Vučić riadót fúj: Szerbia erősíti haderejét a balkáni háromszög árnyékában

A müncheni Biztonsági Konferencia folyosóin idén nemcsak globális stratégiák, hanem balkáni idegek is feszültek. Aleksandar Vučić szerb elnök a helyszínen arról beszélt, hogy a Koszovó, Albánia és Horvátország közötti katonai együttműködés komoly biztonsági kihívást jelent Szerbia számára, és Belgrád ennek megfelelően növelni fogja védelmi kapacitásait.

Vučić szerint a Pristina, Tirana és Zágráb közötti katonai koordináció nem puszta diplomáciai gesztus, hanem olyan stratégiai mozgás, amelyre Szerbiának reagálnia kell. Újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a kérdést nem lehet félvállról venni, és az ország vezetése konkrét lépéseket tesz a hadsereg megerősítésére.

Az elnök bejelentette, hogy egyeztet a vezérkarral és a védelmi minisztériummal, valamint látogatást tesz hadiipari létesítményekben. A cél világos: nagyobb beruházások a fegyver- és haditechnikai gyártásba, valamint a hadsereg modernizálása.

Üzenete egyértelmű volt: Szerbia hónapról hónapra erősebb lesz, és kész megvédeni területét és állampolgárait.

Vučić külön bírálta azt, amit a nemzetközi közösség közönyeként értelmez. Szerinte nem az a fő kérdés, ki kinek ad el lőszert, hanem az, hogy ki kivel köt katonai szövetséget, és az adott együttműködés milyen irányba mutat.

A szerb aggodalmak hátterében egy müncheni háromoldalú találkozó áll, ahol Koszovó, Albánia és Horvátország védelmi miniszterei folytatták a 2025 márciusában, Tiranában aláírt együttműködési nyilatkozat nyomán megkezdett stratégiai koordinációt.

Az albán védelmi miniszter, Pirro Vengu, a közösségi médiában arról számolt be, hogy a megbeszélések a katonai interoperabilitás, a műveleti felkészültség és a közös gyakorlatok erősítésére összpontosítottak. A felek bejelentették: 2026-ban sor kerül az első közös háromoldalú hadgyakorlatra, a NATO stratégiai koncepciójával összhangban.

A horvát védelmi miniszter, Ivan Anušić, visszautasította a belgrádi kritikákat, hangsúlyozva, hogy az együttműködés nem irányul egyetlen ország ellen sem.

A szerb védelmi minisztérium szerint azonban az együttműködés hosszú távon destabilizáló hatású lehet, és veszélyeztetheti a térség békéjét. A Nyugat-Balkán geopolitikai sakktábláján minden lépés túlhangos visszhangot kap, különösen, ha katonai együttműködésről van szó.

A müncheni konferencia így nemcsak a nagyhatalmi viták terepe volt, hanem a régiók közötti bizalmatlanság tükröződése is. A kérdés most az, hogy a fegyverkezési dinamika elrettentést vagy újabb idegességet hoz-e a térségbe.

(telegrafi.com nyomán)