A németek többsége ellenzi az AfD betiltását

Annak ellenére, hogy a németek többsége aggasztónak tartja a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) erősödését, valamint azt szélsőséges, radikális szervezetnek tartja, a többségük így is ellenezné, ha betiltanák a pártot – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból. A párt népszerűségét jól mutatja, hogy egyre többen ismernek olyan embereket, akik a párt szimpatizánsai, ez ugyanis azt mutatja, hogy immáron nem rejtőzködnek, hanem felvállalják politikai szimpátiájukat.

Még májusban hozta nyilvánosságra a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal a több mint 1100 oldalas jelentését, aminek legfőbb megállapítása, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) bizonyítottan radikális, szélsőséges párt, valamint az Alice Weidel és Tino Chrupalla vezette párt alkotmányellenes.

Ekkor ismét komolyabban felmerült a párt betiltásának az ötlete, hiszen most már a belügyi titkosszolgálat nemcsak három tartományi szervezetét, hanem az egész pártot annak nyilvánította – azonban a parlamenti pártok közül eddig csak a harmadik legnagyobb szociáldemokrata SPD, korábbi koalíciós partnere a Zöldek, valamint a szélsőbaloldali die Linke képviselői jelezték, adott esetben megszavaznák a párt betiltását.

Az akkor mind a 630 képviselőt megkérdező FAZ most egy, a teljes német felnőtt társadalomra reprezentatív kutatást készítetett el, ahol azt vizsgálták, hogy a németek mit gondolnak a párt lehetséges betiltásáról:

a németek többsége ugyan szélsőséges pártnak tartja az AfD-t, azonban nem értenek egyet a betiltásával.

A németek mindössze 27 százaléka támogatná a betiltását, míg 52 százalékuk ellenzik, de ez az arány a párt bástyájának számító egykori NDK-s tartományokban még magasabb – ott már a németek kétharmada ellenzi a betiltásukat.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindössze a németek 27 százalékának van negatív véleménye a párttal szemben: a kutatás szerint a németek 57 százaléka aggasztónak tartja a párt erősödését, míg csak a 22 százalékuk pozitívnak.

A párt növekedését és mainstreambe való betörését bizonyítja, hogy egyre többen ismernek a közeli környezetükben olyan embereket, akik a párt szimpatizánsai – ez az egykori NSZK területén ez a szám 67, míg Kelet-Németországban 88 százalék.

Ezenkívül nőtt azoknak a száma is, akik úgy vélik, a jövőben helyi, tartományi vagy akár szövetségi választáson is akár hajlandóak lennének szavazni a Weidel–Chupralla-kettős vezette pártra: míg Nyugat-Németországban az emberek 30 százaléka gondolja így, addig Kelet-Németországban már 47 százaléknyian.

Közülük a legtöbben ennek az okát a politikával szembeni elégedetlenséget jelölték meg (80 százalékuk), aztán a kormányzó pártokkal szembeni elégedetlenséget (70 százalék), valamint hogy az AfD szerintük az egyedüli párt, ami kezelni tudná a migrációt.

A németek többsége szerint nem betiltással, hanem politikai vitákkal kellene a mainstream pártoknak megállítani a párt növekedését.

A legfrissebb közvélemény-kutatások egyébként az AfD-t országosan jelenleg második helyre mérik az uniópártoknak is nevezett jobbközép–kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetséggel után – míg az uniópártok jelenleg 27 százalékpontos támogatottságot tud felmutatni, addig a szélsőjobboldali párt 24 százalékpontot.

Őket nagy lemaradással a szociáldemokrata SPD követi 15, az ökobaloldali Zöldek és a szélsőbaloldali die Linke 11–11 százalékponttal, de még a legutóbbi választáson az ötszázalékos parlamenti küszöböt nem teljesítő, szociálisan konzervatív, gazdaságilag szélsőbaloldali Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) ugraná meg az ötszázalékos küszöböt.

(index.hu)