Az Európai Parlament csökkentené az amerikai felhőszolgáltatóktól való függést
Az Európai Parlament január végén olyan állásfoglalást fogadott el, amely szerint az Európai Unió túlzott mértékben támaszkodik külső országok digitális technológiáira.
A dokumentum arra figyelmeztet, hogy az uniós digitális termékek, szolgáltatások és infrastruktúra több mint négyötöde az EU-n kívülről származik, ezért sürgeti egy önálló európai digitális ökoszisztéma gyorsabb kiépítését, különösen a felhőalapú szolgáltatások területén.
A határozat röviddel azután született, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon a technológiai önállóságot Európa egyik kulcsfontosságú stratégiai céljaként jelölte meg. Von der Leyen szerint a kontinensnek készen kell állnia arra, hogy egységesen és határozottan reagáljon, ha a globális környezet ezt megköveteli.
Az amerikai cégek túlsúlya
Az európai felhőpiac döntő részét jelenleg három amerikai óriásvállalat uralja: az Amazon Web Services, a Microsoft Azure és a Google Cloud együtt a piac mintegy hetven százalékát birtokolja. Az európai szolgáltatók ezzel szemben nagyjából tizenöt százalékos részesedéssel rendelkeznek.
Ez a helyzet adatvédelmi és jogi kérdéseket is felvet, mivel az európai GDPR-szabályok és az Egyesült Államokban érvényes CLOUD Act között ellentmondások húzódnak. Utóbbi lehetőséget ad az amerikai hatóságoknak arra, hogy amerikai cégektől adatokat kérjenek ki akkor is, ha azok európai szervereken találhatók.
Az aggodalmakat az elmúlt évek technikai fennakadásai is erősítették. Egy 2025 őszén bekövetkezett jelentős AWS-leállás például banki és online szolgáltatásokat is érintett Európában, és ráirányította a figyelmet arra, milyen sérülékeny lehet a kontinens digitális infrastruktúrája.
Uniós és nemzeti válaszlépések
Brüsszel közben új jogszabálycsomag előkészítésén dolgozik, amely Cloud and AI Development Act néven fut, és várhatóan 2026 elején kerülhet elfogadásra. A tervezet célja, hogy néhány éven belül jelentősen növelje az európai adatközpontok kapacitását, és ösztönözze a „szuverén” felhőmegoldások fejlesztését. A Bizottság már tavaly több százmillió eurós pályázati keretet is meghirdetett erre a célra.
Egyes tagállamok már konkrét lépéseket tettek. Németország egyik tartománya felmondta a Microsoft-licenceket, és nyílt forráskódú rendszerekre állt át, amellyel jelentős összegeket takarít meg évente. Svédországban pedig egy város kísérleti projekt keretében vizsgálja, hogyan működnének az alapvető közszolgáltatások egy nagyszabású digitális kiesés esetén.
A digitális önrendelkezés kérdését a 27 tagállam által aláírt Berlini Nyilatkozat is középpontba állította, amely szerint az EU-nak képesnek kell lennie saját technológiai megoldásainak kiválasztására és fejlesztésére. Az európai vállalatok ezzel párhuzamosan több milliárd euró értékű beruházásokat ígértek mesterséges intelligenciába és digitális infrastruktúrába.
