Irán a törésponton: elhallgattatott ország, megrepedő rendszer

Irán immár a tizennegyedik napja él folyamatos kormányellenes tiltakozások közepette. A demonstrációk nem szórványos megmozdulások: több mint száz városban zajlanak, lefedve az ország szinte teljes területét. A kiváltó ok prózai és könyörtelen – a gazdasági összeomlás mindennapivá vált tapasztalata –, a következmények viszont egyre inkább rendszerszintűek.

A norvégiai központú Iran Human Rights adatai szerint az összecsapásokban eddig legalább 45 ember vesztette életét, köztük nyolc gyermek. A szám vélhetően magasabb: az iráni hatóságok ugyanis drasztikus eszközhöz nyúltak, és internetes, illetve telefonos kommunikációs zárlatot rendeltek el Teheránban és több nagyvárosban. Az ország gyakorlatilag „elsötétült” – nemcsak kifelé, hanem önmaga felé is.

A hatalom válasza: elhallgattatás és külső bűnbakkeresés

Ali Hamenei ajatollah a tüntetéseket külföldi beavatkozás eredményének minősítette, és azzal vádolta a tiltakozókat, hogy az Egyesült Államok elvárásainak akarnak megfelelni. Retorikája nem új, de most különösen éles: a rezsim szemmel láthatóan nem elszigetelt zavargásként, hanem egzisztenciális fenyegetésként kezeli az eseményeket.

Ezzel párhuzamosan az állami média kormánypárti ellentüntetésekről számolt be. Arakban és Sariban a pénteki ima után több ezren vonultak utcára az Iszlám Köztársaság és Hamenei mellett – a képsorok azonban inkább a rendszer önmegerősítési kísérletének tűnnek, mint valódi társadalmi ellensúlynak.

Washington figyel – és üzen

A nemzetközi dimenzió sem maradt el. Donald Trump a Fehér Házban világossá tette: az Egyesült Államok szorosan követi az iráni eseményeket, és amennyiben a biztonsági erők tömeges erőszakot alkalmaznak a tüntetőkkel szemben, Washington „nagyon keményen” fog reagálni. Szárazföldi katonai beavatkozást ugyan kizárt, de üzenete egyértelmű volt: Irán szerinte „nagy bajban van”.

A helyzetről rendszeresen beszámol a CNN, amely kiemeli: a tiltakozások olyan városokban is megjelentek, ahol korábban ez elképzelhetetlennek számított.

Szimbólumháború: zászló egy emojiban

A feszültséget tovább növelte egy látszólag technikai, valójában erősen politikai gesztus. Elon Musk közösségi platformján, az X-en megváltozott az Iránhoz tartozó zászlóemojija: a rendszer a sah bukása előtti, oroszlán–nap szimbólumot jeleníti meg.

Ez a jelkép az emigrációban élő iráni rendszerellenes közösségek számára az elveszett Irán szimbóluma, a teheráni vezetés szemében viszont nyílt provokáció. Egy emoji önmagában kevés lenne egy válság elmélyítéséhez – de ebben a helyzetben minden gesztus politikai üzenetté válik.

Ami igazán aggasztó: kik vonultak utcára

A mostani tiltakozások talán legfontosabb eleme nem a jelszavakban, hanem a résztvevők személyében rejlik. A demonstrációkat eredetileg a bazári kereskedők indították el – egy olyan társadalmi réteg, amely évtizedeken át az iszlám rendszer egyik legstabilabb bázisát jelentette, és kulcsszerepet játszott az 1979-es forradalom sikerében.

Hogy éppen ők fordultak szembe a hatalommal az elszabaduló valutaárfolyamok és az állami gazdaságpolitika miatt, sok elemző szerint vörös riasztás a rezsim számára. Ez már nem pusztán politikai elégedetlenség, hanem a rendszer társadalmi alapjainak eróziója.

Merre tovább?

Irán ma nemcsak tüntetésekkel küzd, hanem azzal a kérdéssel is, hogy meddig tartható fenn egy olyan hatalom, amely gazdaságilag kimerült, társadalmilag megosztott, és kommunikációs zárlattal próbál rendet teremteni. Az ország egyelőre csendesebb lett – de ez nem a stabilitás csendje. Inkább az a fajta, amely rendszerint nagyobb robbanást előz meg.