A belső perifériák bevonása – a Bolt (Wolt) munkaerőmodellje Magyarországon

A platformgazdaság (ride-hailing, futárszolgáltatás) sajátossága, hogy folyamatosan nagy mennyiségű, rugalmas munkaerőt igényel. A Bolt nemzetközi gyakorlatában ennek forrása leggyakrabban a migrációs hátterű szolgáltatók: bevándorlók, menekültek, vagy a helyi társadalomba nehezen integrálódó csoportok.

A logika egyszerű: alacsony belépési küszöb, minimális papírmunkával elindítható „vállalkozás”, és gyorsan skálázható kínálat. Ez biztosítja, hogy mindig legyen elég sofőr és futár, akkor is, ha a piaci igények hirtelen nőnek.

Magyarországon azonban a helyzet eltér. Itt nincs tömeges migrációs munkaerő, amely kitölthetné a hiányokat. Ehelyett a Bolt – a nemzetközi modellhez hasonlóan – olyan csoportokat céloz meg, amelyek a társadalmi periférián élnek, de könnyen mozgósíthatók. Bár voltak próbálkozások a taxiban is a harmadik világ országaiból érkezett vendégmunkások taxizásba integrálására (by Sabjányi Wolt, majd Bolt ügyvezető), ez a kormány rendeletei miatt meghiúsult, így jelenleg csak a futároknál tudnak működni. Ezért hát ez a „belső periféria” a taxisoknál elsősorban a hátrányos helyzetű térségekből érkező roma közösségeket jelenti.

Lengyel párhuzam: migráció és botrány

A Bolt-modell külföldi tapasztalatai világosan mutatják, hogy a „tömeges toborzás” érzékeny társadalmi kérdés. Lengyelországban 2024-ben olyan szabályozás lépett életbe, amely szigorította a sofőrök jogosultságát: kötelezővé tette a helyi jogosítványt és a tartózkodás igazolását.

Ennek következtében Varsóban a Bolt sofőrjeinek száma napok alatt 26%-kal csökkent.

A változás hátterében biztonsági aggályok álltak: több rendőrségi és Europol-akció derítette ki, hogy hamis iratokkal (mintha erről cikkezne a magyar sajtó hónapok óta) tízezrek vállaltak munkát a ride-hailing szektorban. A kormány erre reagálva szigorított, a közvélemény pedig felerősítette az anti-migráns diskurzust. A platformcégek – köztük a Bolt – reputációs válságba kerültek, mivel a társadalom szemében a migráns munkaerő és a közbiztonsági problémák összekapcsolódtak.

Magyarországi helyzet: belső perifériák bevonása

Itthon a helyzet látszólag más, valójában azonban strukturálisan nagyon hasonló. Mivel a migránsok és menekültek száma elenyésző a magyar munkaerőpiacon, a Bolt nem tudja ugyanazt a bázist használni, mint nyugati társpiacain. Ehelyett a cég a hazai társadalmi hierarchia alacsonyabb szintjein élőket célozza meg.

A toborzás jellemzői:

• Hátrányos helyzetű térségekből (pl. Északkelet-Magyarország, Dél-Baranya) érkező férfiak jelennek meg tömegesen sofőrként vagy futárként.
• A platform alacsony belépési küszöbe (jogosítvány, orvosi papír, flotta-közvetítőn keresztüli regisztráció) megnyitja az utat olyanoknak, akik a hagyományos munkaerőpiacon alig találnának állást.
• Roma közösségekből sokan választják ezt az utat, hiszen a gyors pénzszerzés lehetősége – még ha kiszolgáltatott formában is – vonzóbb, mint a segély vagy a közmunka, sokak számára pedig kiváló „árukapcsolást” jelent az embercsempészettel, prostitúcióval és drogkereskedelemmel.

Olcsó munkaerő és platformlogika

A Bolt számára a lényeg ugyanaz Magyarországon is, mint Lengyelországban vagy Németországban: mindig legyen elég sofőr és futár, méghozzá minél alacsonyabb költségszinten.

A kínálat tömegessé tétele lefelé húzza a díjakat és az órabéreket, ami a platform üzleti logikájának kulcsa.

Ez azonban több problémát is felvet:

• Jövedelmi szakadék: a hagyományos taxisok vagy a piacon régóta dolgozó futárok konfliktusba kerülnek az új belépőkkel, akik jóval kevesebbért is vállalják a munkát.
• Szociális feszültség: a roma közösségekből tömegesen érkező sofőrök jelenléte a társadalmi előítéletek miatt újabb konfliktusokat szülhet a fővárosban.
• Kiszolgáltatottság: sok új belépő flotta-közvetítőkön keresztül dolgozik, akik a platform és a munkavállaló közé ékelődve „lenyelik” a bevétel jelentős részét.

Nemzetközi compliance és magyar kockázatok

A lengyel botrányok után a Bolt idén nyáron globális megállapodást kötött az ENSZ migrációs ügynökségével (IOM), hogy integrációs és jogvédelmi programot indítson. Ez Málta szigetén indult pilotként, és célja, hogy képzésekkel, panaszmechanizmusokkal és iránymutatásokkal kezelje a migráns munkavállalók helyzetét.

Magyarországon is hasonló kockázatok állnak fenn – csak itt nem a migráció, hanem a belső perifériák kérdése miatt. A hatóságok ellenőrzési rendszere hiányos, nincs transzparens adat arról, ki milyen háttérrel kerül a platformra, a flotta-közvetítők pedig gyakorlatilag ellenőrizetlenül működnek. Ez teret adhat visszaéléseknek, jövedelemelvonásnak, sőt akár bűnözői kapcsolódásoknak is.

Összegzés: globális modell, lokális adaptáció

A Bolt munkaerő-stratégiája tehát világszerte ugyanaz: mindig a legolcsóbb, legkönnyebben mozgósítható réteget vonja be a rendszerbe.

Nyugaton ez leggyakrabban migráns és menekült hátterű közösségeket jelent, Magyarországon pedig a hátrányos helyzetű, főként roma származású embereket, akik a belső perifériákon élnek.

A modell célja mindenhol ugyanaz: olcsó, tömeges, rugalmas munkaerő biztosítása. A különbség csak annyi, hogy honnan érkezik ez a munkaerő. Magyarországon a társadalmi feszültségek éppúgy felerősödhetnek emiatt, mint Lengyelországban a migrációs kérdés miatt – és ugyanúgy közpolitikai, jogi, illetve közbiztonsági problémává válhatnak.