Vámfenyegetések és befagyott megállapodások: Trump kereskedelmi offenzívája globális bizonytalanságot kelt

A globális kereskedelem ritkán látott idegállapotba került, miután Donald Trump újabb, „sokkal magasabb” vámokkal fenyegette meg az Egyesült Államok partnereit.

A kijelentések nem elszigetelt politikai gesztusok voltak, hanem egy olyan kereskedelempolitikai irány részei, amely jogi viták, szövetségesi feszültségek és piaci reakciók közepette bontakozik ki.

A feszültség közvetlen kiváltó oka az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése volt, amely hatályon kívül helyezte a Trump által korábban rendkívüli jogkörre hivatkozva bevezetett átfogó vámokat.

A bíróság szerint az elnök túllépte hatáskörét, amikor a szankciós jellegű törvényt általános kereskedelmi tarifák kivetésére használta. Trump válasza gyors és konfrontatív volt: új jogi eszközökkel, köztük az 1974-es kereskedelmi törvény ritkán alkalmazott rendelkezésével vezetett be legfeljebb 15 százalékos globális vámokat, amelyek átmenetileg, 150 napig maradhatnak érvényben.

A vámfenyegetések retorikája is erőteljes volt. Trump jelezte, hogy azok az országok, amelyek megpróbálják felülvizsgálni vagy befagyasztani az Egyesült Államokkal kötött megállapodásokat, még magasabb tarifákkal szembesülhetnek. Ez a hangnem különösen érzékenyen érintette a szövetségeseket, akik már a bírósági döntés után is bizonytalansággal figyelték Washington kereskedelempolitikai irányváltását.

Az Európai Parlament reagálása jól mutatja a kialakuló bizalmi válságot. A testület befagyasztotta az EU–USA kereskedelmi megállapodás ratifikációját, amíg nem születik átfogó jogi értékelés az amerikai lépések hatásairól. Indiában szintén óvatosság uralkodik: a tervezett kereskedelmi delegáció útját elhalasztották, hogy felmérjék az új amerikai vámrendszer következményeit a kétoldalú tárgyalásokra.

A bizonytalanság a piacokon is gyorsan megjelent. Az amerikai részvényindexek esése azt jelezte, hogy a befektetők elsősorban nem a konkrét vámkulcsok miatt aggódnak, hanem a kiszámíthatatlanság növekedése miatt.

A kereskedelempolitika ugyanis a globális ellátási láncok egyik legfontosabb stabilitási tényezője, és a hirtelen változások közvetlenül érintik a vállalati beruházásokat, a logisztikát és az árképzést.

A nemzetközi sajtó értékelései többnyire kritikus hangvételűek. Számos elemző kaotikusnak és jogilag ingatagnak nevezi a jelenlegi amerikai vámpolitikát, amely szerintük inkább rövid távú politikai eszköz, mint koherens gazdasági stratégia. Európai politikusok a transzatlanti bizalom megingásáról beszélnek, míg más kommentárok a globális kereskedelmi rendszer szabályalapú működésének erózióját emelik ki.

Kína reakciója kettős: a hivatalos kommunikáció békülékeny hangnemet üt meg, ugyanakkor egyértelműen jelzi a megtorlás lehetőségét. A kínai sajtó Trump vámpolitikáját a globális kereskedelem destabilizálásaként értékeli, és hangsúlyozza, hogy az egyoldalú tarifák sértik a nemzetközi szabályokat. Peking a WTO-nál konzultációs kérelmet nyújtott be, ami a vitarendezési eljárás első lépése, de egyben politikai jelzés is a multilaterális kereskedelmi rendszer védelmére.

Nem Kína az egyetlen, amely jogi útra tereli a vitát. Kanada és az Európai Unió is hasonló lépéseket fontolgat vagy tett, ami egyfajta informális koalíció kialakulását jelzi a WTO-n belül az amerikai vámokkal szemben.

A közös érvelés lényege, hogy az általános, minden partnerre kiterjedő tarifák sérthetik a legnagyobb kedvezmény elvét és a kötött vámszintekre vonatkozó kötelezettségeket.

A WTO reakciója egyelőre visszafogott és procedurális. A szervezet befogadta a panaszokat, és elindította a konzultációs szakaszt, amely akár hónapokig vagy évekig húzódó jogi folyamatot indíthat el. A rendszer működését ráadásul az is nehezíti, hogy az USA által blokkolt fellebbviteli testület miatt a végső döntések végrehajtása bizonytalanabb, mint korábban.

A jelenlegi helyzet egyik legfontosabb következménye a kiszámíthatóság csökkenése. A globális kereskedelem szereplői számára nem pusztán az a kérdés, mekkora vámokat kell fizetniük, hanem az, hogy milyen szabályok mentén működik a rendszer a következő hónapokban és években. Ez a bizonytalanság a beruházások elhalasztásához, a beszállítói láncok átszervezéséhez és a regionális kereskedelmi blokkok erősödéséhez vezethet.

Trump vámpolitikája így nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai kérdéssé is vált. A szövetségesek bizalmatlansága, a riválisok jogi fellépése és a piacok idegessége együtt rajzolnak ki egy olyan képet, amelyben a globális kereskedelmi rendszer egy új, bizonytalan korszak küszöbén áll. A következő hónapokban az dőlhet el, hogy az amerikai stratégia tartós irányváltást jelent-e, vagy csupán egy átmeneti, belpolitikai motivációjú kereskedelmi offenzíva marad.