Kitálalt a volt tiszás bennfentes: fenyegetések, perek, belső ellentmondások

Csercsa Balázs történész, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője az Indexnek adott interjújában súlyos állításokat fogalmaz meg: belső feszültségekről, vitatott szakpolitikai anyagokról, titkosszolgálati szálakról is beszél.
Csercsa Balázs szerint a Tisza Párt félrevezethette a nyilvánosságot az állítólagos adócsomag és a kapcsolódó perek ügyében, miközben már született számukra kedvezőtlen ítélet is. Állítása szerint egy kulcsfontosságú munkatársat a vele készült interjú megjelenésének napján rúgtak ki, majd később – ellentmondásos körülmények között – még magasabb pozícióban visszavettek.
A volt tiszás politikus úgy véli, nem kizárt, hogy a párt vezetése valótlan állításokat tett a bíróság előtt, vagy nyomás alá helyezhettek egy tanút a narratíva támogatása érdekében. Belső forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a nyilvánosság elől eddig rejtett szakpolitikai anyagok – köztük egy energiapolitikai terv – is léteznek.
Felveti annak lehetőségét is, hogy a Tisza körül zajló események mögött szervezett, akár nemzetközi titkosszolgálati érdekek is állhatnak.
Ön korábban beszámolt nekünk a Tisza Párt belső viszonyairól, és tanúvallomást is tett több, a Tisza adócsomagjához kapcsolódó perben. Hogy érzi most magát?
Köszönöm a kérdést, jól vagyok. Kaptam ugyan dehonesztáló hozzászólásokat és fenyegető üzeneteket is, valamint a magam részéről feljelentést tettem ismeretlen tettes ellen a rólam a kilépésem után Magyar Péter Facebook-oldalán megjelent rágalmazó poszttal kapcsolatban. Ugyanakkor ezeknél sokkal több megerősítő üzenetet kaptam, tiszásoktól is, valamint a családom mellettem van, és ez az, ami nekem a legfontosabb.
Mi a véleménye arról, hogy a Tisza Párt korábban elterjesztette azt a hazugságot, mely szerint jogerős ítélet van arról, hogy a kérdéses adócsomag nem létezik? Ezzel szemben a valóság az, hogy nincs olyan per, amelyet ezzel kapcsolatban a Tisza jogerősen megnyert volna. Sőt, már van olyan jogerős ítélet, ahol az alperes sajtótermék nyert a Tiszával szemben.
Nemrég tudomásomra jutott az is a Tisza központjából, hogy immár nemcsak adótervekkel kapcsolatos tanulmánygyűjtemény létezik.
A közelmúltban kidolgoztak ugyanis egy energiapolitikára vonatkozó tervet is. A Tisza központjában, Magyar Péter belső ellenzékében ez már kiverte a biztosítékot, és sokan közérdeknek tartanák, hogy ez a terv még a választások előtt nyilvánosságra kerüljön.
Osztom ezt a véleményt.
Önt, vagy a vallomásában szereplő munkatársát érték retorziók a tanúskodása miatt?
Engem nem, de a tanúvallomásomban hivatkoztam egy korábbi közeli munkatársamra, aki egyben a Tisza szakpolitikai koordinátora volt, hozzáfért szinte valamennyi szakpolitikai anyaghoz, és akinek a személyes laptopján én korábban láttam a 600 oldalas tanulmánygyűjtemény egyes elemeit. Ezt a munkatársamat kirúgták a Tiszánál betöltött állásából, ugyanazon a napon, amikor a velem készült korábbi Index-interjú megjelent.
A Tisza vezetői ezzel kapcsolatban a bíróság előtt, eskü alatt azt vallották, hogy azért rúgták ki ezt az embert, mert nem voltak elégedettek a munkájával, és azért, mert olyan bizalmas dokumentumokat töltött le a saját laptopjára, amiket neki nem lett volna szabad. Ezután a Tiszához kötődő, Magyar Péter testvérének tulajdonában álló Kontroll.hu egy podcastet készített ezzel a korábbi munkatársammal. Ebben ő cáfolta az állításaimat. De számomra nyilvánvaló, és bárkinek nyilvánvaló lehet, aki a podcastet megnézi, hogy sokszor betanult szöveget mondott el. Később ez az ember tanúskodott is a Tisza és a közmédia perében, valamint ott szembesítették is velem. A szembesítés során világos volt nekem, hogy fél, vagy legalábbis nagyon zavart, és cseppet sem következetes.
Nem csodálom, hogy ezt a pert aztán az alperes közmédia megnyerte a Tiszával szemben, amennyire én a médiából tudom.
Érdekes, és ezt egy, a Tisza központjában dolgozó barátomtól tudom, hogy ezt az embert a Tisza Párt nemrég újra alkalmazta, mégpedig a korábbinál magasabb pozícióban. Felvetődik bennem a kérdés: miért vesznek vissza valakit, akinek a munkájával korábban nem voltak elégedettek, és saját vallomásuk szerint biztonsági kockázatot jelentett? Hogyan lehet az, hogy ráadásul még magasabb pozíciót is kap, mint korábban? Mindez pedig azután történik, hogy ez a személy a Tiszára nézve pozitív nyilatkozatokat tett a nyilvánosságban és a bíróság előtt is.
A Tisza Párt körül napjainkban a legnagyobb port az esetleges titkosszolgálati tevékenységek kavarják, amelyek révén egyesek szerint külföldi szolgálatok próbálhatnak beavatkozni a közelgő választásokba. Mi erről a véleménye?
Igen, korábban ezek a dolgok kevésbé kerültek reflektorfénybe, bár pletykákat lehetett hallani. Én az egyházügyet tekintettem hivatásomnak a Tiszában, kevésbé foglalkoztam ezekkel. Most is csak a laikus véleményemet mondhatom el, ahogyan én az eseményeket összerakom.
Az ön olvasatában hogyan néz ki ez a sztori?
Nagyjából 2021 óta vagyok része különféle szinteken az ellenzéki közéletnek és kampányoknak.
Panyi Szabolccsal kapcsolatban nagyjából azóta, több forrásból is hallottam olyan pletykákat, hogy neki jó kapcsolatai lehetnek külföldi szolgálatokkal.
Ám ezekkel korábban nem foglalkoztam, mert konkrét tudomásom nincs ilyesmiről, és ennek korábban jelét se láttam. Aki elolvassa Panyi korábbi indexes kollégájának, Dezső Andrásnak a Fedősztori című könyvét, annak nem meglepő, hogy titkosszolgálatok előszeretettel használnak fel újságírókat információszerzésre Magyarországon is. Az pedig már évek óta az ellenzéki közbeszéd részét képezi, hogy Panyi Szabolcsnak lehetnek ilyen kapcsolatai.
Érdekesnek találom azt is, hogy bizonyos források tényként írnak arról, hogy Tarr Zoltán, a Tisza Párt jelenlegi alelnöke kapcsolatokat épített ki korábbi nyugati titkosszolgálati szereplőkkel, miután lelkészi hivatását feladni kényszerült. Tarr ma a Tiszában egyfajta szürke eminenciás szerepét tölti be, és köztudott, hogy a Tisza vezetésébe sokan az ő ajánlása alapján kerültek be, olyannyira, hogy egy korábbi munkatársam őt a „Tisza hr-esének” nevezte.
Kedd reggel a Direkt36 tett közzé egy hosszú cikket, amelyben lényegében azt állították, hogy a magyar szolgálatok a Tisza Párthoz való kötődésük miatt tartottak házkutatást két informatikusnál. A cikkből az a kép rajzolódott ki, hogy a rendőrséget felhasználva politikai üldözés áldozata lett a két férfi. Mit tud róluk? Ismeri őket? Találkozott a brit–magyar kettős állampolgár Buddhával és társával?
A hírekben szereplő két tiszás informatikust, akik a hírek szerint ukrán titkosszolgálati kiképzést kaptak, én személyesen nem ismerem, bár Buddhát több alkalommal láttam a Tisza Párt központjában.
Nehéz megértenem, ha azt gondoljuk, hogy az orosz titkosszolgálatok beavatkoznak a magyar választásokba dezinformáció révén, akkor hogyan gondolhatjuk, hogy az ukrán vagy más érdekelt szolgálatok nem teszik meg ugyanezt? Ha pedig ilyesmi történik, bármely részről, akkor természetes, hogy a magyar elhárítók ez ellen fellépnek. Ezt állampolgárként el is várom tőlük.
Az események láncolata számomra mindenesetre érdekes képet rajzol ki. Kezdetben a Tisza részéről elhíresztelik, hogy orosz titkosszolgálati beavatkozás várható, és felvetik azt is, hogy a miniszterelnök önmerényletre készülhet. Nyilván azért, hogy ha gyanús események történnek, akkor lehessen arra hivatkozni, hogy ezek az orosz beavatkozás részei, és ezzel a Tisza elháríthassa magától a felelősséget. Az események pedig aztán szép sorban elkezdenek megtörténni.
Először az ukránok elzárják a Barátság kőolajvezetéket. Ezután megfenyegetik a magyar miniszterelnök és családja testi épségét. Majd titokzatos pénzszállítmány érkezik Magyarországra, ismeretlen célállomással. Közben Panyi hírverést kelt egy esetleges orosz beavatkozás körül. Végül képbe kerül a Tiszának dolgozó két informatikus, akiket esetleg az ukrán titkosszolgálatok képeztek ki. Mindeközben a semmiből egyszer csak, éppen a megfelelő pillanatban feltűnik egy százados, aki mindenféle bizonyíték nélkül, többször önellentmondásba keveredve, a magyar szolgálatokat vádolja a Tiszával szembeni beavatkozással.
Csak nem ő Cattani felügyelő, akinek feltűnését Magyar Péter korábban bejelentette?
Mindenesetre a százados ügyvédje véletlenül pont ugyanaz, aki az ukrán pénzszállítmány kísérőit is képviseli, és aki a Tisza Párt szakpolitikai tevékenységében is aktív szerephez jutott korábban.
Mindez csak a véletlen műve lenne? Mindenkinek a fantáziájára bízom. De a saját történészi, kutató szememmel nehéz ebben a sok egybeeső „véletlenben” nem egy összefüggő, szervezett akció egyes láncszemeit látni. Ha pedig feltesszük a történészek számára szállóige-szerű kérdést: cui prodest? – azaz: kinek használ ez? – akkor sem nehéz a válaszban a Tisza Pártot meglátnunk.



