A Tisza igazságügyi programírója arra utalt, hogy bírókkal is szokott politikáról beszélni
Az igazságszolgáltatás mára megszűnt létezni Laczó Adrienn volt bíró szerint alcímet viseli a korábban jogerősen elítélt Juszt László műsora, amelyben többek között a kisebb, helyi bíróságok megbélyegzése, a Kúria lejáratási kísérlete és az ügyészséggel szembeni elvárások is megfogalmazódnak.
A tiszás meló
Mint ismeretes, a Tisza Párt elnöke, Tarr Zoltán korábban egy fórumon arról beszélt, hogy Laczó Adrienn „kiugrott bíróval” dolgoznak egy „igazságügyi helyreállítási terven”. Azaz előre bejelentik, hogy ha hatalomra kerülnek, nekimennek a teljes igazságügyi rendszernek.
Szó szerint azt mondta Tarr, hogy „Én elmondhatom, mert most már ez nem titok, én a héten találkoztam Laczó Adriennel, aki a kiugrott bíra, a neve talán ismerős, és van egy egyesületük, aminek a nevét most nem mondom, de abszolút nyilvános, és ők ebben az egyesületben foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne az országot, az igazságszolgáltatást visszaállítani, visszavezetni ahhoz, amiről nagyon komoly munkával, nagyon sok okos ember sok energia befektetésével eltérítették az országot.”
Külső nyomásgyakorlás vagy elvárás a bírók felé?
A tavaly novemberi interjúban a jogerősen lopás miatt elítélt Juszt László többször terelte arra a beszélgetést, hogy mennyire tudnak Magyaroszágon a bírók befolyásmentesen ítélkezni.
„Az biztosan tudom, hogy minél kisebb egy bíróság, annál nehezebb ellenállni egyfajta felülről jövő (…) elvárásnak” reagált egy ilyen felvetésre Laczó,
a sértő kijelentést azonban konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá.
Később tőle idézett Juszt, miszerint Laczó Adrienn egyszer azt nyilatkozta, hogy megbízott kollégiumvezetőként a Fővárosi Törvényszéke „ismernie kell végül is a bírótársaknak a hovatartozását ahhoz, hogy a hatalomnak megfelelően tudjon kiosztani egy ügyet.” Ehelyütt Laczó ellentmondásba keveredett és cáfolni szerette volna a súlyos kijelentést, Juszt azonban ragaszkodott hozzá, hogy tőle idézett. Azt sem megnyugtató, hogy a témát Laczó – aki jelenleg ügyvédként praktizál – úgy próbálta lekeverni, hogy „mert én nem ismerem egyébként a bírót. Tehát van, akivel annyira jóban vagyok, hogy szoktunk ilyesmiről beszélni, és azt ismerem.”
Varga Zs. András, mint kuratóriumi, bocsánat kúriai elnök
Bár Jusztnak voltak bírósági ügyei, úgy tűnik nem állt rá a szája első körben a több, mint 15 éve lezajlott bírósági reform új vívmányaira, ettől függetlenül felváltva gyalázták a legfőbb bírói testületet és főleg annak hivatalban lévő vezetőjét és ehhez kapcsolódóan persze a kormányt. Laczó Adrienn odáig ment, hogy szerinte Varga Zs. Andrásnak „két nap bírói gyakorlata sem volt meg”, ami egy tételesen cáfolható, rosszindulatú valótlanság. E körben még az ügyészség is kapott Laczótól, a Tisza Párt igazságügyi programírója szerint, „Az ügyészségnél azért nagyobb elvárás lenne az, ha az egyes ügyész, amikor megkapja az ügyet, abban önállóan függetlenül dönthessen, hát tudjuk, hogy nem ez a helyzet.
Ezt mindenki látja, hogy ez nem így zajlik. Sajnos.”
A beszélgetés vége felé egy drámai hangvételű „egyáltalán helyreállítható-e a a jogállam?” Juszt kérdés következett, amire Laczó Adrienn azt a „megnyugtató” választ adta, hogy „hát ha nem is kell meg erőszakolni, de okosan kell használni” megismételve a Tarr Zoltán által már használt jelzőt arra, hogy Laczó szerint „azért ennek megvan a módja”.
