Bayer Construct csődeljárás: mit mond a kormányrendelet

Mindössze két oldal az a kormányrendelet, amely a Bayer Construct csődeljárás menetét megváltoztatta, és amelyről egyetlen este alatt tucatnyi cikk született. A szövegét viszont láthatóan kevesen olvasták el, pedig másról szól, mint amit köré írtak.
A 143/2026. (IX. 4.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2026. évi 125. számában jelent meg, a 4312. oldalon, és a kihirdetése napján 19 órakor lépett hatályba. Két társaságot nevez meg: a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt.-t és a ZVK Development Kft.-t. Mindkettő székhelye ugyanaz a cím, 2038 Sóskút, Homokbánya út 3. A Bosnyák téri beruházásra létrehozott projektcég tehát nem Zuglóban, hanem az anyavállalat telephelyén van bejegyezve.
Amit a rendelet mond, és amit nem
A kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, röviden a Cstv. 65. § (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozott. Ez a pont azokról a cégekről szól, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez és reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik. A törvény ugyanezen bekezdésének b) pontja egészen mást takar: azt az esetet, amikor a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg, és a cél a gyorsabb, egységesített megszüntetés. A kormány az elsőt választotta, nem a másodikat.
Ebből következik a szöveg legfontosabb tulajdonsága: a rendelet formálisan a cégek talpra állítását szolgálja, nem a felszámolásukat. A besorolást a Cstv. 65. § (3) bekezdésének b) és d) pontja alapozza meg, vagyis a kiemelt beruházásban való részvétel, illetve az uniós vagy más nemzetközi forrásból megvalósuló fejlesztés. A rendelet 2. §-a a Cstv. 65. és 67. §-a közötti szabályok alkalmazását írja elő, a 68. és 70. § közötti, szigorúbb rendet nem. Ez utóbbi a honvédelmi, energiaellátási és hasonló közszolgáltatásokat ellátó cégekre vonatkozik.
Ennél is beszédesebb, ami hiányzik belőle. A két oldalon nem szerepel a vagyonkimenekítés, nem szerepel a 207 milliárd forint, és nem szerepel a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. neve sem. Az állami vagyonfelügyelő kirendelése nem ebből a rendeletből ered, hanem a Cstv. hivatkozott szakaszaiból, továbbá a stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 321/2022. (VIII. 18.) Korm. rendeletből. Annak 1. §-a általános érvénnyel jelöli ki az állami felszámolót minden olyan ügyre, ahol a Cstv. IV. Fejezetét kell alkalmazni. Ez tehát 2022 óta él, és nem egyedi döntés a Bayer-ügyben.
A Bayer Construct csődeljárás előzményei
A Bayer Construct csődeljárását a cégcsoport augusztus végén maga kérte. Az előzmény a kormány augusztus 3-i bejelentése volt, amely szerint az állam eláll a zuglói Bosnyák tér mögötti irodakomplexum megvásárlásától, és több mint 300 milliárd forintot követel vissza. A Bayer Construct augusztus 26-án fordult a Budapest Környéki Törvényszékhez, a bíróság másnap ideiglenes fizetési haladékot adott, ugyanezen a napon pedig a ZVK Development is csődvédelemért folyamodott. A cég közleménye szerint a csődeljárás kezdetétől számított kilencven napon belül megkezdi a tárgyalást a hitelezőkkel.
A jogintézmény, amelyet most a cégcsoportra alkalmaztak, tizenöt éves. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló 2011. évi CXV. törvény illesztette be a Cstv. addig üresen álló IV. Fejezetébe, majd még ugyanabban az évben átnevezték stratégiailag kiemeltté. Az akkori kormánytöbbség alkotta meg, és most az a kabinet nyúlt hozzá, amely az előző ciklus szereplőinek üzleti körét vizsgálja. A HVG szeptember 3-án hívta fel a figyelmet erre a lehetőségre. Másnapra megszületett a rendelet.
A miniszterelnöki bejelentés és a rendelet viszonya
Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be a döntést, néhány perccel a közlönybeli megjelenés előtt. Tiborcz István üzleti körének, azon belül a százszázalékos tulajdonos Balázs Attilának üzent, és azt írta, hogy vége van a közpénzek zabrálásának. Közlése szerint a Magyar Fejlesztési Bank közvetlen és közvetett kitettsége a Bayer-csoporttal szemben mintegy 207 milliárd forint. Ezt az összeget független forrásból eddig senki nem erősítette meg, és a rendeletben sem szerepel. Szerkesztőségünk adatigényléssel fordult az MFB-hez.
A kormányfő arra is figyelmeztetett, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetett gazdálkodó szervezet vagyonának elvonása és a színlelt ügyletek kötése csődbűncselekménynek minősülhet. Konkrét bizonyítékot azonban egyik társaságra nézve sem közölt, a két cég ügyében pedig sem gyanúsítotti, sem vádlotti státusz nem áll fenn. A rendelet ilyen körülményre egyetlen szóval sem utal.
Két eltérő logika fut tehát egymás mellett. A jogi aktus a reorganizációt és a hitelezői megegyezést nevezi meg célként, a politikai bejelentés a vagyonkimentés megakadályozását. A kettő nem zárja ki egymást, de nem is ugyanaz. Az állami vagyonfelügyelő valóban betekinthet a könyvekbe, a szerződésekbe és a pénzforgalmi számlákba, jóváhagyása nélkül a cégek új vagyoni kötelezettséget nem vállalhatnak, az engedélye nélkül kötött ügyleteket pedig megtámadhatja. Ezek a jogosítványok azonban a törvényből erednek, nem a most kihirdetett két oldalból.
https://telex.hu/gazdasag/2026/09/04/magyar-peter-bayer-construct-csodeljaras-magyar-kozlony
Amit a Bayer Construct csődeljárás nem dönt el
Az államosítás szót két megszólaló szakjogász is félrevezetőnek nevezte. Kutasi Balázs, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda partnere szerint a törvény vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely alapján egyoldalú állami döntéssel tulajdont lehetne elvonni. Szarka Norbert fizetésképtelenségi szakjogász hozzátette, hogy az államot megillető elővásárlási jog kizárólag felszámolási eljárásban, a 25 millió forint feletti egyedi forgalmi értékű vagyonelemeknél merül fel, és ahhoz is kell egy harmadik fél elfogadható ajánlata. Mindketten a döntés előtt, feltételes módban beszéltek, mert a Portfolio kérdéseire még a rendelet megjelenése előtt válaszoltak.
Szarka arra is emlékeztetett, hogy a gyakorlatban a rendes és a stratégiailag kiemelt eljárás lefolytatása között nincs feltétlenül nagy különbség. Az állami felszámoló bevonása szerinte elsősorban az intézményi kontroll és a közbizalom szempontjából számít, nem szakmai többletet ad.
Zugló önkormányzata közben pert indít a ZVK Development ellen. Rózsa András polgármester szerint a keresetlevél elkészült, a kerület pedig a bírósági közzétételtől számított harminc napon belül jelenti be tízmilliárd forint feletti követelését. Ha a fejlesztő nem ismeri el az összeget, a követelés vitatottá válik, és hátrasorolódhat. A csődeljárás felső határa a kezdő időponttól számított 365 nap, és ha addig nincs egyezség, a bíróság elrendeli a felszámolást.
Ami hiányzik a képből
A Cégközlöny közzétételének napja a cikk lezárásáig nem volt hozzáférhető. Ez nem formaság, hogy ehhez a naphoz igazodik a hitelezők harmincnapos bejelentési határideje, és ehhez mérhető az is, hogy a kormány a törvényben előírt időn belül adta-e ki a rendeletet. A Cstv. ugyanis határidőhöz köti a minősítést a csődeljárás kezdő időpontjától számítva.
A Bayer Construct csődeljárás egyik alapadatában, a foglalkoztatottak számában is ellentmondás van, hogy az egyik tudósítás mintegy 1500, a másik több mint ezer munkavállalót ír. Az eltérést egyik forrás sem magyarázza, eldönteni a cégcsoport beszámolójából lehet. A Bayer Construct megkeresésünkre a cikk lezárásáig nem válaszolt. Korábbi közleménye szerint a csődeljárás alatt fenntartja a működését, teljesíti a folyamatban lévő beruházásokat, és kifizeti a kivitelező partnereit. A szerződésbontás jogosságát vitatja, és pert helyezett kilátásba az állammal szemben.
A Polkorrekt véleménye
Egy kormány dolga, hogy megvédje a közpénzt, és ehhez a törvény eszközt ad a kezébe. Az viszont nem mindegy, hogy a hivatalos indok és a nyilvános üzenet ugyanazt mondja-e. A rendelet a hitelezőkkel való megegyezésről szól, a bejelentés a zabrálás végéről, és a kettő közötti különbséget senki nem magyarázta el annak a több ezer alvállalkozónak és lakásvásárlónak, akiknek a pénze ebben az ügyben áll. Ők nem politikai üzenetet várnak, hanem azt, hogy megmondják nekik, mikor és mennyit kapnak vissza.
Források
- A Kormány 143/2026. (IX. 4.) Korm. rendelete a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt. és a ZVK Development Kft. csődeljárásának stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárássá minősítéséről. Magyar Közlöny 2026. évi 125. szám, 4312. oldal, 2026. szeptember 4.
- A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontja, 65. § (3) bekezdés b) és d) pontja, 65. és 67. §-a, valamint 84/A. § (2) bekezdés a) pontja, a 2026. szeptember 4. napján hatályos szöveg szerint.
- A Kormány 321/2022. (VIII. 18.) Korm. rendelete a stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról, 1. §.
- 2011. évi CXV. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól, a Cstv. IV. Fejezetét megállapító rendelkezések.
- Portfolio.hu: Kell-e államosítani a Bayer Constructot? Megszólaltak a jogászok. Gulyás Veronika, 2026. szeptember 4.
- Portfolio.hu: Döntést hozott a kormány a Bayer Construct ügyében, 2026. szeptember 4.
- HVG.hu: A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítette a Bayer Construct csődeljárását, 2026. szeptember 4.
- Telex.hu: Magyar Péter Tiborcz üzleti körének: Vége a közpénzek zabrálásának, 2026. szeptember 4.
- 444.hu: Magyar Péter üzent Tiborcz István üzlettársának, 2026. szeptember 4.
- Index.hu: Magyar Péterék vagyonkimentéstől tartanak, állami felügyelet alá vonták a Bosnyák téri gigaprojekt cégeit, 2026. szeptember 4.
- Origo.hu: Magyar Péter kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct csődeljárását, 2026. szeptember 4.
- Economx.hu: Mit tehetnek a csődeljárás során a Bayer Construct lakásvásárlói és hitelezői? 2026. szeptember 3.
- Telex.hu: A csődvédelmet kérő Bayer Construct 90 napon belül kezd tárgyalni a hitelezőivel, 2026. augusztus 27.
- Telex.hu: Ha felszámolásig jutna a Bayer Construct, az az államnak is nagyon rossz hír lenne, 2026. augusztus 29.
- Csőke Andrea: A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek fizetésképtelenségi eljárásai I. Céghírnök, 2012/2., 3. és 5. oldal.





