NATO új technológiai védelmi övezetet épít az orosz határ térségében

A NATO nagyszabású védelmi fejlesztéseket tervez keleti szárnyán: a szövetség nemcsak fegyver- és lőszerkészleteit kívánja jelentősen bővíteni, hanem egy új, csúcstechnológiára épülő védelmi rendszert is kialakít az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos térségekben. A koncepció célja az elrettentés megerősítése és egy esetleges támadás korai szakaszának feltartóztatása.

A tervekről Thomas Lowin dandártábornok, a NATO izmiri Szárazföldi Parancsnokságának műveleti helyettes vezetője beszélt a Welt am Sonntag című német lapnak. Elmondása szerint a „Keleti Szárny Elrettentési Vonal” nevű stratégia egy többrétegű védelmi övezetet hozna létre, amelyben robotizált és automatizált rendszerek működnének együtt hagyományos katonai erőkkel. Ez az első alkalom, hogy NATO-tábornok ilyen részletességgel ismertette a szövetség új keleti védelmi elképzeléseit.

A tervek szerint közvetlenül a határ mentén egy úgynevezett „forró zóna” jönne létre, ahol felfegyverzett drónok, félautonóm harcjárművek, robotizált eszközök és automatizált légvédelmi rendszerek kapnának kiemelt szerepet. Ezek feladata az lenne, hogy egy esetleges támadást már a kezdeti szakaszban lelassítsanak, megzavarják az ellenfél manővereit, és csökkentsék harci képességeit.

Lowin hangsúlyozta, hogy a fejlett technológia ellenére a fegyverhasználatról továbbra is emberek döntenének. Mint fogalmazott, a szövetség hadviselési szabályai és etikai elvei szerint a végső döntés minden esetben emberi kézben marad.

A védelmi rendszer mögött kiterjedt megfigyelőhálózat működne, amely szárazföldi, légi, űrbeli és digitális forrásokból gyűjtene adatokat. Radarok, akusztikus és optikai szenzorok, műholdak, drónok és felderítő repülőgépek szolgáltatnák az információkat, amelyeket a NATO-országok között valós időben osztanának meg.

A fejlesztések nem jelentenék a hagyományos erők háttérbe szorítását. A NATO tervei között szerepel, hogy jelentős fegyver- és lőszerraktárakat hoznak létre a határ menti tagállamokban, amelyek egyszerre szolgálnák ki az automatizált rendszereket és a hagyományos csapatokat. Lowin szerint a tartós elrettentéshez továbbra is szükség van emberi jelenlétre a frontvonalban.

A koncepció szorosan épít az Ukrajna elleni orosz invázió tapasztalataira, valamint illeszkedik más regionális kezdeményezésekhez, például Lengyelország „Keleti Pajzs” programjához és a NATO által 2025-ben elindított „Keleti Őrszem” művelethez, amely a lengyel légtérbe behatoló drónok nyomán jött létre.

A szövetség vezetése szerint a fejlesztések sürgetőek. Mark Rutte NATO-főtitkár korábban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország néhány éven belül komoly katonai kihívást jelenthet, és rámutatott: Moszkva rövid idő alatt olyan mennyiségű lőszert képes előállítani, amely a NATO-országok éves termelésével vetekszik.

Az új védelmi övezet terve így nemcsak technológiai ugrást jelentene, hanem a NATO keleti jelenlétének átfogó újragondolását is, amelynek középpontjában az elrettentés gyorsasága, az adatvezérelt hadviselés és a szövetségesek közötti azonnali együttműködés áll.