A késő estig húzódó rendkívüli fővárosi közgyűlés után Karácsony Gergely vezetésével tüntetők vonultak a Karmelitához

Hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze a főváros vezetése, miután a kormány jelezte: csak akkor hajlandó pénzügyi mentőcsomagról tárgyalni Budapesttel, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja a fizetésképtelenséget.

A vita élesen kettéfeszítette a kormány és a főváros között hónapok óta húzódó konfliktust – a feszült hangulat pedig estére utcai demonstrációban csúcsosodott ki.

A szervezők eredetileg 17:30-ra hirdették meg a gyülekezőt a Clark Ádám térre. A demonstrációt úgy tervezték, hogy közvetlenül a közgyűlés lezárása után induljon el a tömeg a Karmelita kolostor felé.

Csakhogy a kelenföldi buszgarázsba áthelyezett ülés – amelyet a Tisza Párt végül bojkottált – a vártnál jóval tovább tartott.

A hosszas felszólalások, viták és egyeztetések miatt a résztvevők csak este tudtak elindulni, miután megszavazták a főváros pénzügyi helyzetéről szóló határozatot.

A határozat elfogadása után a főpolgármester és a demonstrálók a Clark Ádám térre érkeztek, ahol ekkorra már több száz ember várakozott. Sokan fáklyákat hoztak, mások egy hosszú, nemzeti színű zászlót feszítettek ki.

A tömeg hangulata békés volt, de heves: időnként felhangzott a „mocskos Fidesz” és a „Szabad ország, szabad Budapest” skandálás. A menet este 19:20 körül indult el a vár felé.

Nagyjából negyed óra alatt a tüntetők elérték a Hunyadi János utat. A meredek szakaszon lassan haladtak, közben folyamatosan váltakoztak a rigmusok: „Orbán, takarodj!”, „Hajrá, Budapest!”, „Szabad ország!”.

Háromnegyed nyolcra a menet eleje megérkezett a Karmelita kolostor előtti, kordonokkal elzárt területhez. A kolostor környékét sűrű rendőrségi jelenlét biztosította. A tömeg megállt a sorfal előtt, ahol a főpolgármester a kezében tartotta a frissen elfogadott dokumentumot, majd azt a kordonoknál átadta a kijelölt hivatalos személynek. A gesztus inkább volt jelképes, mint formális, de a tömeg nagy tapssal fogadta.

A kolostor előtti kis színpad ekkorra már elkészült – a demonstráció fő része most kezdődött.

Negyed kilenckor a főpolgármester a színpadra lépett. Azzal kezdte, hogy a nap eseményei ismét bebizonyították: „Budapest ereje a közösségben van, és ez legyőzhetetlen”.

Beszédében élesen bírálta a kormányt, amely szerinte „meg akarja roppantani a város gerincét”. Úgy fogalmazott:

„A nemzet fővárosa nem térdel le.”

A pénzügyi helyzet kapcsán egy hétköznapi hasonlattal élt: mindenki gondoljon bele, mit tenne, ha a főbérlő néhány év alatt hússzorosára emelné a lakbért. Karácsony szerint pontosan ez történt Budapest esetében – a város többet fizet be, mint amennyit visszakap.

Alig pár perc szónoklat után a beszéd már kemény figyelmeztetéssé vált. Karácsony kijelentette: ha januárban a fővárosi dolgozók nem kapják meg időben a bérüket,

„leáll a város, és abba beleremeg az ország”.

A záró mondatok különösen nagy tapsot kaptak:

„Budapestet a falig tolták – ezért jöttünk el a Karmelita faláig. És ha kell, átmegyünk rajta.”

A főpolgármester azt is jelezte, hogy januárban folytatják, ha nem történik előrelépés.

A rendezvény gyorsan véget is ért, és fél kilenc után nem sokkal az akkor már három órája fagyoskodó emberek gyorsan elindultak hazafelé. Egyszóval a tüntetés nagyobb rendbontás nélkül ért véget, a demonstrálók lassan lesétáltak a Várból a kivilágított város felé.