Dízelstop, tengeri kerülőút és geopolitikai sakkjátszma: így reagált Budapest és Pozsony Kijev húzására

Újabb fordulóhoz érkezett a közép-európai energiapolitikai vita, miután január 27-én leállt a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezeték Magyarország felé tartó ágán. A budapesti és pozsonyi kormány szerint a rendszer műszakilag működőképes, a szállítás elmaradása politikai döntés következménye.

Kijev részéről korábban infrastrukturális sérülésekre is történt utalás, ám a magyar és szlovák vezetés ezt vitatja.

Budapest: készletek, alternatív útvonalak, dízelstop

Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán „politikai nyomásgyakorlásnak” nevezte az olajtranzit leállítását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország ellátásbiztonsága stabil. A részletekről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be a kormányülést követően.

A tárcavezető közlése szerint Magyarország több mint három hónapra elegendő stratégiai kőolaj- és üzemanyagkészlettel rendelkezik, és megindult az alternatív beszerzési csatornák aktiválása. Az Európai Bizottságnál hivatalosan is jelezték: élnek azzal az uniós döntéssel, amely ideiglenesen lehetővé teszi a tengeri úton történő orosz nyersolaj-importot a csővezetékes szállítás helyreállításáig. A MOL már megrendelte a szükséges mennyiségeket, a szállítmányok várhatóan március közepétől érkezhetnek.

Budapest ugyanakkor válaszlépésként felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelüzemanyag-kiszállításokat. A döntés értelmében a magyar területről Ukrajnába irányuló dízeltranzit addig nem indul újra, amíg a Barátság vezetéken nem áll helyre a kőolajszállítás Magyarország felé.

A kormány szerint Magyarország jelentős szerepet játszik Ukrajna energiaellátásában, különösen a gáz-, áram- és üzemanyag-import tekintetében.

Pozsony: válsághelyzet és exportkorlátozás

A magyar lépésekkel párhuzamosan Szlovákia is intézkedett. Robert Fico miniszterelnök bejelentette, hogy az ország olajellátási válsághelyzetet hirdetett, és a stratégiai tartalék egy részét kölcsön formájában átadja a Slovnaft részére. A pozsonyi finomító legfeljebb 250 ezer tonna nyersolajat kaphat, amely hozzávetőleg egy hónapra fedezi a belföldi igényeket.

Fico közölte, hogy a Slovnaft felfüggeszti az Ukrajnába irányuló exportot, és a teljes finomítói kapacitást a hazai piac ellátására fordítja.

A szlovák kormányfő szerint a Barátság vezetéket eredetileg Szlovákia szükségleteinek biztosítására építették, és az ország kedvezményes áron jutott hozzá a nyersolajhoz.

A politikai dimenzió

A budapesti és pozsonyi nyilatkozatok egyaránt arra utalnak, hogy a szállítás leállítását politikai döntésként értékelik, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz kötnek. A magyar és szlovák vezetés szerint az energetikai infrastruktúra nem válhat politikai eszközzé, különösen nem egy olyan térségben, ahol az ellátási útvonalak történelmileg is erősen koncentráltak.

Az ügy geopolitikai súlyát növeli, hogy a Barátság vezeték a régió egyik legfontosabb szárazföldi nyersolaj-útvonala. A csővezetékes rendszer kiesése nem csupán kereskedelmi, hanem stratégiai kérdés is, mivel az alternatív tengeri útvonalak hosszabbak, költségesebbek, és logisztikai szempontból összetettebbek.

Mindkét kormány hangsúlyozza, hogy rövid távon sem üzemanyaghiány, sem áramellátási zavar nem várható. A stratégiai készletek, valamint a tengeri importlehetőség biztosítják az átmeneti időszak kezelését. Ugyanakkor az alternatív szállítási útvonalak költségnövekedést eredményezhetnek, ami hosszabb távon hatással lehet a régiós energiaárakra.

A kialakult helyzet rámutat arra, hogy Közép-Európa energiaellátása továbbra is érzékeny a geopolitikai feszültségekre.

A vezetékek hálózata egyszerre fizikai infrastruktúra és politikai térkép: minden elzárt szelep üzenet, minden új útvonal kompromisszum. Hogy ez a fejezet átmeneti zavar marad-e, vagy tartós átrendeződést hoz a régió energiapolitikájában, az a következő hetek diplomáciai és piaci lépésein múlik.