több francia média szerint ez az önkéntes szolgálat 10 hónapig tartana, és több száz euró fizetéssel járna.

A 2025-ös nemzeti stratégiai felülvizsgálat szerint, amely dokumentum összefoglalja Franciaország védelmi és biztonsági politikájának céljait, a „megújult” önkéntes katonai szolgálat bevezetésének célja a „nemzeti kohézió erősítése” és „egy válság esetén mozgósítható személyek tartalékának létrehozása”.

A francia hadsereg körülbelül 200 000 aktív katonából és 47 000 tartalékosból áll, és 2030-ra ezek számának 210 000-re, illetve 80 000-re kell növekednie. Az egy korosztály egy részének önkéntes alapon történő mozgósítása hozzájárulhat ahhoz, hogy „megszerezzék a tömeget”, amely szükséges ahhoz, hogy konfliktus esetén hosszú távon kitartani tudjanak – vélekedett nyáron Pierre Schill tábornok, a szárazföldi haderő vezérkari főnöke.

A politikai elit üdvözölte az ötletet

Az ötletet a francia politikai elit egy része üdvözölte. „Minden, ami hozzájárul a védelmi szellemhez, a nemzeti ellenálló képességhez és a lakosságban szunnyadó hazafias érzés kifejezéséhez, pozitív” – kommentálta a javaslatot vasárnap a Tribune-ban Cédric Perrin (Les Républicains), a szenátus külügyi és védelmi bizottságának elnöke.

A “szélsőjobboldalon” a Nemzeti Gyűlés (RN) elnöke, Jordan Bardella szerdán az X-en kijelentette, hogy „támogatja” a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, „kezdve egy önkéntesek számára nyitott katonai szolgálattal”.

Patrick Kanner, a szenátus szocialista frakciójának elnöke óvatosabb. „Ebben a kérdésben nagyon körültekintő vagyok (…) Hiszek a mai hivatásos hadseregben. Ha azonban a fiatalok a nemzetért akarnak elköteleződni, természetesen támogatom” – nyilatkozta vasárnap a France 3-nak. A várható döntések valószínűleg a 15 és 17 év közötti kiskorúak számára létrehozott általános nemzeti szolgálat (SNU) bizonytalan jövőjét is érintik. Ez a 2019-ben elindított polgári szolgálat, amelynek finanszírozását azóta lecsökkentették, soha nem talált rá a megfelelő ritmusra. Lényegében egy kéthetes csapatépítő tréningből állt.

(Bennfentes.net)