Különleges személyes adat a sajtóban: elbukta a pert a Magyar Jelen kiadója
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon kimondta, hogy a valótlan tartalmú, szexuális irányultságra utaló különleges személyes adat közlésére a sajtószabadság nem ad jogalapot. A bíróság a Magyar Jelen kiadóját, az Innovatív Kommunikáció Alapítványt kétmillió forint és kamatai, valamint 711 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte Perintfalvi Rita teológus javára.
Emellett arra is kötelezte, hogy adjon tájékoztatást a felperesre vonatkozó adatok kategóriáiról, tárolási idejéről és forrásáról. Az ítélet nem jogerős.
Mit mondott ki a bíróság
A per alapkérdése nem az volt, hogy sértő volt-e a közlés, hanem hogy volt-e egyáltalán jogalapja. Az alperes az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára, vagyis a jogos érdekre hivatkozott, a különleges adatok tilalma alóli kivételként pedig a 9. cikk (2) bekezdés g) pontjára, a jelentős közérdekre.
A bíróság mindkét hivatkozást elutasította. A jogos érdek azt feltételezi, hogy az adatkezelő oldalán olyan érdek áll fenn, amely megelőzi az érintett jogvédelmét. A törvényszék szerint ez itt nem állapítható meg, mert a felperest ért jogsértés súlya, a szexuális életre utaló, ráadásul valótlan adat nyilvánosságra hozatala, minden ezzel szembeállítható érdeket felülír.
Az Smtv. 10. §-a nem véd meg a különleges személyes adat közlésénél
A döntés érdemi újdonsága itt van. A GDPR 9. cikk (2) bekezdés g) pontja csak akkor alkalmazható, ha a tagállami jog megfelelő és arányos garanciákat ír elő az érintett jogainak védelmére. A bíróság megvizsgálta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §-át, amely a tájékoztatáshoz való jogot rögzíti, és megállapította, hogy az általános felhatalmazás, semmilyen konkrét garanciát nem tartalmaz a szenzitív adatok kezelésére.
Magyarul: a jogalkotó nem alkotta meg azt a védelmi szabályrendszert, amely nélkül a sajtó nem hivatkozhat a különleges adatok kezelését engedő kivételre. Az adatvédelmi per a sajtó ellen ezért nem a sajtószabadság korlátozása, hanem annak megállapítása, hogy egy hiányzó jogszabályi garanciarendszer helyére nem lehet utólag hivatkozási alapot képzelni.
A személyiségi jogi és az adatvédelmi jogsértés két külön dolog
Az alperes védekezésének egyik eleme az volt, hogy a felperest ért személyiségi jogsértés korábban már megtörtént. A bíróság ezt a két jogsértést élesen elválasztotta egymástól. A becsület és a jó hírnév megsértése az egyik kérdés, a jogalap nélküli adatkezelés a másik, és a második önállóan is megállapítható.
Az indokolás szerint a szexuális életre vonatkozó adat annyira érinti az ember belső magját, hogy annak nyilvánosságra hozatala akkor is jogsértő, ha az adat valótlan, feltéve, hogy a közlés a felpereshez köti azt. Ez a mondat a magyar sajtójog szempontjából súlyosabb, mint az összeg: azt jelenti, hogy a valótlanság nem mentesít, hanem éppen a jogsértés része.
Ötven perc válaszadási idő
A mérlegelésnél a bíróság külön értékelte, hogy a felperes ötven percet kapott a megkeresésre. Az alperes a hírversenyre hivatkozott, arra, hogy mindig az számít, ki közli elsőként. A törvényszék ezt az érvet elfogadta mint tényt, de nem mint mentséget. Aki ilyen mértékben szenzitív adatot akar nyilvánosságra hozni, annak meg kell várnia az érintett érdemi reagálását, és ha ennek hiányában is közöl, viselnie kell a következményeket.
A nem vagyoni hátrány mértékét a bíróság a felperes személyes meghallgatása után köztudomású tényként fogadta el, további bizonyítás nélkül. Az összeg meghatározásánál értékelte, hogy a felperes teológus, akitől a társadalmi felfogás kiemelt erkölcsi mintát vár el.
Ami az ügy hátterében áll
2025 augusztusában szélsőjobboldali portálokon jelent meg egy 2005-ben készült felnőttfilm részlete azzal az állítással, hogy szereplője Perintfalvi Rita. A felvétel valós, de nem a teológus látható rajta. A tartalom rövid idő alatt végigfutott a jobboldali médiaterületen.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2025 októberében huszonöt személlyel szemben rendelt el nyomozást rágalmazás, becsületsértés, valamint becsület csorbítására alkalmas hamis kép- vagy hangfelvétel készítése miatt. Ezekben az ügyekben jogerős ítélet nincs, az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme.
A polgári vonalon 2026. július 15-én a Fővárosi Törvényszék a Hír FM-et kötelezte hárommillió forint sérelemdíj, valamint több mint 780 ezer forint perköltség és eljárási illeték megfizetésére. Ott a bíróság az adatvédelmi kereseteknek is helyt adott, és megállapította, hogy a rádió jogalap nélkül kezelte a felperes nevét, valamint a házas- és szexuális életére vonatkozó adatokat. Az a döntés sem jogerős. A Magyar Jelen elleni mostani ítélet ennek a sornak a második eleme.
https://nepszava.hu/3299645_perintfalvi-rita-feljelentes-ragalmazas-nyomozas-szelsojobb-lejaratas
Mit tehet, akiről valótlan szenzitív adatot közölnek
- Az ügy tanulsága nem csak közszereplőkre igaz. Aki magáról ilyen közlést talál, a következő lépéseket teheti meg, egymástól függetlenül:
- Rögzíti a tartalmat közhiteles módon, közjegyzői ténytanúsítással, mert a cikkek utólag módosíthatók vagy törölhetők.
- A GDPR 15. cikke alapján tájékoztatást kér az adatkezelőtől arról, milyen adatait kezeli, honnan szerezte és meddig tárolja. Ez a mostani ítéletben is önálló marasztalási ok volt.
- A GDPR 17. cikke alapján törlést kér.Panasszal fordul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, vagy közvetlenül bírósághoz.
- A GDPR 82. cikke alapján kártérítést követel, a személyiségi jogi igényétől elkülönítve.
Konkrét ügyben ez a felsorolás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, és a határidők ügytípusonként eltérnek. A NAIH eljárásának menetéről külön írtunk.
Eljárási megjegyzés
Az ítélethirdetésen az alperes jogi képviselője nem járult hozzá, hogy róla a sajtó felvételt készítsen. Ez a Ptk. 2:48. §-a szerinti joga, ebből következtetést levonni nem lehet. Az alperes eshetőleges védekezésként egy forint sérelemdíj megítélését indítványozta. Ez bevett perjogi eszköz arra az esetre, ha a bíróság a jogsértést megállapítja, de az összeget vitatják, tehát önmagában nem a felperes lekicsinylése.
A Polkorrekt véleménye
Ez az ítélet nem egy közéleti vitáról szól, hanem egy jogalkotói mulasztásról. A GDPR kilenc éve előírja, hogy a tagállamnak garanciákat kell teremtenie, ha a sajtó szenzitív adatot kezel. Magyarországon ilyen garanciarendszer nincs, az Smtv. 10. §-a egy általános mondat. Ezt a hiányt eddig a lapok a saját javukra fordították, most pedig kiderült, hogy pontosan ez a hiány fosztja meg őket a védekezéstől.
A hétköznapi ember számára viszont ennél rosszabb a helyzet. Perintfalvi Ritának ügyvédje van, nyilvánossága van, és évek óta bírja pénzzel és idegekkel a pereskedést. Aki nem ilyen helyzetben van, arról közölhetnek valótlan szenzitív adatot, és a legvalószínűbb kimenet az, hogy soha nem jut el a tárgyalóteremig. A kétmillió forint egy országos elérésű lapnak üzemi költség, nem visszatartó erő. Amíg a jogalkotó nem alkot valódi garanciákat, és amíg a bíróságok által megítélt összegek nem érik el azt a szintet, ahol a hazugság drágább, mint a kattintás, addig a rendszer működni fog tovább. A tanulság nem az, hogy a bíróság megvédte a felperest. Az, hogy a bíróságnak kellett megvédenie, mert a jogszabály nem tette meg.
Források
- Fővárosi Törvényszék, elsőfokú ítélet Perintfalvi Rita felperes és az Innovatív Kommunikáció Alapítvány alperes perében, kihirdetés: A rendelkező rész és az indokolás ismertetése a szerző helyszíni jegyzetén és az ítélethirdetésről készült hangfelvételen alapul.
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (általános adatvédelmi rendelet), 6. cikk (1) bekezdés f) pont, 9. cikk (2) bekezdés g) pont, 15. cikk, 17. cikk, 82. cikk, a 2026. szeptember 1. napján hatályos szöveg
- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §, a 2026. szeptember 1. napján hatályos szöveg
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. §, a 2026. szeptember 1. napján hatályos szöveg
- Media1: Pert nyert Perintfalvi Rita a Hír FM ellen, 2026. július 15.,
- Népszava: Nyomozás indul Perintfalvi Rita ügyében, 2025. október 29., https://nepszava.hu/3299645_perintfalvi-rita-feljelentes-ragalmazas-nyomozas-szelsojobb-lejaratas
- Magyar Narancs: interjú Perintfalvi Ritával, 2025. augusztus 27., https://magyarnarancs.hu/belpol/ez-egy-utolso-horgo-halaltanc-277241″magyarnarancs.hu
- 444: A Perintfalvi Rita elleni lejáratás miatt mehettek házkutatásra a rendőrök, 2026. június 17., https://444.hu/2026/06/17/a-perintfalvi-rita-elleni-kamupornos-lejaratas-miatt-mehettek-hazkutatasra-a-rendorok-bede-zsolthoz-orban-igeforrasahoz
