Először kapott orosz állampolgárságot egy amerikai politikai menekült

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn állampolgárságot adott egy olyan férfinak, akit az orosz sajtó „az első amerikai politikai menekültnek” nevezett. John Anthony Robles több mint egy tucat más külföldivel, köztük újságírókkal, üzletemberekkel és sportolókkal együtt kapott orosz útlevelet.
Robles még 1996-ban érkezett Oroszországba, ahol menekültstátuszt kapott. Az amerikai azt állította, hogy az amerikai biztonsági szolgálatok üldözték, mert megpróbált kapcsolatba lépni orosz tisztviselőkkel, és határozottan ellenezte az „imperializmust”, valamint szimpatizált a kommunista eszmékkel.
Úgy vélik, ő az egyik legelső külföldi állampolgár, aki menedékjogot kapott a modern Oroszországban. Megérkezése óta tanárként és nemzetközi újságíróként dolgozott az Oroszország Hangja műsorszolgáltatónál.
A hétfői elnöki rendelet alapján orosz állampolgárságot kapott más külföldi állampolgárok listáján szerepel Douglas Santos brazil profi labdarúgó, aki jelenleg a szentpétervári Zenit orosz csapatban játszik, valamint Cedric Paquette kanadai jégkorongozó, a 2020-as Stanley Kupa győztese, aki jelenleg a KHL-es Dinamo Moszkva klubban játszik.
Három libanoni állampolgár is orosz állampolgárságot kapott. Egyikük Fadi Boudiya, a Miraya International Network főszerkesztője. Ő szeptember végén megsérült egy izraeli bombázásban, miközben egy interjúra készült. A másik kettő Nizar Daher művész és művészettörténész, az Orosz Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, Jacques Sarraf, ismert üzletember, aki 1993 óta tiszteletbeli orosz konzulként is tevékenykedik Libanonban.
Erkki Johan Backman finn kriminológus, társadalomtudós és publicista is felkerült a listára. Backman, aki a Helsinki Egyetemen, valamint több más finnországi tudományos és oktatási intézményben dolgozott, 2008-ban megalapította a Finn Antifasiszta Bizottságot.
Ismert arról is, hogy bírálta a második világháborús szovjet emlékművek észtországi kezelését, és könyvet is kiadott Észtország és Finnország második világháborús együttműködéséről a náci Németországgal. Tallinn 2009-ben persona non gratának nyilvánította.
(oroszhirek.hu)