Glock az öv alatt? – Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotránya és ami mögötte van

Az utóbbi napokban a magyar közélet újra egyetlen témáról zsongott: vajon tényleg fegyverrel jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz, a volt vezérkari főnök, jelenleg a Tisza Párt katonai szakértője egy hajdúsámsoni fórumon? A történet első hallásra is szenzációhajhász bulvárnak tűnhetett, de percek alatt országos politikai üggyé vált.

Feljelentések, miniszteri megszólalások, sajtóháború, majd végül pártelnöki beismerés követte egymást – mindössze néhány nap leforgása alatt.

A videó, ami elindította a lavinát

Minden egy rövid felvétellel kezdődött. A hajdúsámsoni Tisza-fórumon valaki kamerát ragadott, és a közönség elé lépő Ruszin-Szendit vette fel. A videón az látszik, hogy zakója oldalán egy szögletes tárgy domborodik ki.

A kormánypárti sajtó azonnal rávágta: Glock pisztoly lehet. Mások szerint viszont csak a kabát redői csapták be a szemlélőt.

„Sem pisztolytáska, sem fegyver, sem bármilyen ilyesmire utaló elem nem látható a felvételen” – bizonygatta Szily László, a 444 újságírója.

A dolog azonban gyorsan jogi szintre lépett. Tényi István, a feljelentéseiről hírhedt ügyvéd, másnap bejelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál lőfegyverrel való visszaélés gyanúja miatt.

Miniszterek és politikusok megszólalnak

A kormány sem hagyta szó nélkül az ügyet. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: régen látott olyat, hogy politikus fegyverrel járjon fórumra, „de úgy látszik, a Tisza Pártnál ez is belefér”. Hangsúlyozta, hogy a közéletben nincs helye az erőszaknak és a fegyvereknek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter még keményebben fogalmazott: „Én mondtam, hogy veszélyes!” – utalva arra, hogy szerinte a volt tábornok habitusa nem kompatibilis a demokratikus politizálással.

A minisztérium sem maradt csendben

A HM nyomatékosította: a gyülekezési jog gyakorlása fegyverrel, vagy annak utánzatával tilos, az ilyen eszközök jelenléte a rendezvény biztonságát veszélyezteti, ezért a rendőrség ilyen esetben a törvény alapján intézkedni köteles.

Hozzátették: Ruszin-Szendi Romuluszra fegyverviselési szempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más magyar civil állampolgárra. Mint volt katona, semmilyen jogalapja nincs annak, hogy fegyvert viseljen. A Belügyminisztérium adja ki a fegyverviselési és fegyvertartási engedélyt – írták.

Ruszin-Szendi: „Van engedélyem”

A volt vezérkari főnök közleményben reagált a vádakra. Leszögezte, hogy rendelkezik fegyverviselési engedéllyel, és nem jogszerűtlenül járt el.

Szavai szerint:

„Miután felvállaltam politikai nézetemet, számtalan fenyegetést kaptam. Ennek volt olyan szintje, amely katonaként nem riasztott ugyan meg annyira, hogy jelezzem a párt vezetőinek, de a rendelkezésemre álló eszközeimmel igyekeztem felkészülni a legrosszabb eshetőségre is. Mostanra odáig jutottunk, hogy a Tiszának fokozott személyi védelmet kell biztosítania számomra. Azóta nem hordom az önvédelmi eszközömet.”

Emellett katonai identitását is hangsúlyozta:

„Katona vagyok. Képes lennék meghalni a hazámért.”

Az üzenet világos volt: nem politikai akcióról, hanem önvédelemről van szó – legalábbis szerinte.

Magyar Péter: „Valóban volt nála fegyver”

A történet akkor vett új fordulatot, amikor maga Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is megszólalt az ügyben. A barcsi fórumon nem tagadott, sőt – elismerte, hogy Ruszin-Szendinél valóban volt fegyver.

Szó szerint így fogalmazott:

„Most éppen azon vergődnek, hogy megláttak egy pár hónappal korábbi fényképen Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy úr on egy fegyvernek látszó tárgyat, eltakarva. … Az altábornagy úr, aki meg tudja különböztetni a lőporfüstöt a bográcsozás füstjétől, aki kész volt és ma is kész lenne meghalni a hazájáért … Úgyhogy valóban volt nála egy fegyver.”

Ez a kijelentés gyakorlatilag lezárta a tagadás lehetőségét: nem „látszólagos” domborulatról, nem kabátráncról, hanem tényleges fegyverről volt szó. Magyar Péter ugyanakkor hozzátette: Ruszin-Szendinek van érvényes engedélye, így jogszerűen tarthat és viselhet fegyvert.

Egy volt kolléga véleménye

Az ügy szakmai hitelességét erősíti, hogy egykori katonatársa, Pintér Ferenc, aki korábban Ruszin-Szendi helyettese volt, szintén megszólalt. Szerinte a felvételen nem kétséges, mit látunk:

„95 százalék, hogy éles fegyver, egy Glock típusú pisztoly van a sajtót bejárt felvételen Ruszin-Szendi ruhája alatt.”

Ez a szakértői állítás tovább erősítette a botrányt, hiszen egy volt közvetlen kolléga mondta ki, hogy nem utánzatról vagy játékszerről, hanem éles lőfegyverről lehet szó.

Jog és politika határán

A magyar jog egyértelmű: éles lőfegyvert viselni engedélyhez kötött, és nyilvános rendezvényen különösen kényes kérdés. Ha kiderülne, hogy Ruszin-Szendi engedély nélkül hordta, akár több év börtön is fenyegethetné. Ha viszont igaz, hogy érvényes engedélye van, akkor a feljelentés könnyen kifulladhat.

A jogi helyzet tehát bonyolult, a politikai dimenzió viszont világos.

A kormányoldal igyekszik veszélyes figuraként bemutatni a volt vezérkari főnököt, míg a Tisza Párt hősként állítja be, akit fenyegetések érnek, ezért jogszerűen védi magát.

Miért lett ekkora ügy belőle?

Egyrészt azért, mert szimbolikus: a magyar politikában eddig nem volt megszokott, hogy aktív politikus fegyverrel jelenjen meg nyilvános fórumon. Másrészt azért, mert egy kabát alól kikandikáló domborulat ma elég ahhoz, hogy napokig erről szóljon a közbeszéd.

A történet jól mutatja, hogy a közéletben minden apró gesztus politikai fegyverré válik. Egy fegyver övön hordva – még engedéllyel is – egyszerre jelképezi az erőt, a félelmet és a megosztottságot.

Nyitott kérdések

• Vajon pontosan mikor és milyen körülmények között viselte Ruszin-Szendi a fegyvert?
• Milyen engedélye van, és az érvényes-e nyilvános rendezvényeken?
• Politikai kommunikációról vagy tényleges biztonsági helyzetről van szó?
• Mit lép az ügyészség, és lesz-e valódi jogi következmény?

Összegzés

Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye egyszerre konkrét és szimbolikus. Konkrét, mert ha szabálytalanul hordott éles lőfegyvert, annak súlyos büntetőjogi következményei lehetnek. Szimbolikus, mert megmutatja, milyen feszült és polarizált a magyar politikai közeg: itt már egy zakó alatt megbújó Glock is képes többfrontos háborút indítani a közvéleményben.

Magyar Péter beismerése, Ruszin-Szendi önvédelmi érvelése és Pintér Ferenc szakértői véleménye mind ugyanabba az irányba mutatnak: fegyver valóban volt. A kérdés most már nem az, hogy volt-e, hanem az, hogy jogszerű volt-e, és hogy mit kezd ezzel a magyar politika.