Antifa Magyarországon – Hálózatok, pártkapcsolatok és biztonsági kockázatok
2023 februárjában Budapesten olyan támadások zajlottak, amelyek ráirányították a figyelmet az antifasiszta hálózatokra. Fontos azonban különválasztani: az Antifa nem azonos az antifasizmussal – még akkor sem, ha tagjai gyakran ezen ideoológiai zászlómögé bújnak. A mozgalom hazai jelenléte, nemzetközi kapcsolatai és pártpolitikai kötődései azóta is komoly vitákat keltenek.
A kormány friss döntése, amely az Antifát terrorista szervezetnek minősíti, új korszakot nyitott: a kérdés immár nemcsak a mozgalom jövője, hanem a demokratikus mozgástér határai is.
Az Antifa Nyugaton már számtalanszor, hazánkban pedig az utóbbi időben bizonyította, hogy alapvető eleme a gyűlölet és az erőszak. A szervezet azonban még létét is tagadja, egy jól átlátható, vezetővel és struktúrával rendelkező mozgalom helyett inkább hasonlítanak egy sejtekre bomlott terrorszervezetre, melyet elsősorban az ideológia kapcsol össze. Ahogy nevük is mutatja, ők nem valamiért, hanem mindig valami ellen harcolnak, és akit ellenségnek bélyegeznek, vagy ha úgy tetszik, „fasisztának”, azzal szemben minden megengedett. Igen, ezt Budapesten bebizonyították: az Antifa akár egy tarsoly viseléséért is képes ölni is, és az már csak az isteni gondviselésnek, valamint a nem ritkán tudatmódosító szerek hatása alatt álló antifák testi gyengeségének köszönhető, hogy áldozataik nagyon súlyos sérülések nélkül megúszták a támadást. Sok külföldi országban ez nem így történt….
Hogyan került reflektorfénybe az Antifa?
2023 februárjában Budapesten több, előre megszervezett támadás történt, amelyek célpontjai olyan személyek voltak, akiket a támadók szélsőjobboldali vagy „fasiszta” szimbolikához kötöttek. A nyomozások és sajtóhírek szerint a cselekményekben nemcsak magyarországi, hanem külföldi – főként németországi és olasz – antifasiszta csoportok is részt vettek. A beszámolók alapján a magyar és a külföldi aktivisták előzetesen találkoztak, közös programokon és rendezvényeken egyeztettek, így hozva létre egy olyan informális hálózatot, amely 2023 elejére már kellően szervezettnek bizonyult a budapesti akciók végrehajtásához.
A történtek rávilágítottak arra, hogy a hazai antifasiszta mozgalom nem pusztán szimpatizánsok laza köréből áll, hanem kapcsolatban állhat nemzetközi szerveződésekkel is, amelyek akár operatív támogatást nyújtanak. Bár az Antifa hivatalosan decentralizált, vezető nélküli mozgalomként határozza meg magát, kritikusai szerint működése inkább egy sejtekből álló hálózatra emlékeztet, amelyet közös ideológiai alap tart össze.
A februári események nyomán erősödött meg az a közbeszédbeli vita, hogy az Antifa Magyarországon mennyiben tekinthető politikai szubkultúrának, és mennyiben jelenthet nemzetbiztonsági kockázatot. A diskurzusban kiemelt helyen szerepelnek a pártpolitikai kapcsolatok is, hiszen több antifasiszta szimpatizánst vagy aktivistát baloldali, illetve liberális pártok köreiben is azonosítottak.
Egy ilyen „antifasiszta aktivista” a 2023-as események előtt még csak közröhej tárgya lett volna, ám azóta világossá vált, hogy a magyarországi Antifa sejtek valamilyen szinten betagozódtak a nemzetközi hálózatba, kapcsolatban állnak a külföldi antifasiszta terrorsejtekkel, értékes információkkal látják el őket a hazai (és ide érkező európai) nacionalista szervezek tevékenységét illetően, személyek és szervezetek adait juttatják el hozzájuk. Ha pedig a helyzet úgy adódik, segítik őket a támadások megtervezésében és kivitelezésében.
Az anarchista közeg és a Varjú Kollektíva
A magyarországi antifasiszta közeg egyik ismert szerveződése a Varjú Kollektíva. Ez a csoport ideológiailag az anarcho-kommunista és marxista nézetekből táplálkozik, és főként online felületeken terjeszti tartalmait. A közeghez köthető a Magyar Anarchista Közösség, amely szintén ideológiai bázisként szolgál a radikális baloldal számára.
A sajtóban többször említett név a kiskunhalasi Kovács Márkó, akit az anarchista oldalak működtetésével hoztak összefüggésbe. Bár a közösség hivatalosan tagadja, hogy formális struktúrával rendelkezne, a gyakorlatban az online szerveződés és a közös rendezvények révén mégis összehangoltan tudnak fellépni.
A Kétfarkú Kutya Párt és az antifasiszta kapcsolatok
A Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) hosszú ideig csupán viccpártként volt jelen a közéletben. Az elmúlt években azonban a párt egyre több társadalmi és politikai ügyben szólalt meg, és aktivistái között több olyan személy is feltűnt, aki nyíltan vállalja antifasiszta szimpátiáját.
Sebő Ferenc a párt radikális balszárnyához sorolt aktivista, aki az Anarchista Színház révén szorosan kapcsolódik a baloldali szubkultúrához. A Sebő Ferenc által rendezett darabok témái általában a szexuális aberráció, a bigámia és a kábítószer fogyasztás legitimálása. A Zöld Szofi című darabban például a párt elnöke, Kovács Gergely alakítja Orbán Viktort, aki legalizálja a marihuánát.
Lass Andrea a legismertebb közvetítő kapocs az MKKP és az Antifa között: közösségi oldalain rendszeresen oszt meg antifasiszta tartalmakat, és több rendezvényen is az MKKP arculatával együtt jelent meg. Kritikusai szerint fizetett pártalkalmazottként is működhetett.
Solymosi János Lass Andrea közeli ismerőse, aki szintén a kutyapárthoz kötődik, miközben Antifa-szimpatizánsként hivatkoznak rá, valamint az AntifaInfo Budapest nevű Facebook oldal egyik aktivistája. Jelenleg éppen Hadházy Ákos ellenzéki tüntetéseinek rendszeres résztvevője, de válogatás nélkül vesz részt minden ellenzéki tünetésen.
A kutyapártos közeg és az antifasiszta hálózat összefonódását erősíti, hogy anarchista zenészek – például a Francesco és a Haverok együttes gitárosa, Mácsik Balázs – baráti kapcsolatban állnak a párt aktivistáival.
Más aktivisták
Viczai Zsuzsa, aki nem mellékesen tanár….
Mosómaci Zsófia elég érdekes színfoltja a közegnek, ugyanis saját magát „selejtgeci” néven definálja.
Szeged – fiatal aktivisták és radikális akciók
Szeged az utóbbi években a baloldali, antifasiszta akciók vidéki központjává vált, oldaluk a pesti kebeltársa, az AntifaInfo Szeged.Igaz, tagjaik javarészt még identitásukat kereső punk gyerekek, de azért elég határozottan képesek betámadni nekik nem tetsző pártpolitikai rendezvényeket, vagy éppen támogatni a Pride-ot.
Tagjaik közül a sajtó kiemelte a középiskolás Bella Csabát, aki szorosan kötődik a Varjú Kollektívához.
Szintén Szegeden élő szélsőbaloldali antifa aktivista Szabó Dániel. Ismerősei között fellelhető az a Baki László név alatt futó – vélhetően fake – profil, amely alatt Budapesten megrendezésre kerülnek a kommunista vitaestek. Szabó szintén nem ismeretlen a néhai Táncsics-Radikális Balpárt köreiben. Jelen volt a Budapesten működő BK41 – Köztér nevű szélsőbaloldali klub egyik rendezvényén, ahol az Antifával szoros kapcsolatot ápoló Hortobágyi Anna közgazdásszal közösen mutatkozott. Korábban Hortobágyi a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének projektmenedzsere volt, akit nem csak szoros kapcsolat fűz az embereket összeverő Antifához és nem pusztán olvasója az AntifaInfo Budapest és az Autonómia oldalaknak, hanem a szerepet is vállal a szélsőbalos szerveződésben. Még 2019-ben, a tanácsköztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján az Eszmélet nevű szélsőbaloldali folyóirat a kommünt mosdató és dicsőítő nemzetközi konferenciát szervezett nonszensz módon az ELTE BTK épületében, ahol Hortobágyi Anna szekcióvezetőként vett részt. Az általa vezetett szekcióban ismert szélsőbaloldaliak vettek részt, mint Artner Annamária, a Milton Friedman Egyetem oktatója, az anarchista Csoma Lajos, aki ez ELTE BTK-n doktorált, vagy mint Barát Endre vállaltan marxista szociológus, az ELTE TáTK Humánökológia szak hallgatója és óraadója. Egyes információk szerint a Központi Statisztikai Hivatal elbocsátotta projektmenedzseri állásából Hortobágyi Annát, miután nyilvánosságra kerültek szélsőbaloldali kapcsolatai, amelyek között megtalálható az a Szabó Péter is, aki a jobboldaliak terrorizálására buzdított februárban.
A szegedi sejt tagjai LMBTQ-rendezvényeket szerveztek, ugyanakkor jobboldali fórumok megzavarásában is részt vettek. Az eset jól mutatja, hogy a mozgalom utánpótlását gyakran fiatal, iskolás korú aktivisták adják, akik szubkulturális közegben szocializálódnak.
Értelmiségi háttér és médiakapcsolatok
Az antifasiszta hálózat nem csupán fiatalokból áll. Az elmúlt években több értelmiségi szereplő is aktívan részt vett a baloldali rendezvényeken. Ilyen a fentebb is említett Hortobágyi Anna közgazdász, a KSH egykori projektmenedzsere, aki nyilvános szereplései és Antifa-kapcsolatai miatt került a sajtóba.
Lipusz Balázs, az ELTE szociológia szakos hallgatója és a Mérce publicistája, több országos tüntetés szónoka volt, és rendszeresen szerepel a Vörös Szittya Kollektíva adásaiban.
Ezekben az adásokban gyakran vesz részt Artner Annamária közgazdász, a Milton Friedman Egyetem oktatója, aki szintén közismert a szélsőbaloldali közegben, és együtt szerepel Varga “Nefelejcs” Gergőékkel a Vörös Sittyában.
Veszprémi hálózat – Terem és a helyi arcok
A veszprémi Antifa közösség központjának a Terem nevű kulturális helyet tartják, amelyet Füchsel Viktória üzemeltet. Ez a helyszín több baloldali rendezvénynek adott otthont, és köré szerveződött a helyi radikális közeg.
A városból gyakran említett nevek: Molnár Zsolt Dániel és Pintér Kálmán, akik aktív résztvevői a közösségnek.
Jámbor András, a Szikra Mozgalom és az Antifa
Jámbor András, a Szikra Mozgalom alapítója és országgyűlési képviselője 2023-tól került a kormánypárti sajtó fókuszába azután, hogy Budapesten külföldi antifasiszta csoportok támadásokat követtek el szélsőjobboldali rendezvények résztvevői ellen. A Hír TV, a Mandiner és az Origo rendszeresen azt sugallták, hogy a Szikra kapcsolatban áll az Antifával. Jámbor maga elismerte, hogy mozgalmának vannak antifasiszta nézeteket valló tagjai, ennek ellenére visszautasította a szervezeti kapcsolat vádját.
A Szikra ellen irányuló támadások másik vonala a pedofíliával való összemosás volt. Egy, a 2023-as támadásokban érintett aktivista lakásán tartott házkutatás során a rendőrség gyermekpornográf felvételeket tartalmazó laptopot foglalt le, amit a kormányközeli sajtó azonnal a mozgalomhoz kötött. Nem véletlenül, hiszen az aktivista párja – aki a fotók megtalálása után öngyilkos lett – maga is antifasisztának vallotta magát. Jámbor és a Szikra több pert is indított: 2024–2025-ben bírósági ítéletek mondták ki, hogy az Origo és más médiumok valótlanul állították a pedofil-összefüggéseket, hivatalos vádemelés sem Jámbor, sem a Szikra tagjai ellen ilyen ügyben nem történt, ennek ellenére a közbeszéd része lett az ügy.
Gulyás Márton és Popović: az antifa-narratíva gyökerei
2017-ben Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom vezetője Budapestre hívta Szrđa Popovićot, a szerb Otpor! egykori vezéralakját. Popović nemzetközileg ismert aktivista, aki a CANVAS nevű szervezetben az erőszakmentes ellenállás technikáit tanította világszerte. A meghívás apropója egy könyvbemutató volt, de a kormányközeli sajtó azonnal „színes forradalmi tréningként” állította be az eseményt. Nem véletlenül….
Popović módszerei – a felemelt ököl szimbóluma, a sejtszerű szerveződés és a látványos utcai akciók – kétségkívül hatottak más mozgalmakra, köztük az Antifára is. Bár ő maga mindig a nonviolens ellenállást hirdette, a vizuális és szervezési technikák átszivárogtak olyan közegbe is, ahol az erőszakos konfrontáció mindennapos. Ez teremtette meg a politikai összemosás lehetőségét: ha Popović = külföldi felforgató, akkor Gulyás, aki őt hívja, mint a magyar ellenzék arca, akkor az egész könnyen kapcsolható az Antifához.
Az eszköztárban mutatkozó párhuzamok – decentralizáció, szimbolika, médiahasználat – politikailag jól használhatók voltak a narratívában, így vált Gulyás Márton meghívása és Popović neve egy tágabb antifa-diskurzus építőkövévé Magyarországon.
Alinsky és Popović hatása
Az Antifa működésében sok olyan elem felismerhető, amit Saul Alinsky és Szrđa Popović korábban kidolgozott.
Alinsky már az 1970-es években azt tanította, hogy a hatalmat nem frontálisan kell támadni, hanem kis közösségek mozgósításával, kreatív akciókkal és az ellenfél nevetségessé tételével. Popović ehhez hozzátette a szerb Otpor! tapasztalatait: a felemelt ököl szimbólumát, a sejtszerű szerveződést és a látványos utcai performanszokat.
Az Antifa ebből egy sajátos elegyet készített, alaposan felhasználva a „nagyok” tanításait. Úgy működnek, mint a sejtek: kisebb csoportok szerveznek akciókat, amiket nem lehet könnyen felgöngyölíteni. Erősen építenek a szimbólumokra – zászlók, matricák, graffitik –, amelyek mindenhol jelenlétet sugároznak. Akcióikban ott van az irónia és a provokáció is, hiszen jól tudják: ha sikerül nevetségessé tenni az ellenfelet, az jobban rombolja a tekintélyét, mint bármely vita.
A nagy különbség persze az, hogy míg Alinsky és Popović alapvetően és elméletileg a békés ellenállás hívei voltak, az Antifa nem riad vissza a fizikai konfrontációtól sem. Így az eredetileg nonviolens módszertan a gyakorlatban sokszor keveredik erőszakos utcai fellépéssel – ettől válik az Antifa sajátossá, és ettől olyan nehéz kezelniük a hatóságoknak.
És még sokan mások….
A sort persze lehetne folytatni napestig, sose fogyna el az Antifa – mely immáron terrorszervezet – tagjainak és támogatóinak névsora. De az élet úgyis dobja a neveket.
Külföldi erősítés és nemzetközi hálózat
A 2023. februári budapesti támadások világossá tették, hogy a hazai antifasiszta sejtek kapcsolatban állnak külföldi csoportokkal. Németországból és Olaszországból érkezett militánsok segítették a támadások megszervezését, akik tapasztaltak hasonló akciók végrehajtásában.
A magyar antifasiszta körök ezekkel a csoportokkal nem csak – az egyébként a pedofil botrányok miatt ismertté vált – darkweben, de közös bulikon, rendezvényeken egyeztettek, sőt információkat is megosztottak a hazai jobboldali szervezetekről. Ez a nemzetközi összefonódás komoly biztonságpolitikai kérdéseket vet fel, hiszen a sejtek így jóval szervezettebben képesek fellépni, mint ahogy azt a mozgalom decentralizált jellege alapján gondolnánk.
A Nyílt Társadalom Alapítvány és az Antifa
A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) az elmúlt években több tízmillió dollárt juttatott olyan szervezeteknek, amelyek szoros kapcsolatban álltak az Antifa mozgalommal vagy annak módszertanával. Bár az OSF hivatalosan emberi jogi és társadalmi igazságossági célokat támogat, a pénzek egy része olyan csoportokhoz került, amelyek az FBI meghatározása szerint belföldi terrorizmusnak minősülő „közvetlen akciókat” hajtottak végre.
Az Egyesült Államokban OSF-támogatásban részesült a Ruckus Society és a Sunrise Movement, amelyek az Antifához kötődő Stop Cop City kampányban játszottak szerepet. E mozgalom aktivistái ellen több tucat terrorizmus- és szervezett bűnözés-vádat emeltek. Az OSF 18 millió dollárt adott a Movement for Black Lives szervezetnek is, amely radikális kézikönyvében nyíltan Antifa-stílusú taktikákat – blokádokat, hamis igazolványok használatát, gazdasági felforgatást – népszerűsített.
Az OSF tehát közvetlenül nem az „Antifa” néven futó hálózatot finanszírozta, hanem azokat a mozgalmi struktúrákat és akciósablonokat, amelyek az Antifa ideológiáját és módszereit erősítették. Kritikusai szerint ezzel Soros alapítványa a nemzetközi Antifa-mozgalom egyik legfontosabb pénzügyi hátországává vált.
Vita a politikai szerepükről
Az Antifa megítélése alapvetően megosztja a közvéleményt. Támogatóik szerint a mozgalom a szélsőjobboldal és a rasszizmus elleni küzdelem élharcosa, amely nélkülözhetetlen a demokratikus jogok védelmében. Kritikusaik viszont erőszakos, terrorszerű módszereket alkalmazó sejthálózatként tekintenek rájuk, amely komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
A helyzetet bonyolítja, hogy a mozgalom egyes aktivistái pártpolitikai közegben is megjelennek – főként a Kétfarkú Kutya Pártban és más baloldali, tagjaik közül néhányat akár a Parlamentben vagy önkormányzatokban is tudó formációk körül. Ez felveti a kérdést: vajon a pártok mennyire vállalják fel ezeket a kapcsolatokat, és mennyiben igazodnak a mozgalom ideológiájához?
A kormány döntése és a jövőbeli dilemmák
Péntek este a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet terrorista szervezetnek minősítette az Antifát. A dokumentum a 2023-as budapesti támadásokat és más, Magyarországhoz köthető incidenseket hoz fel indokként. Az új szabályozás létrehozta a „terrorizmus elleni nemzeti listát”, amelyre egyelőre két szervezet került fel: az Antifa és a Hammerbande / Antifa Ost.
A listára való felkerülés következményei súlyosak: számlák befagyasztása, pénzmozgások korlátozása, sőt személyek kiutasítása Magyarországról. A döntés nyomán azonban felmerül a kérdés: hogyan változik az antifasiszta mozgalom mozgástere?
Tüntethetnek-e szimpatizánsok egy letartóztatott aktivista tárgyalása előtt, szabadon engedését követelve? Megengedett marad-e a „Becsület napja” elleni tiltakozás, vagy minden ilyen akció a terrorizmus melletti kiállásként lesz értelmezve?
Különösen kényes a helyzet azok számára, akik antifasisztának vallják magukat, de nem militáns akciók révén vesznek részt a közéletben. Ilyenek például Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke, Jámbor András és a Szikra Mozgalom, vagy a Kétfarkú Kutya Párt bizonyos aktivistái.
Bár eddigi szerepük a politikai pluralizmus keretei között mozgott, a mostani döntés könnyen összemossa őket a militáns hálózatokkal, annak ellenére is, hogy az antifasizmus eszmeiségének nem sok köze van az Antifa terrorcselekményeihez.
Hol húzódik a határ a demokratikus aktivizmus és a terrorizmus között? Vajon a rendelet valóban a közbiztonságot erősíti, vagy inkább politikai eszközként használható a radikális baloldali mozgalmak szorítására? A következő hónapok mutatják majd meg, hogy az antifasiszta szubkultúra radikalizálódik-e a tiltás következtében, vagy éppen visszaszorul a nyilvánosság peremére.
A magyarországi Antifa hálózat sokarcú jelenség: anarchista kollektívák, diákcsoportok, pártaktivisták és értelmiségiek egyaránt részei. Bár nincs formális vezetői struktúrája, a közösségi médián, klubokon és rendezvényeken keresztül képes mozgósítani és akár nemzetközi partnerekkel együttműködni.
Az, hogy az Antifa Magyarországon mennyire jelent valódi fenyegetést, vagy mennyiben inkább kulturális-politikai szubkultúra, továbbra is vita tárgya, ahogy összemosása az antifasiszta ideológiával szándékos. Abban azonban egyetértés látszik, hogy a 2023-as események után a mozgalom többé nem tekinthető marginális jelenségnek. A kormány friss döntése pedig új korszakot nyit: a politikai és jogi keretek megváltozásával a mozgalom jövője immár nemcsak a saját stratégiáján, hanem a hatóságok és a közvélemény reakcióin is múlik.
