Robotok a munkahelyeken – hányan maradnak állás nélkül, és kik a legnagyobb vesztesek?

Az elmúlt években a robotika és a mesterséges intelligencia látványosan átlépett a sci-fi világából a mindennapokba. A gyárakban már régóta dolgoznak ipari robotkarok, ma pedig a humanoid robotok, az önvezető teherautók és a robottaxik is elindultak a sorozatgyártás felé.

A kérdés ma már nem az, hogy lesznek-e robotok, hanem az, hogy hány ember munkáját fogják kiváltani, és milyen új állásokat teremtenek helyette.

Nem könnyű pontos számot mondani, de a nemzetközi elemzések egy irányba mutatnak: 2030-ig világszinten több tíz százmillió ember munkája változhat meg gyökeresen az automatizálás miatt. Ez akárhogy nézzük, már kevesebb mint 4 év. Ebben benne vannak a klasszikus ipari robotok, a humanoid robotok és az AI rendszerek is.

A robot tehát nem csak fizikai értelemben lép a futószalag mellé, hanem gazdasági értelemben is megérkezik a munkaerő piacra, pontosabban egyre gyorsabb ütemben már ma is képviselteti magát.

Nézzük meg, mennyi ember munkáját érinti mindez

A McKinsey Global Institute elemzése lehet az irányadó, amely szerint 2030-igvilágszinten 400–800 millió munkahelyet érinthet az automatizáció, és 75–375 millió embernek teljesen új foglalkozást kell majd tanulnia. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi embert már holnap kirúgnak, hanem azt, hogy a mai munkaköreik jelentős része olyan mértékben átalakul, hogy gyakorlatilag új szakmának számít. A számok pedig azért mozognak ilyen széles skálán, mert az új robottechnológia folyamatosan felfelé ívelő karrierjével számol, a kérdés csak ennek az üteme.

A Világgazdasági Fórum „Future of Jobs” jelentése egy másik szempontot ad. Ők azt becsülik, hogy 2030-ra a technológiai változások (robotika, AI, automatizálás) világszinten 92 millió állás megszűnéséhez vezethetnek, miközben körülbelül 170 millió új típusú állás jön létre. Vagyis nettó szinten papíron még több munka is lehet, mint ma – de teljesen más jellegű, más készségeket igénylő pozíciókban.

Kifejezetten a humanoid robotokra szűkítve egy friss elemzés arra jutott, hogy 2030-ra ezek a robotok az ipari munkaerőhiány körülbelül 4 százalékát tudják kitölteni a fejlett gazdaságokban. Ez azt jelenti, hogy az első hullámban inkább a már most is betöltetlen állásokat veszik át, például olyan gyári pozíciókat, ahova egyszerűen nem találnak elég embert, és csak fokozatosan kezdik kiváltani a meglévő dolgozókat.

Az eddigi híradások alapján, tehát nem árt figyelni, melyik ágazatban, szakmában lesz egyik napról a másikra hiány a dolgozókban, mindezt akár mesterségesen is generálva.

A közös nevező a különböző elemzések között az, hogy a 2020-as években és a 2030-as évek elején a legnagyobb hatás nem azonnali tömeges elbocsátás formájában jelenik meg, hanem abban, hogy a munkakörök tartalma radikálisan átalakul. Egyre több feladatot kap a gép, a robot, az AI, miközben az ember szerepe áthelyeződik felügyeletre, problémamegoldásra, kreatívabb feladatokra, vagy épp teljesen más iparágakba.

Mely ágazatokat érinti leginkább a robotforradalom?

Ha azt kérdezzük, hogy hol a legnagyobb a veszély, elsősorban négy nagy területet kell megemlíteni: gyártás, raktározás logisztika, szállítás, illetve az alacsony képzettséget igénylő szolgáltatások. Ezekben a szektorokban a robot vagy AI nagyon jól strukturálható, ismétlődő feladatokat talál, azaz pont olyasmit, amit a gép szeret. Nem mellesleg folyamatosan nő a munkavégzés során a tudásszint, és az adatállomány, amely újabbnál újabb fejlesztéseket tesz lehetővé.

Gyártás és ipar

A gyárakban már évtizedek óta dolgoznak ipari robotok, de a humanoid robotok megjelenése új szintet jelent. Míg korábban elsősorban fixen telepített robotkarok hegesztettek, festettek vagy mozgatták a terméket, a modern humanoid robotok emberhez hasonló testtel és mozgással képesek akár ugyanazokat az eszközöket, gépeket használni, mint a munkások.

Nem véletlen, hogy az autóipar és az elektronikai ipar az első, amely látványosan kísérletezik a humanoid robotokkal. Több gyártó – köztük a Tesla – már be is jelentette, hogy saját gyártósorain teszteli az ilyen robotokat, elsősorban alkatrész válogatásra, csomagolásra, egyszerű szerelési feladatokra.

A leginkább veszélyeztetett pozíciók ezen a területen a futószalag melletti betanított összeszerelő munkák, az egyszerű gépkezelési feladatok (egy gomb, egy mozdulat), az alapanyag mozgatás és anyagkiszolgálás a sorok között, valamint a vizuális minőségellenőrzés.

Ezeknél a munkáknál a robot előnye egyértelmű: nem fárad, nem betegszik meg, nem kér túlóradíjat, és a mozdulatokat szinte végtelen számban pontosan tudja ismételni.

Raktározás, logisztika

A nagy e-kereskedelmi szereplők raktáraiban már ma is több tízezer mobil robot dolgozik. Polcokat tolnak, dobozokat válogatnak, raklapokat mozgatnak. A humanoid robotok ezt az automatizálást viszik tovább egy még rugalmasabb szintre, ahol már nem csak jól strukturált polcrendszerek között mozognak, hanem emberre tervezett környezetben is.

Itt különösen érintettek a raktári komissiózók, a targoncások és raklapmozgatók, valamint a csomagoló és dobozoló munkások. Ha egy raktárban ma 100 ember dolgozik ezeken a feladatokon, a következő 5–10 évben már elképzelhető, hogy munkakörük jelentős részét robotok látják el.

Szállítás, fuvarozás – kamionosok, futárok, taxisok

Az autonóm teherautók, kamionok és robotaxik külön fejezetet érdemelnek, mert a közúti szállítás a legtöbb országban az egyik legnagyobb foglalkoztató ágazat. Az önvezető kamionok fejlesztésén ma több tucat cég dolgozik, köztük nagy gyártók és startupok is. A cél egyértelmű: a hosszú, monoton autópályás szakaszokat teljesen automatizálni szeretnék.

A nemzetközi kamionosok és hosszú távú fuvarozók, a nagy flottáknál dolgozó, standard útvonalakat járó sofőrök, valamint a futárok egy részénél a „line haul” szakasz, azaz a raktárból raktárba történő szállítás, valamint a taxi azok, amelyeket ez az átalakulás a legkorábban érinthet. Az ok pedig igen egyszerű: ezek azok az ágazatok, ahol a sofőrök munkájával jelentős munkabér és járulék lehet megtakarítható egy egyszeri beruházással.

Nem mellékes szempont az sem, hogy a robotnak nincsenek igényei, nem kér béremelést és nem tüntet.

Külön érdekesség, hogy Oroszország Moszkvájában a lakossági csomagszállítás jó részét már évek óta a Yandex robotok végzik. Talán ismerős a név páraknak.

Egy OECD jelentés például azt vetíti előre, hogy a fejlett országokban 2030-ig a teherautó sofőrállások iránti igény akár 50–70 százalékkal is csökkenhet, ha a technológia és a szabályozás valóban gyorsan terjed.

Más elemzések milliós nagyságrendű kamionos és taxis állás megszűnésével számolnak hosszabb távon.

A taxizás területén a robottaxi fejlesztések hasonló irányba tartanak. Ahol applikációs alapú, városi személyszállításról van szó, ott első körben reális, hogy az egyszerűbb, „A-ból B-be” fuvarokat egyre inkább önvezető autók vegyék át.

Alacsony képzettségű szolgáltatói állások

Kevésbé látványos, de sok szempontból ugyanilyen fontos az egyszerű szolgáltatói pozíciók automatizálása. Éttermekben, kávézókban, szállodákban már ma is lehet találkozni kiszolgáló robotokkal, takarítórobotokkal és csomagszállító robotkocsikkal. A technológia fejlődésével egyre több olyan egyszerű feladat válhat gépesíthetővé, ahol ma még ember áll a pult mögött, seprűvel a folyosón vagy a recepció mögött. Tehát főleg azok a munkakörök vannak veszélyben, amelyek minimális képzettséget igényelnek, nagyon repetitívek, és kevés valódi emberi kapcsolatot igényelnek.

Irodai és adminisztratív állások, azaz a láthatatlan robot

Végül van egy olyan terület, ahol a robot nem humanoid formában jelenik meg, hanem szoftverként, ez pedig az irodák világa. A WEF jelentése szerint világszinten az adminisztratív és irodai munkakörök szenvedik el az egyik legnagyobb visszaesést. Az AI rendszerek, dokumentum automatizálók és chatek képesek kiváltani az adatfelvitelt, a dokumentumok előkészítését, az egyszerű ügyfél-kommunikációt, valamint az alapvető könyvelési és ügyintézési feladatokat. Itt a robot tehát „láthatatlan”, azaz nem humanoid, nem gurul a folyosón, hanem egy felhőben futó szolgáltatás formájában végzi el a munkát.

És hogy mindez mennyire nem puszta riogatás? A Deutsche Bank kutatóintézete saját, a Google Gemini modelljére épülő dbLumina nevű MI-eszközével vizsgáltatta meg a mesterséges intelligencia gazdasági és munkaerőpiaci hatásait. Az elemzés arra jutott, hogy miközben a technológia globális szinten várhatóan növeli a GDP-t és a termelékenységet, komoly átrendeződést idéz elő az adatintenzív, könnyen automatizálható feladatokra épülő ágazatokban, különösen az informatikában és a pénzügyi szektorban.

A pénzügyeken belül leginkább a vagyonkezelés kerül nyomás alá, mivel az MI alapjaiban formálja át az emberi tanácsadók szerepét. Az előrejelzések szerint a robottanácsadói piac értéke a 2023-as 7,39 milliárd dollárról 2032-re 72 milliárd dollárra emelkedhet, miközben a kezelt vagyon 2028-ra elérheti a 2330 milliárd dollárt.

Mely munkaerő piacok különösen sérülékenyek?

Nem minden ország és régió érintett egyformán. A robotforradalom első hulláma főleg ott csapódik le, ahol erős az ipar és a gyártás, nagy a logisztikai forgalom, és sok a betanított, alacsony vagy közepes képzettségű munkás.

Az Egyesült Államok, Németország, Kína, Dél Korea és Japán mind olyan országok, ahol egyszerre van nagy ipari bázis és fejlett technológiai szektor. Itt nem csak az automatizálás gyorsabb, hanem a robotok fejlesztése és gyártása is helyben történik. Mindez azt jelenti, hogy miközben egyes munkák eltűnnek, új, magasabb hozzáadott értékű állások jönnek létre a robotika és az AI körül.

Ugyanakkor Közép-és Kelet Európa, köztük Magyarország, az elmúlt években nagy összeszerelő bázissá vált. Autóipari gyárak, akkumulátor üzemek, elektronikai beszállítók és nagy raktárak települtek ide., és ezekben a létesítményekben különösen sok olyan munkakör van, amit a humanoid és ipari robotok viszonylag könnyen át tudnak venni.

Magyarországon időközben már megjelent a humanoid robotika a kutatási oldalon is. A HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (korábban MTA Sztaki) humanoid robotikai kutatócsoportot indított, és a kormányzat izraeli technológiai cégekkel is tárgyal humanoid robotok hazai gyártásának lehetőségéről. Ez azt jelzi, hogy a döntéshozók is érzik, a robotok nem csak elviszik a munkát, hanem új iparágakat is hozhatnak, ha az ország idejében beszáll a fejlesztésbe és gyártásba.

Világszinten azok az országok és régiók a legveszélyeztetettebbek, ahol a versenyképesség főleg az olcsó, sokszor bizonytalan munkára épül. Ha egy textil vagy élelmiszer feldolgozó üzem eddig azért tudott olcsón termelni, mert nagyon alacsony bérű munkaerőt alkalmazott, akkor egy ponton a robot gazdaságosabb lehet, különösen, ha a fejlett országokban drágább munkaerőt váltanak ki, és a technológia ára lejjebb megy.

Fontos látni, hogy a robotika nem egyszerűen kivon állásokat a rendszerből, hanem új, korábban nem létező szakmák is születnek, igaz, ezek általában magasabb képzettséget, több technikai tudást igényelnek.

Robotika és AI körüli új szakmák

A humanoid és ipari robotok, illetve az autonóm járművek körül egész ökoszisztéma épül, olyan szerepekkel, mint a robotkarbantartó és humanoid robot-technikus, a szenzortechnikus, a szoftveres diagnosztikai technikus, az AI tréner és adatannotátor, aki nyers adatokat lát el jelentéssel, vagyis megjelöli, mi micsoda, hogy az AI tanulni tudjon, a flotta teleoperátor, aki távolról felügyel kamionokat, robottaxikat és raktári robotokat, valamint a robotikai integrátor, aki adott gyárba vagy raktárba tervezi be a robotokat.

A Világgazdasági Fórum szerint a következő években a legnagyobb munkaerő bővülés nem az alacsony képzettségű fizikai munka terülteken, hanem a technológiai, egészségügyi és zöldenergia szektorokban várható. A legtöbb új állás olyan készségeket kér, mint digitális jártasság, problémamegoldás és együttműködés robotokkal és AI rendszerekkel.

Nem katasztrófa, hanem átképzés

A nagy kérdés nem az, hogy lesz e munka a jövőben, hanem az, hogy ugyanazok az emberek, akik ma egy gyárban, raktárban vagy kamionban, taxiban ülnek, képesek lesznek-e átállni ezekre az új szerepekre. Azok az országok és cégek járnak jobban, amelyek időben elkezdik az átképzési programokat, azaz oktatják a dolgozókat alapvető IT és robotkezelési ismeretekre, bevonják őket a technológia bevezetésébe, nem pedig csak lecserélik őket.

A McKinsey elemzései szerint azok a munkakörök lesznek a legstabilabbak, amelyekben kreatív problémamegoldásra van szükség, sok az emberi kapcsolat, az empátia és a tárgyalás, vagy komplex, nehezen formalizálható döntések születnek. A robotok azokban a munkákban a legerősebbek, ahol minden lépés előre meghatározható, a feladat ugyanúgy ismétlődik, és kevés benne a váratlan helyzet. Az ember viszont ott marad előnyben, ahol kiszámíthatatlan szituációk adódnak, dönteni kell érzések, tapasztalat vagy emberi kapcsolatok alapján, illetve ahol a személyes kommunikáció fontos. Ezt a képet ugyanakkor részben árnyalja az önvezető technológiák gyors fejlődése, hiszen a közlekedés tipikusan tele van váratlan helyzetekkel, mégis egyre több feladatot képesek már itt is átvenni a gépek.

Mit érdemes ma látni?

A robotok és az AI gazdasági hatása 2030-ig óriási lesz, de maga a történet nem szimplán fekete és fehér. A számok alapján reálisan az várható, hogy több tíz-, esetleg százmillió embernek változik meg lényegesen a munkája. Sok alacsony képzettségű, monoton, fizikai munkát végző ember állása kerül veszélybe, eközben új, magasabb hozzáadott értékű robotikai, AI és szolgáltató állások jönnek létre. Egyszóval a nyers munkahelyszám nem feltétlenül csökken, de a tartalom radikálisan átalakul.

A kérdés így nem az, hogy elveszik e a robotok a munkánkat, hanem az, hogy mi – azaz a munkavállalók, cégek, országok – mit kezdünk ezzel az átalakulással. Lesznek-e valódi átképzési programok? Kapnak-e esélyt a mai sofőrök, raktári dolgozók és összeszerelők, hogy holnap robotfelügyelők, technikusok és logisztikai szervezők legyenek? Egyáltalán a számok aránya hogyan alakul majd? 1000 kamionosból vagy 1000 taxisból hány lesz majd robotfelügyelő, technikus és logisztikai szervező, és mit csinál majd a maradék sok száz?

Vagy egyszerűen csak kicseréljük őket egy humanoid robotra, és besétálunk egy olyan világba, ahol a technológia nyert, az ember pedig magára maradt?

Ez az a kérdés, amelyre a következő 5–10 évben minden országnak és minden cégnek választ kell adnia. A robotok jönnek, sőt, itt vannak. Az már rajtunk múlik, hogy partnerként fogadjuk őket, vagy konkurensként.

Következő cikkünkben folytatjuk azzal, hol tart az önvezető taxival az EU, ezen belül Magyarország, majd azt követően a teherszállítás, kamion, és a legnagyobb kamionos cég, amelyik a Posta logisztikai központjában is érdekelt.