Peking megerősítette: Washington meghívta Kínát Trump Béketanácsába
Kína hivatalosan is elismerte, hogy az Egyesült Államok felkérést küldött Pekingnek a Donald Trump kezdeményezésére létrehozott Béketanácsba. A testületet eredetileg a gázai újjáépítés felügyeletére szánták, ám a kiszivárgott tervek szerint szerepe időközben jóval szélesebbre nyílhat, akár globális konfliktusok kezelésére is kiterjedhet.
A meghívás tényét Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője erősítette meg egy pekingi sajtótájékoztatón. Szavai szűkszavúak voltak: Kína megkapta az amerikai fél jelzését. Arra a kérdésre azonban, hogy Peking él-e a lehetőséggel, nem adott választ, csupán annyit közölt, hogy további információval egyelőre nem szolgálhat. A visszafogott reakció jól illeszkedik a kínai diplomácia megszokott óvatosságához.
A Béketanács körül közben egyre szélesebb nemzetközi mozgás bontakozik ki. A Trump-adminisztráció információk szerint mintegy hatvan országot keresett meg az arab, ázsiai és nyugati térségekből, éppen abban az időszakban, amikor Peking és Washington egy törékeny kereskedelmi fegyverszünetet kötött. A kezdeményezés fogadtatása azonban korántsem egységes.
A meghívást az elsők között fogadták el Kazahsztán, Üzbegisztán és Fehéroroszország vezetői, akik alapító tagként csatlakoznának a testülethez. Részvételét megerősítette Orbán Viktor magyar miniszterelnök és To Lam, a vietnámi kommunista párt főtitkára is. Európában viszont jóval óvatosabb hangok hallatszanak: Emmanuel Macron francia elnök elutasította a részvételt, míg Keir Starmer brit miniszterelnök mindössze annyit közölt, hogy egyeztetni kíván szövetségeseivel.
A Béketanácsot a múlt héten hozták létre Trump húszpontos gázai tervének részeként, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy 2025 novemberében elfogadott határozattal hagyott jóvá. A tervezet szerint Donald Trump élethosszig tartó elnöki szerepet töltene be a testület élén, és vétójoggal rendelkezne valamennyi döntés felett. Az alapokmány alapján az egymilliárd dollárral hozzájáruló államok állandó tagságot kapnának, míg más országok díjfizetés nélkül, hároméves ciklusokra csatlakozhatnának.
A konstrukció már most komoly vitákat vált ki. Kritikusok attól tartanak, hogy a testület alááshatja az ENSZ hagyományos békefenntartó szerepét, különösen azután, hogy a tervek szerint a tanács mandátuma nem korlátozódna Gázára, hanem világszerte konfliktuskezelési jogosítványokra törekedne. Izrael kormánya szintén aggályokat fogalmazott meg az alárendelt végrehajtó testület tervezett összetétele miatt, amelyben katari és török tisztségviselők is helyet kapnának.
A hivatalos dokumentumok aláírására várhatóan a héten kerül sor a davosi Világgazdasági Fórumon.
Kína kiváró álláspontja jól mutatja, mennyire összetett mérlegelés előtt állnak azok az országok, amelyek egy Egyesült Államok által irányított, új típusú nemzetközi békekerethez való csatlakozást fontolgatják. A döntés nem pusztán diplomáciai gesztus lenne, hanem hosszú távon is befolyásolhatná a globális konfliktuskezelés jövőjét.
