Szívecskék, szónoklat és bakancsnyomok – Egy nap, amikor Magyarország egyszerre randizott, értékelt és ütközött

Február 14-én az ország egyik fele virágboltok előtt áll sorban, a másik fele a túlárazott csokiszíveket kritizálja. A bevásárlóközpontokat ellepik a piros lufik és a kötelező romantikus kellékek, miközben sokan inkább tudomásul veszik az alkalmat, mintsem ünneplik. Idén azonban a közéleti viták a Valentin-napot sem hagyták érintetlenül.

Stábunk számára a nap a Várkert Bazárnál kezdődött. Itt tartotta ugyanis évértékelő beszédét Orbán Viktor, amely a magyar politikai élet egyik sajátos intézményévé vált az elmúlt években. Az évértékelő nem csupán visszatekintés, hanem politikai iránykijelölés, mely egyszerre szolgál a kormányzati narratíva megerősítésére, a következő időszak prioritásainak kijelölésére és a politikai tábor mozgósítására. A beszéd hagyományosan komoly figyelmet kap, támogatói megerősítést várnak, ellenzői kritikát fogalmaznak meg, az elemzők pedig az elhangzott üzenetekből próbálják kiolvasni a stratégiai hangsúlyokat.

A rendezvény helyszíne, a Várkert Bazár környéke már a beszéd előtt fokozott rendőri jelenlét mellett telt meg.

A Tabán felőli oldalon kisebb létszámú tüntetőcsoport gyűlt össze molinókkal. A demonstrálókat a rendőrség igazoltatta, néhányukat meg is motozták, azonban a beszámolók szerint nem találtak náluk tiltott eszközöket, így a tiltakozás folytatódhatott.

Orbán Viktor felszólalása idején öt fő – négy férfi és egy nő – maradt a kordonokon kívül, akik azt mondták, minden hasonló rendezvényen jelen vannak, és céljuk, hogy álláspontjuk eljusson a nyilvánossághoz.

A helyszínen megjelent Szabó Bálint is, aki korábban több politikai eseményen is feltűnést keltett. A tudósítások szerint igazoltatása után futásnak eredt a vár irányába, a rendőrök pedig követték. Ezúttal trombita nélkül érkezett, és rövid jelenete a beszédet megelőző események egyik leglátványosabb epizódjává vált, ugyanis elfutott a rendőrök elől, bár információink szerint utóbb elkapták és igazoltatták.

Az évértékelő így nemcsak a beszéd tartalma miatt vált figyelemre méltóvá, hanem a körülötte zajló politikai és közterületi események miatt is, amelyek jól mutatják a hazai közélet megosztottságát és a kiemelt politikai alkalmak szimbolikus jelentőségét.

Az évértékelő

Az évértékelő beszéden a hagyományoknak megfelelően nem csupán az elmúlt év eseményeit tekintette át a miniszterelnök, hanem részletes politikai és stratégiai helyzetértékelést adott. Beszéde elején felidézte, hogy harminc éve alakult meg a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, majd jelezte: bár sokakat a 2026-os választás érdekel, előbb a 2025-ös év mérlegét kell megvonni.

Orbán Viktor kitért az orosz–ukrán háborúra is. Állítása szerint az Egyesült Államok az új elnök hivatalba lépésével kilépett a konfliktusból, és úgy vélekedett, hogy ha korábban is Donald Trump lett volna hivatalban, a háború ki sem tört volna. Ezzel szemben a demokrata vezetés Európát belesodorta a konfliktusba, Magyarország azonban – megfogalmazása szerint – kimaradt belőle. Hangsúlyozta, hogy a szuverén külpolitika a nemzeti függetlenség alapfeltétele, és Magyarország nem járul hozzá vétójogának korlátozásához vagy a közös uniós külpolitikai döntéshozatalba való teljes beolvadáshoz.

A beszéd egyik központi eleme Brüsszel bírálata volt. Orbán Viktor szerint a „brüsszeli elit” továbbra is jelentős befolyással bír, és szerinte médiumokon, jogi szereplőkön és gazdasági körökön keresztül gyakorol nyomást. Az Egyesült Államok kongresszusi jelentésére hivatkozva arról beszélt, hogy európai választások előtt cenzúrázási mechanizmusok működtek. Úgy fogalmazott: akik a szabadságot fontosnak tartják, Brüsszelre kell figyelniük, mert ott látja a veszélyforrást.

Gazdasági kérdésekben a kormányfő a beruházások számának növekedését, a családtámogatási rendszer fenntartását és bővítését, a csed és a gyed személyi jövedelemadó-mentességét, a minimálbér-emelést, valamint a költségvetési hiány csökkentését emelte ki. Elmondása szerint 2010 óta egymillió új munkahely jött létre, és céljuk az ötmilliós foglalkoztatotti szint elérése, valamint az egymillió forintos átlagbér. Szólt az infláció letöréséről és a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésről is.

Az ellenzékről szólva a Demokratikus Koalíciót és a Tisza Pártot bírálta, utóbbit brüsszeli támogatással létrejött formációnak nevezve. A Fidesz európai néppárti kilépését azzal indokolta, hogy nem kívánták alárendelni magukat külföldi politikai érdekeknek. A beszédben gazdasági szereplőket is említett, köztük a Shellt és az Erste Bankot, amelyeket a háború gazdasági haszonélvezőiként említett.

A miniszterelnök kijelentette: amíg nemzeti kormány van, Magyarország nem küld fegyvert és nem biztosít pénzügyi forrásokat a háborúhoz, illetve nem engedi, hogy magyar katonákat vezényeljenek a konfliktusba. Beszéde végén a Fidesz–KDNP-t nevezte a stabilitás és a biztonság garanciájának, és úgy fogalmazott, hogy a 2026-os év a győzelem éve lesz Magyarország számára.

A Becsület Napja és a Kitörés túra

Néhány nappal ezelőtt, február 11-én este a budai Vár a csendesebb arcát mutatta. A Bécsi kapu tér környékén mécsesek sora világított a köveken, halvány lángok rajzolták ki az emlékezés útvonalát. Így idézték fel az 1945. február 11-i budai kitörési kísérletet, amelyhez a később „Becsület napja” néven ismertté vált megemlékezéssorozat is kapcsolódik.

A rendezvény évtizedek óta viták kereszttüzében áll. Támogatói történelmi emlékezésként tekintenek rá, sokan a harcokban elesett családtagjaikra emlékeznek ilyenkor, bírálói szerint azonban szélsőjobboldali ideológiákhoz kötődő csoportok jelenléte miatt problematikus. Az elmúlt években többször előfordult rendőrségi tiltás, fokozott ellenőrzés, illetve ellentüntetések is, antifasiszta csoportok részvételével. Korábban fizikai összetűzésekre is sor került, ezért a hatóságok rendszeresen megerősített jelenléttel készülnek ezekre a napokra.

A megemlékezéshez kapcsolódó Kitörés Emléktúra hagyományosan a történelmi esemény útvonalát követi. A résztvevők éjszaka indulnak, és hatvan kilométeres távot tesznek meg a budai hegyeken át. Idén a túrára február 14-én került sor. A hatóságok korábban jelezték, hogy a fővárosban fokozott ellenőrzést rendelnek el a rendezvények idejére, de betiltották mind a Becsület Napja megemlékezéseket, mind pedig az antifa szervezet tüntetéseit.

A betiltott rendezvények

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége elnöke, Hanti Vilmos korábban arról tájékoztatott, hogy a szervezet a Duna-parti Cipők emlékművétől tervezett vonulni a Bécsi kapun keresztül a Széll Kálmán térig, ahol a korábbi években rendszeresen tüntettek a túrán résztvevők ellen. A rendőrség azonban a rendezvényt megtiltotta, arra a kormányrendeletre hivatkozva, amely tavaly terrorszervezetté nyilvánította az antifát.

A tiltó határozat után a szervezet a Kúria döntését kérte, ám a legfelsőbb bírói fórum helybenhagyta a tiltást.

Ennek ellenére a Margit híd pesti hídfőjénél, a Jászai Mari téren mégis összegyűltek jónéhányan. A szervezők a tiltás miatt az eseményt sajtótájékoztatónak nevezték át. A helyszínen beszédet mondott Vajnai Attila, valamint felszólalt a nemrégiben elítélt Simeon Ravi Trux édesapja is.

A rendőrség a megjelenteket igazoltatta, majd közölte velük, hogy vizsgálni fogják: a történtek valóban sajtótájékoztatónak minősültek-e, vagy a résztvevők ténylegesen a korábban megtiltott rendezvényen jelentek meg. A kérdés így jogi értelmezés tárgyává vált, nem csupán politikai vitává.

A Széna téren valamivel 15 óra után egy kisebb csoport, magát antifasisztának nevező, valójában az antifa megmozdulásokról jól ismert fiatal jelent meg, akik szórólapokat osztogattak. A téren már eleve jelentős rendőri jelenlét volt, a kiérkező egyenruhások rövid időn belül igazoltatták a jelenlévőket. Bár a résztvevők azt állították, hogy nem tartoznak semmilyen szervezethez, civilként érkeztek, a tüntetéseikről és a 2023-as, de a tavalyi Kitörés napja elleni megmozdulásról jelentős részük ismerős lehetett.

Azt mondták, hogy elsősorban szórólapozni érkeztek, szórólapot csak pár percig osztogattak, és a rendőrök közölték velük, hogy a téren maradhatnak, amennyiben nem tartanak fel molinókat és nem szerveznek demonstrációt.

A rendőrség intézkedése így megelőző jellegű volt: a hangsúly azon volt, hogy az esemény ne alakuljon át be nem jelentett gyűléssé.

A Kitörés túra

A teljesítménytúra több kategóriában teljesíthető, jellemzően 60, 35 és 25 kilométeres útvonalakon, éjszakai és nappali szakaszokkal. A rendezvényt a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet szervezi, gyakran együttműködésben a Börzsöny Akciócsoporttal, és a teljesítménytúrázók hivatalos naptárában is szerepel.

A túra ellenőrzőpontjain hagyományőrző csoportok jelennek meg, akik a második világháború hadviselő feleit idézik meg korhű egyenruhákban és felszereléssel. A résztvevőket arra ösztönzik, hogy – aki vállalja – történelmi öltözetben teljesítse a távot, így a mezőnyben feltűnhetnek német és szovjet korhű ruházatot viselő túrázók is.

A szervezők szerint az esemény politikamentes, megemlékező jellegű sportrendezvény.

Ugyanakkor éppen a korhű egyenruhák és egyes történelmi jelképek megjelenése miatt antifasiszta csoportok és Vajnai Attila is tiltakoznak: álláspontjuk szerint a történelmi rekonstrukció és a szélsőséges ideológiákhoz köthető szimbolika között nehéz egyértelmű határvonalat húzni.

A rendezvény támogatói viszont kettős mércét emlegetnek. Szerintük miközben a náci jelképekhez köthető történelmi utalások ellen rendszeres a tiltakozás, addig a kommunista diktatúrákhoz kapcsolódó szimbólumok – például a vörös csillag vagy a sarló és kalapács – megjelenése ellen ritkábban tapasztalható hasonló intenzitású fellépés, olyannyira, hogy azokat maga Vajnai és elvtársai is rendre nyilvánosan viselik. A vita így túlmutat egy konkrét túrán: a 20. századi diktatúrák emlékezetének eltérő társadalmi megítéléséről is szól.

(fotók: 24.hu)