Koppenhága erősíti Grönland védelmét a fokozódó nemzetközi feszültség közepette

Koppenhága további katonai erőket kezdett küldeni Grönlandra, miután a dán kormány és a sziget vezetése egyre élesebb diplomáciai konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal a terület jövőjéről.

A dán állami DR televízió szerint a kormány már előre küldött egy parancsnokságot, hogy logisztikai és infrastrukturális előkészületeket tegyen a nagyobb egységek számára. A lépés célja a szuverenitás megerősítése, különösen Donald Trump amerikai elnök ismételt kijelentései után, miszerint az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági okokból” birtokolnia kell a szigetet, akár erővel is. A dán hatóságok továbbra sem kommentálják részletesen a katonai lépéseket, de politikai pártok és vezetők üdvözölték a megerősítést.

A kialakulóban lévő feszültség hátterében az áll, hogy a Trump-kormány állítása szerint a stratégiailag és ásványkincs-gazdag Grönland védelme érdekében Washingtonnak közvetlen ellenőrzést kell gyakorolnia felette, mert különben más nagyhatalmak – mint Oroszország vagy Kína – idővel megszerezhetik azt. Ezt a narratívát a dán és grönlandi vezetés hevesen elutasítja, hangsúlyozva Grönland autonómiáját a Dán Királyságon belül.

Mely katonák érkeztek Grönlandra?

A dán erők mellett több európai ország is katonai egységeket telepített vagy bejelentette részvételét a Grönlandon zajló műveletekben és gyakorlatokban. A nemzetek kontingensei főként kis létszámú, szimbolikus vagy felderítő jellegű csapatok, amelyek célja elsősorban a közös védelmi elköteleződés és a sziget védelmének demonstrálása, nem pedig egy nagy hadsereg felvonultatása:

• Németország: 13 fős felderítő csapatot küldött Grönlandra, amely rövid, néhány napos (pl. január 15-17.) bevetésen vesz részt, főként helyismereti és biztonsági feladatokkal.
• Franciaország: 15 katonát küldött, akik röviddel a német egység után érkeztek a szigetre, részben közös műveletekhez és gyakorlatokhoz.
• Svédország és Norvégia: mindkét ország bejelentette, hogy katonai személyzetet küld Grönlandra, és a dán hadsereg mellett vesz részt a műveletekben.
• Egyesült Királyság és Hollandia: szintén jelezték részvételüket, küldve személyzetet vagy tiszteket a sziget védelmére és a tervezett közös gyakorlatokra.
• Finnország: részt vesz a dán vezette tervezésben és támogatja a kontingensek rotációját.

Ezeket a lépéseket nem csak a dán kormány koordinálja, hanem a NATO keretein belül is közösen szervezik „Operation Arctic Endurance” néven, amelynek célja a közös hadrafoghatóság és az éles, sarkvidéki körülmények közötti működés gyakorlása.

A Grönland körüli katonai mozgások nem csupán logisztikai gyakorlatok; politikai és geopolitikai jelzések is, amelyek a szuverenitás, a NATO-egység és a transzatlanti kapcsolatok jövőjére vannak hatással. A dán vezetés hangsúlyozza, hogy Grönland marad a Dán Királyság része, és mindenféle megszerzés vagy annektálás elleni lépést alapvető érdeknek tartanak.