Bütyök plüssmackói és a Rádió utcai romák

Megint nyakunkra küldték a bűnözők pártfogóit, akik ismét a régi és a reinkarnálódott SZDSZ képé­ben törtek rá hazánkra. Más kérdés, hogy ezek az új SZDSZ-esek még a korábbiaknál is farizeusabbak, így fordulhat elő, hogy az alapvetően a libsi felső köröket érintő pedofilbotrányból most megpróbálnak egy „fideszes” gyerekverő botrányt kreálni – írta Huth Gergely, a PS főszerkesztője a Magyar Nemzetben, a kéthetente jelentkező A tudatos polgár című cikksorozatában.

Nem véletlen, hogy épp Magyar Péter, Dobrev Klára és Puzsér Róbert múlt hétvégi alakításáról jutott eszembe a Rádió utcai romák rég elfeledett ügye. Elnéztem, ahogy a sok extázisban gyűlölködő szektatag macikat és plüsskutyusokat hord halmokba a szegény Szőlő utcai mártíroknak – írta Huth Gergely, így folytatva:

Huth Gergely a fehérvári, Rádió utcai, később Zámolyra költöztetett romák körüli, a Soros Alapítvány „barna párducai”
és SZDSZ holdudvara által kreált, a kilencvenes évektől tíz éven át húzódó hecckampányt „Bütyök”, Dobrev Klára és
Puzsér Róbert mostani, Szőlő utcai balhékeltésével állította párhuzamba. Mint emlékezetes, a Székesfehérvárról
kiköltöztetett, többségében bűnöző családok a liberális nemzetközi akciók ellenére ott folytatták, ahol abba sem hagyták:
Zámolyon gyilkoltak, a strasbourgi és kanadai menedékjoggal pedig visszaéltek és továbbra is bűnözőként működtek.

Elképzelem, ahogy a nemi erőszak vagy éppen gyilkosság vádjával előzetesben ülő nebulók hogy örülnek majd a szőrös kis játékoknak. A tiszások a belvárost és a budai Várat hőbörögték végig, Puzsér viszont egyenesen az áldozatokhoz ment, a Szőlő utcába, ott üvöltözték, hogy tartsanak ki az őrizetesek, egyesek már Táncsicsként ünnepelték őket az ablakok alatt. Épp ez hiányzik Magyarországnak, egy olyan világ, ahol a törekvő családoknak extra, brutális adó, az úgymond „fideszeseknek” vagyonelkobzás jár, s a társadalom csúcsára pedig ezúttal (a proletárok helyett) a fiatalkorú és öregebb bűnözők kerülhetnek, élükön a taperoló diszkókirállyal, a telefontolvaj, családverő, politoxikomán bandavezérrel, Bütyökkel!

Mielőtt teljesen elborzadnánk e víziótól, vegyük számba, mi is ez a Szőlő utcai botrány!

Először is, természetesen jelentős mulasztása a kormányzásnak, hogy csak 13-15 elteltével kerülhetett sor egy átfogó rendrakásra a nevelő- és javítóintézetekben, de azért a hangsúly a rendrakáson van. Egy évtizedek óta burjánzó fertőt igyekeznek most felszámolni. A Szőlő utcai igazgató, Juhász Péter Pál bizarr kettős életére, jelesül, hogy munkaidőn kívül forgalmas bordélyházat és stricihálózatot üzemeltetett a figura, épp azután derült fény, hogy a kormány a Nemzeti Védelmi Szolgálat révén elrendelte a gyermekvédelem minden dolgozójának az átvilágítását. Előzőleg, miután kiderült, hogy a Bite Zsolt-féle elfajzott gonosztevők szabadon járnak-kelnek a kisiskolások között és a Budapest ­Pride sátrai­ban avval hencegnek, hogy táborozásaikon hogyan avatják be a rájuk bízott diákokat az LMBTQ-orgiák rejtelmeibe, a kormány brutálisan odacsapott, és még jóval a kegyelmi botrány előtt radikálisan szigorította a gyermekvédelmi törvényt, kiűzve a köznevelésből az aberráltakat.

Ehhez képest a baloldal még a tavaly februári, gyermekvédelminek csúfolt tüntetés színpadjára is megrontókat és elfajzottakat állított ki, nem véletlenül adta a Bütyök előretörésének megágyazó, a még Pressman által pátyolgatott influenszerek tüntetésének Ábrahám Róbert az

„Odafönt szörnyek állnak”

gúnynevet.

A Szőlő utcai botrányért eredendően a néhai SZDSZ és az aberrált liberális elit a felelős

Arról pedig mélyen hallgatnak, hogy a Szőlő utca prostifuttató igazgatója, illetve a most a bántalmazásos ügyekben letartóztatott nevelőintézetis főemberek köre abban az időben áramlott a gyermekvédelmi intézményrendszerbe, amikor az még országosan és helyben is az SZDSZ hitbizománya volt. Ténykedésük szorosan kötődik az egykor a Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett Zirzen Janka, Bolyai és más budapesti intézetekhez, ott kezdtek, a manapság napvilágra jutott információink szerint ott csinálták meg az első pedofil balhéikat, és igen, már a kétezres évektől ezekről a helyekről vitték ki futószalagon a fiú­kat és a lányokat a liberális elit orgiáira. A Lakatos Márk-féle botrány is erről szól: a rendőrség is megerősítette, hogy annak idején úgy vitték ki a fiatalokat, mintha pizzát rendeltek volna.

Azt is tegyük hozzá, hogy az intézetekben kirobbant balhék ellenére a kormány rengeteget dolgozott azon, hogy a nevelőszülőkhöz vagy családba kihelyezett állami gondozott gyerekek aránya nagymértékben javuljon. Persze e téren is van még tennivaló.

Mégis szürreális, hogy Magyar Péter, Dobrev Klára és Puzsér Róbert kart karba öltve fáradozik azon, hogy valami pedofil- vagy gyermekvédelmi botrányt a Fidesz-kormány nyakába varrhasson.

A borzalmasan aljas Zsolti bácsis hecckampányuk lelepleződött, avval teljesen felsültek, de nem adják fel, most mackót gyűjtenek a fiatalkorú (igen, még jogerősen nem elítélt) bűnözőknek.

Lelkük rajta. De ebből azért nehezen fog összejönni a Bastille ostroma. Inkább csak feketén-fehéren kiderült, hogy ezek továbbra is ugyanazok. Nem lepődnék meg, ha Magyar Péter hálószobájában (a milliós alkotások társaságában) még mindig ott függene a nagy ikon, azaz Demszky Gábor portréja.

A teljes, Morális hasadás és pedofilcirkusz című publicisztika ITT olvasható el a Magyar Nemzetben.