Von der Leyen sürgeti az EU-Mercosur megállapodás gyors végrehajtását
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli uniós csúcstalálkozót követően hangsúlyozta: az Európai Uniónak határozott érdeke fűződik ahhoz, hogy a dél-amerikai Mercosur-államokkal kötött kereskedelmi megállapodás minél előbb hatályba lépjen.
Nyilatkozata alig két nappal azután hangzott el, hogy az Európai Parlament az Európai Unió Bíróságához fordult az egyezmény jogi vizsgálata érdekében, ami akár évekkel is elodázhatja a ratifikáció folyamatát.
Von der Leyen egy éjszakába nyúló sajtótájékoztatón arról beszélt: Brüsszel készen áll a továbblépésre, amint a Mercosur részéről is megszületnek a szükséges jóváhagyások. Egy uniós diplomata szerint a megállapodás ideiglenes alkalmazása már tavasszal elindulhat, amennyiben Paraguay befejezi belső ratifikációs eljárását.
Costa sürget, az Európai Parlament fékez
Az Európai Tanács elnöke, António Costa nyíltan arra kérte az Európai Bizottságot, hogy éljen az ideiglenes alkalmazás lehetőségével még azelőtt, hogy az Európai Parlament végleges álláspontot alakítana ki. A csúcstalálkozón azt hangsúlyozta: a Tanács döntése jogi alapot teremthet az átmeneti végrehajtás megkezdéséhez.
Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament január végén szoros szavazással döntött arról, hogy az ügyet az uniós bíróság elé viszi, hogy tisztázzák, összhangban áll-e az egyezmény az alapító szerződésekkel. A lépést több kormány is bírálta. Friedrich Merz német kancellár a davosi Világgazdasági Fórumon kijelentette: sajnálatosnak tartja, hogy újabb akadály gördült a megállapodás útjába, ugyanakkor biztosította partnereit, hogy Berlin nem adja fel a kezdeményezést.
Gazdák tiltakozása és francia ellenállás
Az EU és a Mercosur közötti egyezményt január közepén írták alá Asunciónban, Paraguay fővárosában, több tagállam kifogásai ellenére. Ausztria, Franciaország, Írország, Lengyelország és Magyarország egyaránt fenntartásait hangoztatta. A megállapodás a tervek szerint a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozná létre, több mint 700 millió potenciális fogyasztóval.
Európa-szerte hónapok óta tüntetnek a mezőgazdasági termelők, akik attól tartanak, hogy az olcsóbb dél-amerikai import komoly versenynyomást gyakorol majd rájuk. Kifogásaik között szerepel, hogy ezeknek a termékeknek nem minden esetben kell megfelelniük az Európai Unió szigorú egészségügyi és környezetvédelmi előírásainak. Franciaország, az EU legnagyobb agrártermelője különösen határozottan ellenzi az egyezményt. Jean-Noël Barrot külügyminiszter a parlamenti szavazás után kijelentette: Párizs kész nemet mondani, ha a nemzeti érdekek ezt indokolják.
Az Európai Bizottság számításai szerint ugyanakkor a megállapodás jelentős lökést adhatna az uniós exportnak, különösen az autóiparban, ahol akár 20 milliárd eurós növekedést is hozhatna. Az egyezmény támogatói úgy vélik, hogy a dél-amerikai piacok megnyitása segíthet mérsékelni az amerikai vámintézkedések okozta veszteségeket, miközben csökkentheti az Európai Unió gazdasági kitettségét Kína irányába.
