Franciaország vitába száll a NATO vezetőjével az európai védelemről

Éles reakciót váltott ki Franciaország részéről Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentése, miszerint Európa illúziókat kerget, ha azt gondolja, hogy az Egyesült Államok nélkül is képes lenne megvédeni magát. A francia külügyminiszter szerint viszont a kontinensnek nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is saját biztonságáról gondoskodni.
Rutte január végén, az Európai Parlamentben tartott felszólalásában azt mondta: az európai országok önmagukban nem rendelkeznek elegendő katonai erővel ahhoz, hogy Washington nélkül garantálják védelmüket. Szerinte ha az EU teljes mértékben függetlenedni akarna, akkor a jelenlegi védelmi célok többszörösére kellene emelnie kiadásait, és hatalmas összegeket fordítani egy önálló nukleáris elrettentő képesség felépítésére.
Hozzátette: mindez az amerikai védőernyő elvesztésével járna, ami szerinte komoly kockázatot jelentene.
Párizs szerint Európának van mozgástere
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter az X közösségi oldalon válaszolt a NATO-főtitkár szavaira, hangsúlyozva: az európai országok képesek és kötelesek is nagyobb felelősséget vállalni saját biztonságukért. Bejegyzésében arra is utalt, hogy még az Egyesült Államok részéről is megjelent az az elvárás, miszerint Európának erősítenie kell a NATO-n belüli szerepét.
Franciaország régóta szorgalmazza az úgynevezett „stratégiai autonómia” elvét, amely nagyobb katonai önállóságot adna az Európai Uniónak. Emmanuel Macron elnök nemrég azt is felvetette, hogy a francia nukleáris elrettentő erő védelme kiterjedhetne más európai partnerekre. Német részről Lars Klingbeil alkancellár nyitottságot mutatott a témáról szóló egyeztetésekre.
Egyes biztonságpolitikai elemzők szerint az Egyesült Államokra való támaszkodás hosszabb távon bizonytalanná válhat. Gesine Weber, az ETH Zürich kutatója például úgy vélekedett: inkább az amerikai elköteleződés tartósságát illetően vannak illúziók.
Amerikai fókuszváltás és európai függőség
A vita hátterében az Egyesült Államok stratégiai irányváltásáról szóló jelzések állnak. Donald Trump korábbi nyilatkozatai Grönlanddal kapcsolatban, valamint a 2026-ra tervezett új amerikai védelmi stratégia a hírek szerint elsősorban az amerikai területek és a nyugati félteke védelmét helyezi előtérbe, miközben Európát kevésbé hangsúlyos szereplőként kezeli.
Mindeközben az európai országok továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak amerikai fegyverbeszerzésekre. Egyes adatok szerint Románia katonai importjának több mint hatvan százaléka az Egyesült Államokból származik, Németország esetében ez az arány hetven százalék körüli, míg Hollandia és Olaszország beszerzéseinek szinte teljes egésze amerikai eredetű. A szakértők szerint Európa még hosszú évekig nem lesz képes önállóan előállítani bizonyos kulcsfontosságú haditechnikai eszközöket, például nagy hatótávolságú rakétákat vagy korszerű lopakodó repülőgépeket.
Andrius Kubilius európai védelmi biztos arra szólította fel a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, miként lehetne megerősíteni a NATO európai pillérét arra az esetre, ha az Egyesült Államok visszafogná jelenlétét, és hogyan pótolható lenne a kontinensen szolgáló mintegy százezer amerikai katona.
Theo Francken belga védelmi miniszter pedig arra figyelmeztetett, hogy az önállóbb európai védelem komoly költségvetési áldozatokkal járna, és egy közös nukleáris elrettentő rendszer fenntartása több száz milliárd eurót emészthetne fel.





