Elon Musk új frontot nyitott az OpenAI ellen – és ezúttal nem kevesebbről van szó, mint akár 134 milliárd dollárról

Január közepén a világ egyik legismertebb techmilliárdosa, Elon Musk, kártérítési keresetet nyújtott be egy kaliforniai szövetségi bírósághoz az OpenAI és a Microsoft ellen. Állítása szerint a két vállalat „jogosulatlan nyereséget” termelt abból a korai támogatásból, amelyet ő az OpenAI indulásakor biztosított – pénzzel, kapcsolatokkal és presztízzsel egyaránt.

A kereset időzítése sem véletlen. Alig egy nappal korábban a bíróság elutasította az OpenAI és a Microsoft azon kísérletét, hogy elkerüljék az esküdtszéki tárgyalást. Az ügy így áprilisban érdemben is elindul Oaklandben, és minden jel arra utal, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású techpere bontakozik ki.

Musk álláspontja szerint a történet gyökere 2015-ig nyúlik vissza, amikor az OpenAI nonprofit kutatólaborként indult, az emberiség javát szolgáló mesterséges intelligencia ígéretével.

Musk ekkor – saját állítása szerint – mintegy 38 millió dollárt adott a projekthez, ami a kezdeti finanszírozás körülbelül 60 százalékát jelentette. Ennél azonban szerinte sokkal többet tett: segített toborozni a kulcsembereket, kapcsolatokat nyitott meg, és hitelességet adott egy akkor még kockázatosnak számító kezdeményezésnek.

A most benyújtott dokumentumokban Musk jogi csapata azt állítja, hogy ebből az alapból az OpenAI mára 65 és 109 milliárd dollár közötti értéket „termelt ki”, míg a Microsoft – stratégiai partnerként – további 13–25 milliárd dollár közötti nyereséghez jutott.

A számításokat egy elismert pénzügyi közgazdász szakértői elemzéseire alapozzák, és az érvelés lényege egyszerű: ahogyan egy korai befektető egy startupban sokszoros hozamot érhet el, úgy Musk szerint neki is jár részesedés abból, ami az OpenAI-ból lett.

Az OpenAI ezt egészen másképp látja. A vállalat – amelynek értékelése mára a félbillió dollárt is elérte – „alaptalannak” nevezte a pert, és Musk lépését egy tudatos, figyelemfelkeltésre építő zaklatási kampány részeként értelmezi. Befektetőinek küldött levelében a cég egyenesen azt írta: véleményük szerint az ügy legfeljebb arra a 38 millió dollárra korlátozódhat, amelyet Musk annak idején adományként nyújtott.

A Microsoft és az OpenAI jogi stratégiája egyelőre arra koncentrál, hogy megkérdőjelezze Musk szakértőjének számításait.

Egy külön beadványban azt kérték a bírótól, hogy korlátozza az esküdtszék elé kerülő elemzések körét, mondván: azok spekulatívak, ellenőrizhetetlenek, és precedens nélküli módszertanra épülnek.

A per mögött azonban nem pusztán pénzről van szó. Musk 2018-ban kilépett az OpenAI-ból, majd 2023-ban megalapította saját mesterségesintelligencia-cégét, az xAI-t, amely a Grok chatbotot fejleszti. A mostani jogvita így sokak szerint egy mélyebb ideológiai és üzleti törésvonalat tükröz: azt a kérdést, hogy lehet-e – és szabad-e – a mesterséges intelligenciát nonprofit eszményként kezelni egy olyan piacon, ahol százmilliárdok forognak kockán.

Ezt a dilemmát a bíróság is komolyan veszi. Yvonne Gonzalez Rogers szövetségi bíró szerint jelentős bizonyíték utal arra, hogy az OpenAI vezetése a múltban olyan biztosítékokat adott Musknak a szervezet jótékonysági küldetéséről, amelyek legalábbis vitathatóak. Ez önmagában még nem jelent ítéletet, de elég volt ahhoz, hogy az ügy esküdtszék elé kerüljön.

Akárhogy is végződik a per, egy dolog biztos: ez az ügy messze túlmutat Elon Muskon és az OpenAI-n. Arról szól, hogyan alakul át az idealista technológiai vízió üzletté, és hogy kié – jogilag és erkölcsileg – az a mérhetetlen érték, amely a mesterséges intelligencia forradalmából születik.