Lángolt a Bank Center előtti tér a devizakárosultak fáklyáitól

A Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége demonstrációján közfelkiáltással fogadták el a devizakárosultak 12 pontját, melyeket Z. Kárpát Dániel és Marczingós László fogalmaztak meg.

Meglepően nagy, több ezer főre rúgó tömeg gyűlt össze szombat délután az ország minden részéből a fővárosi Nyugati téren, ahol a Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselő és a devizakárosultak szabadságharcosaként is emlegetett Marczingós László ügyvéd vezette Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége (BKFSZ) kezdte a Devizás Igazság Napja elnevezésű rendezvényét.

Z. Kárpát Dániel, az esemény moderátora emlékeztetett, a kormányzat szerint devizakárosultak már nincsenek, többször is kimentették őket, illetve felidézte azokat a mondatokat, melyek szerint „nem tartottak pisztolyt a fejükhöz”, valamint „miért nem olvasták el azt, ami benne volt a szerződésben”. Az ellenzéki honatya szerint a megjelentek

„lehetetlen küldetést” hajtottak végre azzal, hogy „15-20 év kivéreztetés” után is kiállnak a saját igazukért.

A devizakárosultak ügyét szívén viselő és parlament nyilvánossága előtt is képviselő honatya ezt követően egyperces néma csendet kért azok emlékére, akik már nem lehettek jelen, mert életük ráment a hiteltortúrára.

Őzikék

A rendezvény első felszólalója Varga István közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi felügyelő bizottsági tagja volt, aki „tisztelt összegyűlt őzikék” megszólítással kezdte beszédét. Felidézte, egy bankszövetségi rendezvényen hangzott el,

„egy vadásztársaság tevékenységéről nem feltétlenül az őzikék ítéletét szokták kikérni”.

Úgy vélte,

a devizakárosultak egy ilyen „vadásztársaság puskacsövei előtt vannak”,

és nincs lehetőségük kifejezni a véleményüket.

A szakember sérelmezte, hogy Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, jelenlegi jegybankelnök parlament előtti meghallgatásán egyetlen szóval nem került szóba a pénzügyi fogyasztóvédelem.

Varga István gratulált a BKFSZ létrehozásához, és javasolta nekik az amicus curiae (bíróság barátja) jogintézmények használatát. Ezzel olyan beadványt nyújtanak be, mely magyarázatával segíti az ítélkezőket az ügy megértésében. Közölte, ő maga el is készítette egy ilyen hivatalos dokumentum 89 pontból álló alapját, melyet át is adott Z. Kárpát Dánielnek, a BKFSZ elnökének. A közgazdász közölte azt is, ő maga is több olyan jegybanki tanulmányt olvasott, melyek a devizakárosultak igazát támasztják alá, és úgy vélte, ki kell kényszeríteni, hogy ezek a tudáselemek bekerüljenek a bírósági anyagok közé.

A szakértő azt is javasolta a szövetségnek, hogy közérdekű keresetet indítsanak a szerződések általános érvénytelenségének megállapítására. Mint emlékeztetett, a szerződések semmisségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat, így ez is megoldás lehet arra, hogy ne kelljen egyesével pereskedniük az érintetteknek. Mint mondta, több jogegységi döntés is érvénytelennek minősítette a szerződéseket, de a Kúria úgy módosította azokat, hogy érvényesnek minősüljenek. Ám ez logikailag nem lehetséges, hiszen azok a szerződéskötéstől érvénytelenek. Egy dolgozatra hivatkozva arra is rámutatott, 2004-ben rendkívül pontosan meg lehetett jósolni a svájci frank árfolyamát, tehát nem lehetett volna a kockázatot a fogyasztókra hárítani.

Varga István végül azt kérte a megjelentektől, kérjék számon Orbán Viktoron 2014 szeptemberi szavait:

„A politikának a közjó szolgálatában kötelessége a bankok elszámoltatása, mert az igazságosság eszméje, a méltányosság követelménye és a tisztesség elve áll itt a középpontban. Kérem a Tisztelt Házat, ne rettenjen vissza se a magyar, se a nemzetközi nyomástól, kérem Önöket, ne inogjanak meg a történelmi lehetőség és felelősség súlya alatt.”

Szerinte a kormányfőt akkor azok csapták be, akik a devizakárosultakat most vadásztársaságként őzikéknek minősítik.

Polip

A rendezvényen felszólalt Adorján Béla is. A Jobbik elnöke azt mondta, Isten hozott mindenkit, de „az ördög műve miatt vagyunk itt”. Szerinte ez az ördög „polippá fejlődött”, ott van a végrehajtók között, a parlamentben, a bíróságokon és az ügyvédi közösségekben is, mert „ennek az ördögnek piszok jó ügyvédei vannak”. Ám – tette hozzá – a devizásoknak is vannak jó ügyvédei, mint például Marczingós László.

Adorján Béla azt mondta, ügyközösségeket kell létrehozni, nem pártpolitikát kell csinálni, mert „együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”. Felidézte, 1956-ban bejöttek a tankok, és leverték a szabadságharcot. majd jött a rendszerváltás, kimentek a tankok, bejöttek a bakok, és

„újra a szabadságunkért kell harcolnunk”.

Felidézte azt is, Ambrus Attila 196 millió forintot rabolt, amiért 17 év szabadságvesztést kapott, a bankok pedig – mint mondta – 8 ezer milliárd forinttal károsították meg a devizásokat, és „még senki sincs börtönben”. Úgy vélte, ez az ördög parlamenti csápjainak, a kétharmados kormánytöbbségnek tudható be. Szerinte ezek a képviselők „vagy hülyék, vagy pedig nem hülyék, csak nem a devizakárosultakkal vannak”. Kiemelte, ezért 2026 áprilisában el kell zavarni az „ördög összes csatlósát”. Úgy vélte, azért kell ezt tenni, mert ennek a 8 ezer milliárd forintnak az eltüntetését valaki segítette.

„Vessétek fel magatokban a kérdést: ebből a 8 ezer milliárdból hány zebra lett vagy hány óvóhely Hatvanpusztán!”

– mondta a Jobbik elnöke, aki szerint ehelyett a bankoknak kártalanítaniuk kellett volna a devizásokat. Megígérte, ő és az általa vezetett párt is utolsó erejéig a károsultak mellett fog állni, ugyanis

„én szabad Magyarországot akarok”

– zárta beszédét Adorján Béla.

Az eseményen röviden megemlékezett a devizások mellett, a kilakoltatások megakadályozása során érdemet szerzett társairól Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők vezetője, valamint felszólalt a korábban kilakoltatott „Metal Lady”, azaz Bíró Ica is.

A bankok felénél nyerhetők a perek

A Bátor Program Egyesült egyik vezetője, Ölveczky István ügyvéd beszédében azt mondta, hogy a devizások saját ügyükben megteremtik a demokráciát, abban ő biztos.

„Nem kell nekünk pártokban gondolkozni, abban kell gondolkozni, hogy a saját érdekeinket tudjuk képviselni. Ha ezt meg tudjuk oldani, majd lesz olyan párt, aki ezt beviszi a parlamentbe. De ahhoz annyian kell lennünk”

– húzta alá.

Felidézte a devizahiteles perek történetét, hogy 2014-ben az összes szerződés érvénytelenségét kimondták az árfolyamrés és az egyoldalú kamatmódosítás miatt, majd hogy 2022 óta van kezükben olyan eszköz, mellyel a bankok felénél nyerhetőek a perek. Kiemelte,

elévülésre a bankok nem hivatkozhatnak.

Ölveczky István a felelősök megnevezésekor első helyen a bankokat emelte ki, emellett azonban megnevezte felelősként az államot is, de azt is kiemelte, hogy a kártérítés nem terhelheti az államot, ugyanis azt a pénzt az adófizetők adnák össze. Szintén az állam hibájának nevezte, hogy még mindig a devizahitelezés megoldásáról kell beszélni. Úgy véli, a tisztességtelenséget „csírájában kell elfojtani”: a bíróságoknak hivatalból kell ezt vizsgálni, amihez az Országgyűlésnek megfelelő jogszabályt kell alkotnia.

„Ezt illetékmentesen és perköltségmentesen kell végigvinni”

– hangsúlyozta a jogi szakember.

Az ügyvéd szerint az ügyészség is felelős, hiszen akár közérdekű perekkel bizonyíthatta volna a tisztességtelen feltételek meglétét.

Arról is beszélt, hogy bár a devizahitelek induláskor kedvezőbbek voltak a forinthiteleknél, a korlátlan kockázat miatt mégis hibás terméknek minősült.

Ölveczky István Azt kérte, minél többen lépjenek be a BKFSZ-be,

mert minél többen vannak, annál nagyobb az erejük, annál könnyebben ülnek le velük tárgyalni

a politikai szervezetek, kormánytagok.

A résztvevők ezt követően egy

„Fizessenek a bankok!”

feliratú molinó mögött vonulva nagyon látványos fáklyás menettel a Jókai utca, Podmaniczky utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Bank utca útvonalon érkeztek a Szabadság térre, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Bank Center közti területre, ahol Z. Kárpát Dániel azt mondta,

lángol a Bank Center előtti tér a devizakárosultak felvonulási fáklyáitól, a hatalom is látta, milyen sokan vannak, ezért a devizásokat többé nem lehet félresöpörni.

A színpadon Tóth-Beeri Silvia, a BKFSZ hálózatszervezője az egyházak devizakárosultak melletti nem kellő kiállását kritizálta, míg a pedagógustüntetések egyik vezéralakja, Simkó Edit a jogállamiság létét kérte számon a kormányzaton.

Szűnjön meg a forintosított rémálom!

Z. Kárpát Dániel felidézte, először 2010-ben járt jogsegélyezni kilakoltatásra, majd ugyanezt megtette a csapatával további ötvenhat alkalommal, de azt szeretné, hogy ilyen többé ne legyen, hogy megszűnjön a „forintosított rémálom”. Élesen kritizálta a kormányzatot, amiért nem vesz tudomást arról, hogy továbbra is vannak devizakárosultak. Pedig ők léteznek, és

„soha nem látott tömeggel kiáltják az ég felé, hogy nem hagyjuk”.

A jobbikos politikus hősöknek nevezte a megjelent károsultakat.

Közölte, konkrét feladatokat is kijelölnek maguknak a devizások, ugyanis a közösségük összeállítja az igazságtételi csomag elemeit. Ismertette, ezek egy részét a bankokhoz, másik részét a végrehajtókhoz, harmadik részét a parlamentbe juttatják el, de olyan is lesz, amit az európai térbe juttatnak el, és ehhez a devizakárosultak tízezreinek a támogatása is rendelkezésükre áll.

Ismertette, csak az elmúlt öt napban önszerveződő módon tizenhárom településen alakult meg a BKFSZ helyi szervezete: Fegyvernek, Kisvárda, Óbuda, Pécs, Karcag, Abádszalók, Kisújszállás, Barcs, Mezőtúr, Nagyatád, Hajdúszoboszló, Kadarkút, Orosháza.

Z. Kárpát arra is felhívta a már megszerveződött csoportokat, hogy keressék fel a most vagy korábban devizahitellel rendelkezőket, hívják meg őket a szerveződésbe, vigyenek el nekik pár jó szót: van remény, és nem hagyjuk! Segítséget ugyanis csak egymástól, a közösség többi tagjától várhatnak a devizások – mondta.

Maffiaállam

A rendezvény fő szónoka Marczingós László volt, aki azt mondta, egy éve azt hitte, magukra maradnak, de a mostani egy jól látható tömeg,

„hogyha politikai babérokra törnék, akkor azt mondanám, hogy a Holdról is látható”

– mondta nagy derültséget kiváltva.

Megköszönte, hogy a civil szerveződést a tagok komolyan vették, elfogadták, hogy nem pártpolitikát szolgálnak ki, hanem saját érdekükben lépnek fel.

A devizakárosultak szabadságharcosa azt mondta, a ’80-as évekbeli Bős–Nagymaros tüntetés volt az első, amin részt vett, és most is hasonló érzéseket tapasztalt a résztvevők között: különböző világnézetű, pártállású vagy pártszimpátiájú emberek vannak, de van egy egységes elv, ami mellett kiállnak, a jogállam, a jogbiztonság igénye.

A helyszínre, az MNB székházra utalva Marczingós Lászlónak A Die Hard 3. című film jutott eszébe, ahol billencsekkel vitték el az aranyrudakat, párhuzamot vonva azt mondta, innen a volt vezetés százmilliárdos nagyságrendben hordta haza a pénzt, „veszítette el közpénz jellegét”, ami ellen semmit nem tettek.

Az ügyvéd azt javasolta, kérdezzék meg az MNB vezetését, hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete után miért hazudják azt, hogy az a magyar bankrendszerre nem vonatkozik, hanem az csak egyetlen egyedi ügyben alkalmazható. Ez azonban nem elfogadható hozzáállás – húzta alá a jogi szakember. Ismertette, ezzel szemben a bíróságok előtt a pénzintézetek jogi képviselői elismerik, hogy vonatkozik rájuk az uniós jog és az EUB ítélete, ám arra kérik a hazai bíróságot, azt ne alkalmazzák. Úgy vélte, ez nem tisztességes eljárás. Megjegyezte azt is, volt olyan bíró, aki kijelentette, „nincs abban a helyzetben, hogy az uniós jogot alkalmazza”.

„Akkor, amikor egy magyar bíró le van tiltva arról, hogy az uniós jogot alkalmazza, akkor az a bíróság nem pártatlan és nem független, és az az állam egy maffiaállam”

– hangsúlyozta Marczingós László.

Szerinte a jogsértések ellen azért nem lázadnak a tömegek, mert a közöny uralkodik, ezért kérte a devizásokat, ne folytassák ezt a közönyt, hanem álljanak ki egymás mellett.

Közölte azt is, a nyáron megtette a feljelentést a banki–igazságszolgáltatási kartell ellen a feljelentést, de azt az ügyészség elutasította, a Gazdasági Versenyhivatal pedig tologatja az aktát.

Az ügyvéd arról is beszélt,

a nagy politikai tömbök vezető politikusai nem segítenek visszaszerezni a devizakárosultaknak a pénzüket,

ezért ők csak egymásra számíthatnak.

Beszéde végén Marczingós László leszögezte, nincsenek politikai szándékai, a BKFSZ nem tör hatalomra, de minden politikai szervezettől megkövetelik a jogállamisági kritériumok betartását. Kijelentette,

az ő egyetlen ellenfelük-ellenségük a bírósági–igazságszolgáltatási–banki kartell, melyet le kell győzni.

A rendezvény végén Z. Kárpát Dániel és Marczingós László közösen mutatták be a Devizahitelesek 12 pontjának tervezetét, melyet a megjelentek közfelkiáltással szavaztak meg.

Videós összefoglaló a rendezvényről:

(alfahir.hu)