BBC-hírhamisítási botrány: Trump választási beavatkozással vádolja a brit közmédiát – lemondott a csatorna két vezetője

Botrány rázta meg a brit közszolgálati médiát: Tim Davie, a BBC főigazgatója és Deborah Turness, a BBC News vezérigazgatója is lemondott posztjáról, miután kiderült, hogy a csatorna manipulálta Donald Trump 2021. január 6-i beszédének felvételét egy dokumentumfilmben.

Az ügyet a The Telegraph tárta fel egy Michael Prescott nevű volt BBC-s újságíró által írt belső memorandum nyilvánosságra hozásával. A dokumentum szerint a csatorna megsértette saját etikai szabályait, és meghamisította az események kronológiáját, ezzel félrevezetve a nézőket a Capitolium ostromát megelőző eseményekről.

A vitatott műsor, a „Trump: A Second Chance?” című egyórás dokumentumfilm, 2024 októberében, az amerikai elnökválasztás előtt egy héttel került adásba. A produkcióban összevágott felvételek mutatták Trump beszédét, amelyben különböző időpontokban elhangzott mondatait egymás után illesztették, miközben a zavargások képeit is bejátszották – olyan felvételeket, amelyek még azelőtt készültek, hogy Trump a színpadra lépett volna.

Trump: „Ez külföldi beavatkozás volt”

A leleplezést követően Donald Trump a saját platformján, a Truth Socialon reagált:

„A BBC legfelső vezetői, beleértve Tim Davie-t, a főnököt is, mind lemondanak, mert rajtakapták őket, hogy hamisították a január 6-i, nagyon jó – TÖKÉLETES – beszédemet.”

Trump szerint a BBC szándékosan torzította a valóságot, hogy befolyásolja az amerikai választási kampányt.

„Micsoda szörnyűség a demokrácia számára! Egy külföldi országból jött a beavatkozás, amelyet sokan az Egyesült Államok első számú szövetségesének tartanak” – írta az elnök.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt szintén bírálta a brit közmédiát, „baloldali propagandagépezetnek” nevezve azt, amely „szándékosan és következetesen torzítja Trump elnök képét”.

A BBC válságban

A BBC vezetése vasárnap este közleményben jelentette be a lemondásokat. Tim Davie röviden úgy fogalmazott:

„A BBC-nek minden körülmények között meg kell őriznie a pártatlanságát. Ebben az esetben ez nem sikerült.”

Deborah Turness hozzátette, hogy a „szerkesztői folyamat során hibák történtek”, és elismerte, hogy a dokumentumfilm „nem felelt meg” a BBC szerkesztési irányelveinek.

A botrány komoly belső vizsgálatot indított el a társaságnál. Több forrás szerint a BBC szabványügyi osztályának korábbi figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyták, és a politikai részleg nyomást gyakorolt a film készítőire, hogy a riport „jobban illeszkedjen az amerikai közvélemény elvárásaihoz”.

Politikai utórezgések

Trump a botrányt választási beavatkozásként értékelte, és felidézte: kampánystábja már korábban is panaszt nyújtott be a Szövetségi Választási Bizottsághoz, amiért a brit Munkáspárt aktivistái amerikai kampányokban segítettek. Bár London tagadta, hogy bármilyen illegális befolyásolás történt volna, az ügy újra reflektorfénybe helyezi a külföldi média és kormányzati szereplők politikai beavatkozásának kérdését.

A BBC – amelyet évente 174,50 font (mintegy 77 ezer forint) kötelező lakossági díjból finanszíroznak, és amelynek nemzetközi szolgálatát részben a brit kormány támogatja – most a fennállása egyik legsúlyosabb bizalmi válságával néz szembe.

A botrány túlmutat egy újságírói hibán: a brit közmédia pártatlanságába vetett bizalom rendült meg, miközben az amerikai elnök külföldi választási manipulációt emleget.

A BBC történetében ritkán fordult elő, hogy egyszerre két legfelső vezető mondjon le – most azonban a politikai és etikai nyomás elérte a csúcspontját.