Kanada nem hagyományos hadviselési forgatókönyvet vizsgál egy elképzelt amerikai támadás esetére
Egy belső katonai elemzés keretében a Kanadai Fegyveres Erők olyan forgatókönyvet dolgozott fel, amely egy délről érkező, hipotetikus amerikai katonai támadás következményeit és az arra adható válaszlépéseket modellezi. A gyakorlat különlegessége, hogy közel egy évszázada nem foglalkozott a kanadai hadsereg ilyen jellegű szimulációval.
A The Globe and Mail információi szerint a tervezés abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az Egyesült Államok hagyományos katonai erejével szemben Kanada rövid időn belül elveszítené kulcsfontosságú szárazföldi és tengeri védelmi pozícióit. A források ugyanakkor hangsúlyozták: a forgatókönyv nem politikai előrejelzés, hanem elméleti felkészülési gyakorlat, mivel egy valódi amerikai invázió esélyét továbbra is rendkívül alacsonynak tartják.
Gerillaellenállás mint végső védelmi opció
A modell egyik legfontosabb megállapítása, hogy Kanada jelenlegi katonai kapacitásai nem tennék lehetővé egy hagyományos háború sikeres megvívását az Egyesült Államokkal szemben. Ennek következtében a tervezők olyan aszimmetrikus hadviselési módszereket vizsgáltak, amelyek kisebb, mozgékony egységekre, valamint részben civil alapú ellenállásra épülnének.
Az elképzelt válaszlépések között szerepelnének rajtaütések, szabotázsakciók, drónokkal végrehajtott műveletek, illetve gyors, váratlan támadások. A koncepció kidolgozásakor történelmi példák is előkerültek: a szovjet–afgán háború mudzsahed harcmodora, valamint az afganisztáni konfliktus során alkalmazott felkelői technikák szolgáltak mintául. Egy névtelenséget kérő tisztviselő szerint az ilyen módszerek célja nem a frontális győzelem, hanem az inváziós erők folyamatos gyengítése és elbizonytalanítása lenne.
Szövetségesek és elrettentés
A szimuláció számol azzal is, hogy Kanada egy ilyen helyzetben külső segítséget kérne nukleáris fegyverrel rendelkező szövetségeseitől, elsősorban Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól. David Fraser, nyugalmazott vezérőrnagy szerint egy ilyen üzenet egyértelmű elrettentő hatással bírna: egy Kanada elleni támadás nem maradna kétoldalú konfliktus.
Előjelek és reakcióidő
A katonai elemzés szerint egy amerikai katonai lépést megelőzően jól érzékelhető politikai és katonai jelek jelennének meg. Ilyen lenne például a NORAD keretében zajló együttműködés megszakadása. Egy magas rangú védelmi tisztviselő becslése szerint Kanada nagyjából három hónapos felkészülési idővel számolhatna attól a pillanattól kezdve, hogy a támadási szándék egyértelművé válik.
Mindezek ellenére a kanadai fél hangsúlyozza: a két ország hadseregei jelenleg is szoros kapcsolatban állnak, és közösen dolgoznak egy új, kontinentális rakétavédelmi kezdeményezésen, amely elsősorban orosz és kínai fenyegetésekre fókuszál.
Politikai háttér és viták
A hadgyakorlat időzítése nem független az Egyesült Államok belpolitikai retorikájától. Donald Trump korábban többször utalt arra, hogy Kanada akár az „51. államként” is értelmezhető lenne, és nemrég mesterséges intelligenciával generált képeket osztott meg, amelyek amerikai zászlókat ábrázoltak Kanada térképén.
A davosi Világgazdasági Fórumon Mark Carney arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi, szabályokon alapuló világrend gyengül, és a közepes méretű államoknak össze kell fogniuk a nagyhatalmi nyomásgyakorlással szemben. Kanada korábbi nemzetbiztonsági tanácsadói ugyanakkor továbbra is irreálisnak tartanak egy fegyveres konfliktust, még ha az Egyesült Államok viselkedését egyre kiszámíthatatlanabbnak is látják.
