Szolidaritási demonstráció a Kossuth téren – Juhász Péter mellett, megosztott hangulatban

Vasárnap délután jókora késéssel vette kezdetét Puzsér Róbert szolidaritási demonstrációja Budapesten, a Kossuth téren. Az esemény célja hivatalosan az volt, hogy kiálljanak Juhász Péter mellett, akinél a héten az ügyészség házkutatást tartott.

A megmozdulás eredetileg a Megbékélés Menete néven indult volna, ám a program 180 fokos fordulatot vett: Puzsér szerint most nem a megbékélésnek, hanem az ellenállásnak jött el az ideje.

A közösségi médiában tízezernél is többen jelezték részvételüket, a helyszínen viszont alig egy-kétezer fő gyűlt össze, és sokan már az első beszédek alatt távoztak. A kormányközeli elemzők „kínos kudarcról” írtak, míg a független sajtó „békés, mégis feszült hangulatú” demonstrációról számolt be. A tér szélén az aktivisták adományládákat is körbeadtak a Polgári Ellenállás mozgalom javára.

A szervezők logójában szereplő ökölbe szorított kéz – amely a radikális baloldali mozgalmak gyakori jelképe – szintén vitákat váltott ki. A Magyar Nemzet „agresszív utcai aktivizmus” szimbólumának nevezte, míg Puzsérék szerint az ellenállás és az önbecsülés kifejezése.

„Nem a Fidesszel akarunk megbékélni”

Az eseményt Tóth Jakab nyitotta meg, aki elmagyarázta, miért változott meg a rendezvény célja:

„Ne értse félre senki: nem Kocsis Mátéval vagy a Fidesszel akartunk megbékélni. Olyanokkal nem lehet, akik hadat üzentek a hazájuknak. De azokkal igen, akik ennek a kormánynak a szavazói.”

A műsorvezető szerint Juhász Pétert ártatlanul támadják, és az ellene indított eljárás „a megtorlás tankönyvi példája”.

A rendezvény központi alakja, Puzsér Róbert emelkedett elsőként szólásra. Beszédében a hatalom természetéről és a félelem politikájáról beszélt:

„Magyarországot harmincöt év után ismét egy állampárt uralja. Innen üzenjük: ha bármelyikünket megtámadják, mindannyiunkat támadják meg. Mi nem adjuk el magunkat egy tányér krumplilevesért!”

Hangsúlyozta, hogy „a Juhász Péter elleni megtorlás újabb lépés Moszkva felé”, és kijelentette:

„Nincs az a fenyegetés, ami ezer év kulturális önazonosságát eltörölhetné.”

Kijelentette, hogy  „Ha bármelyikünket megtámadják, mindannyiunkat támadják meg”

A kormányközeli sajtó szerint Puzsér ezzel „Juhász mosdatásába” kezdett, míg a független lapok úgy értékelték: a beszéd a félelemkeltés elleni polgári bátorságra hívott fel.

A következő felszólaló, Füzi Viktor szerint „Semjén úgy rántotta magára a gyanút, mint éhenkórász macska az ünnepi terítéket”

A humor és a szarkazmus hangján szólalt meg Füzi Viktor, a Négy Fal YouTube-csatorna házigazdája.

„Orbán Viktort láthatóan aggasztja valami a Zsolti bácsi-ügy kapcsán. Ami biztos: Semjén Zsolt úgy rántotta magára a gyanút, mint éhenkórász macska az ünnepi terítéket.”

Füzi arról is beszélt, hogy a kormány a kommunista három T-t (Tilt, Tűr, Támogat) három F-re cserélte: „Fizetett, fenyegetett, felszámolt – így működik ma a rendszer.”

A beszéd végén így foglalta össze: „Ha nem diktálunk normákat a politikának, a politikusok a fejünkre nőnek.”

A roma aktivista, Rácz Béla emlékeztetett arra, hogy a társadalom erkölcsi állapotát az mutatja meg, hogyan bánik a leggyengébbekkel:

„A szegénység nem bűn, a roma identitás nem szégyen. Mi, romák is magyarok vagyunk, szeretjük a hazánkat!” „Egyetlen ártatlan gyermek bántalmazása is elfogadhatatlan bűn.”

Majd hozzátette: „Egyetlen ártatlan gyermek bántalmazása is elfogadhatatlan bűn.”

Az ifjú aktivista Pankotai Lili a gyermekvédelem kudarcairól beszélt, ahogy ő fogalmazott,

„Huszonhárom év hallgatás, eltussolás és hazudozás – Orbán Viktornak ezt jelenti az ’azonnal’.”

A miniszterelnöknek címezve így folytatta: „Hol van az a Viktor, aki az országot egy családnak tekintette? Mert én most egy családot látok – és az a tiéd!”

A független országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos sem hiányozhatott a színpadról, ő az átláthatósági törvény kapcsán azt mondta:

„A kormány célja továbbra is a megfélemlítés – újságírókkal, civilekkel szemben is. Ki kell mondani: nem félünk.”

Beszéde végén megjegyezte: „Az elmúlt hét történései alapján azt kell mondanom, békéljen meg a Fidesszel a tambovi farkas. A megtévesztett választókkal viszont muszáj megbékélnünk.”

A zenész-prédikátor Pajor Tamás a Bibliából idézve kezdte beszédét: „Engedjétek hozzám a gyermekeket.”

Ezután élesen bírálta a hatalom képmutatását: „Az állam, ha prédául hagyja a kiszolgáltatottakat, súlyos kötelességszegésben van. Különösen igaz ez, ha keresztény jelzővel címkézi fel magát. Mert a hatalom szájában a legszentebb szó is salakanyag díszdobozban.”

Szerinte nem a cél szentesíti az eszközt, hanem „az eszköz szentségteleníti a célt”.

A humorista Nagy Bandó András egy széken ülve olvasta fel „Leltár” című versét, majd hozzátette:

„Már két csigolyámmal gond van, de a gerincem rendben van.”

Mint mondta, humoristaként Juhászért, apaként a gyerekekért jött el.

A zenész Paizs Miklós, művésznevén Sickratman, arról beszélt, hogy elfogyott a türelem: „A türelem mostanra elfogyott, a pohár betelt. Nem tüntetni jöttünk, hanem eltüntetni – agresszió nélkül, szívünkben megbékéléssel.”

Kormánypárti médiumok ezt a megszólalást „minősíthetetlen hangneműnek” nevezték, mivel Paizs amerikai példákkal – köztük Charlie Kirk halálára utaló mondattal – illusztrálta a politikai erőszakot.

A videóblogger Szabó Márton Csoki szerint a magyarság túlélését a sokszínűség adja:

„A magyar gondolkodás lényege, hogy sokféle vallási és etnikai kisebbség keveredéséből jöttünk létre. Ez a brandünk volt – a vendégszeretet. Most ezt próbálják ellenünk fordítani.”

Zárásként így fogalmazott: „Biztonságot, igazságot, megbékélést, egy jobb országot akarunk!”

A Tanítanék Mozgalom két ikonikus tagja, Törley Katalin és Pilz Olivér együtt léptek színpadra, Arany János Walesi bárdok című versét idézve.
Törley a Kúria ítéletét „gyalázatosnak” nevezte, Pilz pedig hozzátette:

„Persze, hogy politikai véleményt nyilvánítottunk – az oktatás közügy.”

A Szélsőközép műsorvezetője, Varga Etele, a vendetták és a félelem politikája ellen emelt szót:

„Ha a hatalom vendettát hirdet egy polgártársunk ellen, nem maradhatunk csendben. A haza nem lehet ellenzékben – hiszen itt van bennünk.”

A pécsi youtuber Bogos Csaba a propaganda működését elemezte: „Hazánkban a megtorlás lett a működési elv. A kommunista három T-t továbbfejlesztették három F-re: fizetett, fenyegetett, felszámolt.”

Azt mondta, a mesterséges intelligencia új terepet nyit a lejárató kampányoknak, és a hatalom most „AI-videókkal” gyárt ellenséget.

Az énekes Molnár Ferenc Caramel, bár eredetileg visszalépett, mégis megjelent a rendezvényen, ahol „Alternatív” című dalát adta elő, amelyet hatalmas taps kísért.

Következett a „prédikátor” Látó János, Juhász informátora, aki így szólt a tömeghez:

„Egy ország abból ismerszik meg, hogyan bánik az árvákkal, az özvegyekkel és a nehéz sorsú emberekkel. Gyalázat, ami ma folyik a gyermekvédelemben.”

Majd a kormánynak címezve így folytatta:„Irgalom nélkül romboljátok le azokat az értékeket, amelyeket igaz keresztények évtizedek alatt felépítettek. A hit cselekedet nélkül halott – nézzétek meg a cselekedeteiteket!”

A demonstráció utolsó felszólalója Juhász Péter volt. Beszédében a gyermekvédelemben tapasztalt visszaélésekről beszélt, és a miniszterelnököt személyesen szólította meg:

„Viktor, ne az ártatlan gyerekeken verd le a saját gyerekkorod! Nem kell mindenkinek úgy felnőni, ahogy te nőttél fel, hogy üti-vágja az apja és szapulja. Ne rajtuk verd le a szomorú sorsod! Menj el az apádhoz, lesz hol megbeszélni.”

Azt is hozzátette: „A rendszer többet bántalmazza a fiatalokat, a rájuk bízott gyerekeket, mint amit ad nekik.”

Beszéde végén arra kérte a még ott levőket, hogy telefonjaik fényével üzenjenek: „Mutassuk meg, hogy eljött az idő, amikor a társadalom megvédi az áldozatokat.”

A demonstráció három órán át tartott, közben nagyon sokan hazamentek, majd akik kitartottak végül közösen énekelték el a Szózatot. A rendezvény végeztével nagyjából 10 perc alatt ki is ürült a tér.

A kormányközeli médiumok szerint Juhász „bizonyíték nélkül” fogalmazott meg súlyos vádakat, míg támogatóinak értelmezése szerint „az áldozatok hangját adta vissza”. A XXI. Század Intézet elemzője, Deák Dániel, a rendezvényt „kínos kudarcnak” nevezte, míg más kommentárok szerint a megmozdulás „még ha szerényebb is volt a vártnál, a polgári szolidaritás ritka példáját” adta.

(képek: 24.hu)