Üzenjük Magyar Péternek – nem a politika, az aszály ölte meg a napraforgót az Alföldön
Az utóbbi napokban nagy visszhangot keltett egy bejegyzés, amely Kunszentmárton és Mezőtúr között mutatta meg a gyenge állapotú napraforgótáblákat, és a helyzetet egy az egyben a kormány nyakába próbálta varrni. A látvány valóban elkeserítő: elszáradt növények, repedezett talaj, alig mérhető termés. Csakhogy a valóság jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen politikai felelőst keressünk.
Aszály sújtja a térséget
Az Alföld déli és középső részein az idei szezonban 50–70%-kal kevesebb csapadék esett, mint a sokéves átlag. Ehhez jöttek a hosszan tartó hőhullámok és az extrém magas napi hőmérsékletek, amelyek megpecsételték a napraforgó és a kukorica sorsát. A szakértők szerint a közép-európai napraforgóhozam idén 20–30%-kal marad el az elmúlt öt év átlagától – vagyis nem egyedi magyar jelenségről van szó, hanem térségi problémáról.
A napraforgó bírja a szárazságot – de nem csodagép
Sokan gondolják, hogy a napraforgó szinte bármilyen száraz körülményt kibír. Tény, hogy mély gyökérzete miatt jobban alkalmazkodik, mint például a kukorica, de a kritikus időszakokban – bimbóképzés, virágzás, kaszatelérés – víz nélkül nincs termés.
Az Alföld mélyebb rétegeiben idén olyan mértékben csökkent a nedvességtartalom, hogy a növények egyszerűen nem jutottak elég vízhez, akár volt kiépített öntözés, akár nem.
Öntözés: nem mindenhol opció
Gyakran elhangzik a vád, hogy a kormány nem épített ki megfelelő öntözési infrastruktúrát. Tény, hogy az ország szántóinak kevesebb mint 2%-a öntözhető. Ez azonban nem kizárólag politikai akarat kérdése: sok helyen nincs elérhető vízbázis, az öntözőrendszer kiépítése rendkívül költséges, a vízjogi engedélyezés komplex folyamat.
Az elmúlt években ugyanakkor elindultak programok, öntözésfejlesztési pályázatok és csatornarekonstrukciók mind a hosszabb távú megoldást szolgálják, azonban ezek eredményei csak fokozatosan érzékelhetők.
Repedezett föld – természetes jelenség
A fotókon látható mély repedések is sokakat megráztak, de ez nem gondatlanság vagy „elhagyott földek” jele. Az Alföld szikes, agyagos talajai aszályos időszakban mindig kirepedeznek, akár van öntözés, akár nincs. Ez egyszerű fizikai jelenség, nem emberi mulasztás.
Politikai hisztéria helyett megoldásokra van szükség
A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás nem fog egyik napról a másikra megszűnni. A tartós megoldás a vízmegtartás, a talajművelés korszerűsítése, a belvízcsatornák és tározók felújítása, valamint a precíziós öntözés szélesebb körű elterjesztése lehet. Ehhez együttműködés kell: állam, gazdák, szakmai szervezetek és kutatók közös munkája.
Egyszóval, kedves Tiszás jajongók és kedves botcsinálta agrárszakértő: A napraforgó idei gyenge állapota elsősorban az extrém aszály következménye, nem politikai döntéseké. A helyzetet leegyszerűsítő üzenetek helyett hosszú távú, szakmai megoldásokra van szükség, hogy a jövőben kevésbé legyünk kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek.
