Kiderült, ki a magyar személy, aki kiviteli engedélyt kért a hatalmas vagyon érő Klimt-festményre

Az osztrák Kurier című lap megtudta, ki az a magyar személy, akinek a neve a több milliárd forint értékű, Magyarországról kivitt Gustav Klimt-festmény exportengedély-kérelmén szerepel. A képet azóta lefoglalták az osztrák hatóságok, mert jogtalanul vihették ki Magyarországról.

2023. július 21-én Bartos Péter Dezső, a Budapest melletti Szentendre lakosa jó hírt kapott: a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium kulturális örökségvédelmi osztálya tájékoztatta, hogy az ismeretlen festő által készített, meg nem nevezett afrikai férfi portréjához nincs szükség kiviteli engedélyre. A férfi, aki további három, határozottan jelentéktelen műalkotást is kivinni szándékozott, ezután azonnal Bécsbe utazott” – írta az osztrák Kurir pénteki száma, vagyis megnevezték azt a magyar személyt, aki exportengedélyt kért az Afrikai herceg című, Budapesten lévő Gustav Klimt-festményhez, amelyet aztán a magyar hatóságok gyanúja szerint megtévesztő módon szállítottak Ausztriába.

Ezt követően a kép, vagyis Gustav Klimt alkotása a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galériában tűnt fel, akik idén a maastrichti Tefaf művészeti vásáron 15 millió eurós összegért kínálták eladásra.

A magyar műkincsvédelmet felügyelő közlekedési és építési minisztérium ezután “védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja” miatt feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

A nyomozás eredménnyel járhatott, mert az osztrák ügyészség a napokban Bécsben lefoglalta a festményt. A HVG korábban kérte a Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy adja ki a magyar személy nevét, aki a kép kivitelét indítványozta, de megtagadták a kérésünket, ehhez képest az osztrák lap most mégis megtudta és nyilvánosságra hozta Bartos Péter Dezső nevét.

A magyar hatóságok azt gyanítják, hogy az eladó a kiviteli engedélyezési eljárás során eltitkolta, hogy a festmény a világhíres festő műve, holott – ahogyan a HVG is megírta korábban – ekkor már rendelkezésre állt egy 2022-es magyar laboratóriumi szakértői vélemény, amely megerősítette Klimt szerzőségét.

Arról, hogy kicsoda Bartos Péter Dezső, több műkincskereskedőt és galériatulajdonost is felhívtunk, többen emlékeztek is rá, de megjegyezték, hogy elmúlt évtizedben már nem volt aktív a műkereskedelmi életben. Egy neves szentendrei galériás emlékei szerint Bartos a kilencvenes években fénymásológépek forgalmazásával foglalkozott, és tetemes vagyonának egy részét kiemelkedő értékű műtárgyakba fektette. “Én is tőle vettem az első fénymásológépemet, amikor elindítottam a vállalkozásomat, amiért képekkel fizettem” – emlékezett vissza.

A cégjegyzékbe beütve Bartos Péter Dezső nevét két aktív céget találunk, az egyik a Nashua-Mezon-Tec Kft., melynek egy cégismertetőjében az szerepel, hogy “professzionális digitális multifunkciós másológépek, és digitális sokszorosítókkal” kereskednek. A mások cég, a BDP Hungária fő profilja „Ipari gép, berendezése, javítása, karbantartása”. Egyik cégnek sem él a honlapja, telefonszámai, de az e-mailjeink is visszapattantak, amikor levelet írtunk nekik. A cégek egyébként működnek, de jelentős forgalmat már nem bonyolítanak.

Lapunkhoz is eljutott a magyar hatóságnak beadott kiviteli engedély fotója, az ott feltüntetett Bartos Péter Dezső lakcíme azonos a Szentendrére bejegyzett Bartos-cégek tulajdonosának címével.

Amint fel tudjuk venni a kapcsolatot a cégvezető-tulajdonossal, a kérdéseinkre adott válaszát közöljük.

Gustav Klimt festménye 1938 óta Magyarországon volt, azt a nácik elől menekülő tulajdonos Klein család hozatta Magyarországra egy Fedor Vest nevű szerencselovaggal – ahogyan arról a képet Ausztriában azonosító, Klimt-kutató művészettörténész, Alfred Weidinger egy tanulmányban beszámolt.

A család később többször próbálta visszaszerezni az alkotást, de Fedor Vest végül kategorikusan elutasította azt. 1969-es halála után a festmény birtokosa 2005-ig háromszor változott. Hogy ezek kik voltak, arról Weininger nem adhatott felvilágosítást, de kérdésünkre elmondta, hogy nem Vest közvetlen örökösei voltak. Mindegy is, ők nem válhattak tulajdonossá, hiszen a letét nem évül el, nem birtokolható el.

Nem valószínű, hogy a birtokosok tisztában voltak a festmény jogi státuszával és értékével. Egészen addig, amíg egy meg nem nevezett magyar művészettörténész fel nem fedezte a családnál a képet. Ő vitte el Végvári Zsófia festményvizsgálati laboratóriumába, hogy adjon róla szakvéleményt. 2022. március 7-én Végvári megerősítette, hogy Klimt eredeti képéről van szó. Ezután került Bécsbe az alkotás, amire Bartos Péter Dezső kért kiviteli engedélyt.

(hvg.hu)