Jelentős készletek, működő bányák nélkül: miért nehéz Grönlandon ritkaföldfémeket termelni?
Grönland az utóbbi időben egyre nagyobb geopolitikai figyelmet kap, miközben egyszerre kulcsszereplő a globális klímakutatásban és a stratégiai nyersanyagokról szóló vitákban. Bár a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém-készletével rendelkezik, a szigeten jelenleg nincs működő ilyen bánya.
A kitermelési tervek az extrém időjárás, a gyér infrastruktúra, a szigorú környezetvédelmi előírások és a politikai bizonytalanság miatt évek óta nehezen haladnak előre.
A Dán Meteorológiai Intézet adatai szerint a jégtakaró az elmúlt, 2025 augusztusáig tartó időszakban több mint százmilliárd tonna jeget veszített, ami sorozatban a huszonkilencedik év volt nettó olvadással. A kutatók figyelmeztetnek: a teljes jégtakaró eltűnése világszerte akár hétméteres tengerszint-emelkedést is okozhatna.
Bányászati tervek és akadályok
A Wood Mackenzie friss elemzése szerint Grönland ugyan a világ nyolcadik legnagyobb ritkaföldfém-készletével rendelkezik, ám egyetlen ilyen jellegű bánya sem működik a területén. A szakértők szerint az elszigetelt elhelyezkedés, a szakképzett munkaerő hiánya és a hatalmas beruházási igény komolyan fékezi a fejlesztéseket.
A szigeten jelenleg mindössze két bánya üzemel: egy aranylelőhely és egy anortozit-feldolgozó a nyugati partvidéken. Az Európai Bizottság becslése szerint Grönland akár 27 olyan nyersanyagot is termelhetne, amelyeket az EU kritikusnak minősít, de a legtöbb projekt még kezdeti szakaszban jár.
Különösen nagy csapást jelentett a 2021-ben bevezetett uránbányászati tilalom a Kvanefjeld-mező számára, amely a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyének számít. Az érintett vállalat választottbírósági eljárást indított, jelentős kártérítést követelve. A grönlandi ércek sajátos összetétele további technológiai nehézségeket okoz, mivel feldolgozásukhoz olyan eljárásokra lenne szükség, amelyek még nem terjedtek el ipari léptékben.
Kulcsszerep a klímakutatásban
Grönland továbbra is nélkülözhetetlen a Föld éghajlati folyamatait vizsgáló kutatások számára. Nemzetközi tudományos csoportok szerint 2025 nyarán rekordkiterjedésű felszíni olvadást mértek: a jégtakaró több mint 80 százalékán egyszerre zajlott az olvadás három egymást követő napon július közepén.
Friss tudományos eredmények arra utalnak, hogy a jég visszahúzódása miatt az alapkőzet gyorsabban emelkedik, mint korábban gondolták, ami egyes partszakaszokon akár a helyi tengerszint jelentős csökkenését is eredményezheti a század végére.
A kutatók ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy Grönland politikai helyzete és a nagyhatalmi rivalizálás veszélyeztetheti a nemzetközi tudományos együttműködéseket. Több tudóscsoport nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a sziget jövőjéről szóló geopolitikai viták komoly következményekkel járhatnak a klímakutatásra nézve.
