FT: Az orosz vagyon elkobzása befolyásolhatja az euró státuszát

Az orosz vagyon esetleges elkobzása befolyásolhatja az euró globális tartalékvalutaként betöltött szerepét, jelenti a Financial Times.

„Néhány alapkezelő arra figyelmeztet, hogy a befagyasztott eszközök felhasználása növelheti az euróeszközök tartásának politikai kockázatait, sőt megkérdőjelezheti azok globális tartalékként való státuszát”

– áll a cikkben.

Karsten Junius, a svájci J. Safra Sarasin bank vezető közgazdásza az újságnak elmondta, hogy Európa, mint a jogállamiságot erősen betartó régió megítélése az egyik legfontosabb előny a globális befektetők számára.

„Ha ez a pozíció aláásásra kerül, az ázsiai és az öböl menti befektetők másfelé fordíthatják a figyelmüket, ami közép- és hosszú távon az euró gyengüléséhez vezethet”

– jegyezte meg az FT.

Kevin Thozet, a francia Carmignac vagyonkezelő cég befektetési bizottságának tagja megjegyezte az eurót fenyegető kockázatokat, mivel a befektetők „geopolitikai prémiumot” követelhetnek az ebben a valutában tartott eszközökért.

Christian Kopf, a német Union Investment vagyonkezelő kötvény- és devizapiaci vezetője ellentmondásosnak nevezte az EU terveit. Azt állította, hogy Európának nem szabadna beavatkoznia a tulajdonjogokba, ha Svájchoz hasonlóan biztonságos menedék státuszt akar fenntartani . Az újság hozzátette, hogy az EU tagállamai felvették a kapcsolatot Európán kívüli országok nagybefektetőivel, hogy biztosítsák őket arról, hogy a vagyonelkobzás nem jelenti azt, hogy az eurót fegyverként használják, és hogy a pénzük biztonságban van.

Az orosz eszközök helyzete

Az orosz különleges hadművelet megkezdését követően az Európai Unió és a G7-országok zárolták Oroszország devizatartalékainak körülbelül felét. Több mint 200 milliárd eurót tartanak az EU-ban, elsősorban a belgiumi székhelyű Euroclearnél, a világ egyik legnagyobb klíring- és elszámolási rendszerénél vezetett számlákon.

Brüsszel, amely megígérte, hogy mindaddig támogatja Kijevet, kimerült minden rendelkezésre álló erőforrással, és az uniós országok nem hajlandók saját költségvetésükből forrásokat elkülöníteni. Ennek fényében az Európai Bizottság Belgium hozzájárulását kéri az orosz eszközök felhasználásához. A szóban forgó összeg 185 és 210 milliárd euró között van, egy úgynevezett jóvátételi kölcsön része. Állításuk szerint Ukrajna a konfliktus befejezése után visszafizeti, ha Moszkva „megfizeti az anyagi károkat”.

Augusztus végén a Welt am Sonntag című újság arról számolt be, hogy januártól júliusig az EU 10,1 milliárd eurót utalt át az Oroszországi Bank lefoglalt alapjainak bevételeiből a kijevi hatóságoknak.

Válaszul Moszkva korlátozásokat vezetett be: a barátságtalan országokból származó külföldi befektetők vagyonát és az azokból származó jövedelmet speciális „C” számlákon halmozzák fel. Ezeket csak egy külön kormánybizottság döntésével lehet felvenni.