Tarr Zoltán nem nyugszik bele, hogy Magyar Péter leváltotta: így áll a Tisza Párt belső háborúja

Brüsszelben eredetileg Tarr Zoltánt nézték ki az ellenzék vezetőjének, de aztán át kellett adnia a helyét Magyar Péternek. A Tisza Pártban kettős vezetés alakult ki: Magyar Péter lett a reklámarc, papíron a főnök, Tarr pedig a brüsszeli Tisza-vezető. (Hogy megfelelő ukrán kapcsolatok is legyenek, előkerült Ruszin-Szendi Romulusz is, de ez egy másik történet.)

Azonban Tarr elszólta magát az azóta már ismertté vált etyeki fórumon: adóemelést jelentő tervekről beszélt és azt mondta, előbb meg kell nyerni a választást (addig nem lehet semmiről beszélni), utána mindent lehet. Kiderült tehát, hogy a Tisza átverésre készül, és ez jó lehetőséget biztosított Magyar Péternek, hogy Tarr Zoltánt érdemi funkciójáról leváltsa. Persze, a semmit nem jelentő alelnökség megmaradhatott – írja az Ellenpont.

Alább az Ellenpont cikke, változtatás nélkül:

Úgy tudjuk, Tarr háttérbe szorításába nem nyugodott bele. Sőt, egyre több jel utal arra, hogy megvonják Magyar Pétertől brüsszeli főnökei a bizalmat, és a kevésbé népszerűtlen Karácsony Gergelyt indítják az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének. Most, a legújabb botrány után, amikor majdnem kétszázezer magyar ember adatai kerültek nyilvánosságra az ukránok által fejlesztett applikációból, a belső háború még erősebb lesz.

Szokatlanul nagy sürgés-forgás volt egy fővárosi lakásban tavaly április 14-én. Két hónappal Magyar Péter felbukkanása után járunk, és az akkor formálódó Tisza meghatározó napjai voltak ezek.

Magyar nem sokkal ezelőtt jelentette be, hogy pártja elindul az uniós és önkormányzati választáson. A friss alakulatot meglehetősen szorította az idő, hiszen május 3-án délutánig be kellett jelenteni a jelölteket.

A Tiszának azért is jelentett komoly gondot a határidő, mert ekkor még nem voltak politikusai, akiket ki lehetett állítani a kamerák elé. Így az imént említett budapesti ingatlanban egy több napig tartó, amúgy erősen irányított casting zajlott.

Egymásnak adták a kilincset a politikus-aspiránsok, akik közül ma már többen is a Tisza ismert arcai. Úgy tudjuk, hogy ezen a tavaszi napon mások mellett Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga is részt vett a kiválasztási procedúrán.

Magyar Péter és Tarr Zoltán hallgatták meg a résztvevőket, és döntöttek a sorsukról. Ők voltak a főnökök.

A felállás tökéletesen megmutatta az akkori erőviszonyokat, az újonnan alakuló ellenzéki tömörülés kétfejűségét: Magyar Péter volt a reklámarc, a húzónév, Tarr Zoltán pedig az erős ember, kiterjedt brüsszeli és nemzetközi kapcsolatokkal, európai néppárti bekötésekkel.

Magyar Péter és Tarr Zoltán között sohasem volt jó viszony, ez romlott tovább, amikor Tarr elszólta magát a nyilvánosság előtt. Kiderült, adóemelésekre készülnek és ráadásul azt is mondta, hogy előbb meg kell nyerni a választást, aztán majd mindent lehet. Szeptember végén – tehát Tarr lebukása után – Magyar Péter fontos hatásköröket vont el alelnökétől az etyeki botrányos beszéd ürügyén, látványosan megalázva őt a nyilvánosság előtt.

Magyar olyan embernek ment neki, akinek nem kellett volna. Részben ennek a folyománya, hogy valamelyest elpártoltak tőle az őt felemelő brüsszeli és hazai baloldali körök, és így mára reális opcióvá vált: Magyar Péter helyett Karácsony Gergelyt indítják az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének.

Az alapcsapat

Ahhoz, hogy érthető legyen a két politikus kapcsolatának alakulása és konfliktusának gyökere, érdemes részletesebben megnézni, milyen politikai pozíciói vannak Tarr Zoltánnak.

Bár a legtöbben Magyar Péterhez kötik a Tisza-projektet, ez nagyon messze áll a valóságtól. A legújabb ellenzéki szervezkedés ugyanis még jóval a politikus megjelenése előtt egy szűk belvárosi művésztársaságtól indult el, amely nem mellesleg Bajnai Gordon köreihez köthető. A volt szocialista kormányfőt nem kell különösebben bemutatni, a legutóbbi választáson is felbukkant a színfalak mögött.

A Tisza történetek legelső, a nyilvánosság számára is látszódó mozzanata egy egyesületbejegyzés volt. A bíróság 2023 júliusában vette nyilvántartásba a párt elődszervezetét, a Legyél a Változás! Egyesületet. A politikai céllal alapított társaságnál csupán egy valaki látszódott: Tarr Zoltán. A református lelkész nyújtotta be a bejegyzési kérelmet és ő lett az egyedüli képviselő.

A sajtóban többé-kevésbé feltárták, hogy kik bújnak meg a titokzatos egyesület, így Tarr Zoltán lépése mögött. Az egyesület székhelye – egy cégen keresztül – Bajnai Gordon régi üzlettársa, Bárdos Barnabás tulajdonában áll. Másképp fogalmazva: a volt szocialista kormányfő bizalmasa biztosítja a helyszínt Tarr projektjéhez, ami jól mutatja, hogy már ekkor erős kapcsolatai voltak a tiszás politikusnak.

És itt még közel sincs vége a sornak. Bárdos egy másik céges érintettsége ugyanis nagyon jól kirajzolja azt a csapatot, amely Tarr mögött áll. A vállalkozó jelenleg is felügyelőbizottsági tag a Dadu-Art Művészeti Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.-ben. A cég egyedüli tulajdonosa Duda Éva, Molnár Áron „noÁr” korábbi felesége. Duda is erősen kötődik Bajnai köreihez. Testvére, ifj. Duda Ernő ugyanis üzletemberként rendszeresen összejárt Gyurcsány Ferenccel 2010 előtt, és még a szegedi időkből szoros szálak fűzik Bajnai Gordonhoz.

Bár a magát NoÁr-nak hívó ellenzéki aktivista információink szerint az elmúlt időszakban elköltözött Dudától, és jelenleg egy újlipótvárosi társasházban lakik a Szent István Park közelében (ahol a propagandavideóinak többségét felveszi – szerk.), továbbra is a társaság szerves része. Cikkünk írása közben találkoztunk olyan véleménnyel, hogy noÁr a „DatAdat embere”, de ahogy látható, minimum közvetve kapcsolódik a Bajnai-csapathoz. És van még egy nagyon fontos személyi kapcsolódás, amiről eddig még nem volt szó a médiában.

A Dadu-Art felügyelőbizottságában Bárdos Barnabás mellett helyet foglal egy nő is: Váczi Rozália. Váczi leginkább azért fontos a történet szempontjából, mert ő Nagy Ervin korábbi élettársa, illetve Tarr Zoltán feleségének gyerekkori barátja.

Bár szakításuk viharos volt, Váczi Rozália és Nagy Ervin mostanra szoros kapcsolatot ápol. Tarr felesége, Jékely Berta pedig tizenéves kora óta ismeri Váczit, rendszeresen nyaraltak együtt Visegrádon, lévén, hogy másodunokatestvérek.

A Jékely-Péterfy családok összefonódásával a magyar sajtóban a legrészletesebben mi foglalkoztunk, a Kontextuson megjelent, hosszabb videónkban.

Családi barátok. Balról a negyedik: Váczi Rozália, Nagy Ervin volt élettársa.
Jobbról a második: Jékely Berta, Tarr Zoltán felesége.

A személyi összefonódásokon kívül érdemes egy pillantást vetni az időpontokra is. Bajnai erős embere, Bárdos Barnabás és Váczi Rozália egy igazán izgalmas pillanatban lépett be a Tisza elődszervezete mögött közvetve álló Dadu-Artba: egy hónappal Tarr Zoltán egyesületalapítása után, 2023 augusztusában. (Nem sokkal azután, hogy Nagy Ervin bent járt David Pressmannál az amerikai nagykövetségen – szerk.)

A személyi mozgásokból a következő konstrukció rajzolódik ki: Tarr Zoltánt előretolták, a háttérből Bárdos Barnabás, Bajnai gazdasági jobbkeze segítette őt. Bárdos mögött pedig ott van Nagy Ervin és noÁr, akiket a volt feleségeik képviselnek a céges hálóban. Ez az a Bajnai Gordonhoz köthető kör, amely elindította a Tisza-projektet.

Tarrnak ugyanakkor nem csak közvetve, felesége barátain keresztül van kapcsolata Bajnaiékhoz. A két politikus közötti érintkezésre utal, hogy értesüléseink szerint a gyerekeik évekig ugyanabba a budapesti elitgimnáziumba jártak, ráadásul azonos évfolyamba. (Tarr szeptember elsejével kivette az iskolából a lányát – szerk). Egyébként szintén ebbe az évfolyamba jár Bajnai Gordon másik fontos politikusának, Karácsony Gergelynek a gyereke. Ennek majd később lesz jelentősége.

A Tisza-projektet tehát kezdetben Tarr Zoltánra szabták. A Bajnai-kör a reformátust lelkészt akarta felépíteni az ellenzék új arcának.

Tarr mellett szólt, hogy lelkészként képes lehet megszólítani a jobboldali szavazókat is, ami az elmúlt időszakban szinte már alapkövetelmény a baloldalon. Előnyére írták továbbá simulékony és konfliktuskerülő természetét, és ami talán ennél is fontosabb: erős politikai kapcsolatait. Tarr nemcsak a Bajnai-kör által volt védve, hanem már ekkor kiváló külföldi és azon belül brüsszeli ismeretségei voltak.

Úgy tűnt, minden el van rendezve. Csakhogy feltűnt a láthatáron egy új szereplő, aki megjelenésével teljesen újrakeverte a lapokat. Innentől datálódik Magyar Péter és Tarr Zoltán kapcsolata, ami igazából sosem volt konfliktusmentes.

A „kívülálló” megjelenik

Magyar Péter oldalágon érintkezett először az alapítócsapattal azután, hogy Varga Judittal bejelentették a válásukat 2023 márciusában. Magyart ekkor már egy-két apróbb álláson kívül semmi komoly nem kötötte a jobboldalhoz. Később ezeket is elvesztette, hiszen kirúgták gyakorlatilag mindenhonnan.

A szakítás után került kapcsolatba Vogel Evelinnel. Az is lényeges, hogy a baloldalon éppen ebben az időszakban komoly átrendeződések zajlottak. 2023 első felében David Pressman korábbi amerikai nagykövetnél több ellenzéki politikus, művész is megfordult. A médiában felkapott széderestre mások mellett meghívást kapott a Tisza hátterében szervezkedő Nagy Ervin is. Nagyban ment tehát a válogatás, hogy ki lehetne az ellenzék az új vezetője. (Nagy Ervin egyes források szerint arról álmodozott, hogy ha már addigi színháza, a Katona József Színház finoman fogalmazva nem marasztalta, legalább hadd lehessen a magyar Zelenszkij – egy színészből lett politikai vezető.)

Gyöngyösi Márton, volt Jobbik-elnök és Nagy Ervin váratlanul felbukkant David Pressman
korábbi amerikai széderestjén.

Ebbe a helyzetbe csöppent bele Magyar, akit első körben vegyesen ítéltek meg a társaságban. Többen láttak benne fantáziát, hiszen rámenős stílusával bennfentesnek, a kormánytitkok tudójának tűnt. Úgy tartották, hogy politikai előnyt lehetne kovácsolni a leigazolásából, hiszen mégiscsak egy fideszes miniszter volt férjéről van szó.

Mások viszont éppen a múltja miatt távolságtartón kezelték a bejelentkezését. Kockázatosnak tartottak egy olyan embert bevenni, akit nemrég még a másik oldalhoz soroltak és aki pszichésen is súlyosan labilisnak tűnik.

Az első kapcsolatfelvétel megtörtént, amit később, még 2023 folyamán továbbiak követtek. Ezeken a találkozókon fokozatosan változtak meg az erőviszonyok Magyar Péter javára. Mellette szólt, hogy karakteresebb, hatásosabban beszél, fiatalabb és jobb megjelenésű Tarr Zoltánnál. Nem mellesleg őt is lehet jobboldali hátterűnek maszkírozni, hiszen mégiscsak egy vezető fideszes politikus férje volt.

Végül 2023 végére megszületett a döntés: nem Tarr Zoltánnal, hanem Magyar Péterrel robbantják be a Tisza-projektet.

Magyar a tavalyi év első napján egy sejtelmesnek szánt poszttal jelezte, hogy készen áll a feladatra. A bejegyzéshez egy olyan korábbi fényképet mellékelt, amelyet a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként készítettek róla.

A vezetőcsere értelemszerűen feszültséget okozott a Tarr Zoltán köré szerveződő társaságban. A két politikus kapcsolata tehát konfliktusosan indult, és úgy is folytatódott.

Az egyezség

Tarr egy ideig nem akart beletörődni a cserébe, és azzal érvelt, hogy Magyar megbízhatatlan, ezért rizikós őt felemelni. Végül azonban beadta a derekát, ami leginkább annak köszönhető, hogy számára is elfogadható felállás született kettőjük között:

Tarr Zoltán felelhet a nemzetközi döntésekért, kapcsolatokért, miután komoly kapcsolati tőkéje volt a brüsszeli intézményrendszerben és sok tapasztalatot szerzett az uniós projektek szervezésében, kiváltképp közvetlen uniós források tekintetében.

Ezzel párhuzamosan Magyar Péter viheti a belpolitikai vonalat azzal a feltétellel, hogy beveszi Tarrt a pártszervezésbe.

A konstrukció Tarr számára is vállalható volt, hiszen ilyen formában külpolitikai és hazai színtéren is komoly befolyásra tehetett szert az alakuló formációban. Racionálisan nézve azonban felemás volt a döntés: kétfejű rendszer született, amelyben mindkét politikus meghatározó szerepet tölthet be.

Nem volt egyszerű tető alá hozni a megállapodást, úgy tudjuk, hogy a variálások miatt meg is csúszott a projekt. Az új ellenzéki pártot eredetileg a 2024. júniusi uniós és önkormányzati választásra akarták felépíteni, kényelmesen. A kommunikációs aduász, a kegyelmi döntés már „a zsebben volt”, ahogyan Magyar Péter is elkészítette a hangfelvételét volt feleségéről, Varga Juditról.

Voltak olyan elképzelések, hogy már 2023 második felében elindítják a projektet, csakhogy a háttérben zajló viták miatt kitolták a startot a következő évre. Abban egyetértés volt a csapaton belül, hogy januárban nem érdemes belevágni, hiszen ekkor senki sem figyel a politikára. Maradt a február eleje, csakhogy így valóban meg kellett nyomni a listaállításig hátralévő két hónapot.

Bár Magyar és Tarr történetének szempontjából mellékszál, mégis fontos körülmény: hamis az az értelmezés, hogy Magyar Péter váratlanul bukkant fel a Partizán stúdiójában, és csak ezután csatlakoztak hozzá a többiek. Ahogy a fentiekből kiderül, a szereplők már korábbról ismerték egymást. Egy dramaturgiailag jól felépített forgatókönyv alapján egymás után léptek színre a projekt arcai: előbb Magyar Péter, utána Nagy Ervin, később a többiek.

Április 6-án jött el Tarr Zoltán napja, amikor beszédet mondott Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén. Bár a református lelkész korábban nyilatkozott a kegyelmi ügyről a Szemléleknek, bírálva Balog Zoltánt és a református egyház vezetését, a nyilvánosságnak mégis váratlanul hatott a politikai szerepvállalása.

Az meg főleg, hogy Magyar Péter pillanatok alatt a bizalmába avatta: három nappal később felkérte őt uniós képviselőjelöltnek. Ez meglehetősen életszerűtlen, ha abból indulunk ki, hogy Magyar és Tarr korábban nem ismerte egymást. Éppen ezért furcsa, hogy senki nem tette fel a kérdést: miért ajánlott fel Magyar Péter fontos nemzetközi pozíciót egy olyan embernek, akit nemrég ismert meg és aki a református egyház képviselőjeként látszólag távol állt a külpolitikától?

És mint kiderült, Magyar a színfalak mögött nem szimpla brüsszeli képviselőként számított rá. Ahogy a bevezetőben írtuk, a papíron pár napja felbukkanó Tarral tesztelték a jelentkezőket és döntöttek a személyi kérdésekben a tavaly április közepén tartott képviselő-válogatáson. Magyarán már ekkor megvolt Tarr pontos pozíciója, az uniós delegációvezetői tisztség, a többi csak színjáték volt.

A casting jó hangulatban telt. Bár Magyar és Tarr más karakterek, összhangban voltak. Egyébként ez volt az a válogatás, amelynek nyerteseit később, egy kiszivárgott hangfelvételen, Magyar Péter „agyhalottnak” nevezte.

A listaállítás összejött, a Tisza közel harminc százalékot ért el az uniós választáson, és hét képviselőt delegálhatott az Európai Parlamentbe. Magyar betartotta a megállapodást, és Tarr Zoltánt nevezte ki a Tisza brüsszeli küldöttségének vezetőjének. Annak ellenére, hogy listavezetőként ő is beült az EP-be és Tarr csupán a harmadik helyen szerepelt a listán.

Úgy tűnt, sikerült elsimítani az ellentéteket, hiszen az új felállásban mindkét politikus megkapta, amit szeretett volna. Csakhogy ez átmeneti állapotnak bizonyult.

Kiújult konfliktusok

Tarr Zoltán a legőszintébben talán a Magyar Hang YouTube-csatornájának adott interjújában beszélt a Magyar Péterrel való viszonyáról. A beszélgetést két hónappal a választás után, tavaly augusztusban közölték az ellenzéki felületen.

Némileg cinikus módon úgy fogalmazott, hogy Magyarral más-más értékeket hoztak a pártba. A kapcsolatuk alapvetően jó, de vannak komolyabb vitáik és még idő kell ahhoz, hogy jobban megismerhessék egymást.

Majd kérdésre válaszolva kijelentette: egyáltalán nem biztos, hogy Magyar lesz a Tisza miniszterelnök-jelöltje, ahogyan az sem, hogy a jövőben pártelnök marad. A kijelentés meglehetősen furcsa annak fényében, hogy pár héttel korábban éppen Magyar vezetésével ért el régen nem látott választási eredményt a baloldal.

A júniusi választás után kiújultak a feszültségek Magyar és Tarr között.

Bár Magyar ekkor még nem rúgta fel az egyezségüket, a kelleténél jobban beleavatkozott Tarr területébe, erősen korlátozva alelnökének mozgásterét. Meghatározta a képviselőcsoport stratégiáját, a legfontosabb ügyeket megpróbálta magához vonni – úgy, hogy közben nem igazán kérte ki vezetőtársa véleményét. A pártelnökre amúgy is jellemző, hogy mindent megpróbál mikormenedzselni.

Először tavaly decemberben jelent meg egy cikk arról a Magyar Nemzeten, hogy feszültség alakult ki a két politikus között.6 A feszültség alapja az a titokban rögzített hangfelvétel volt, amelyen Magyar Péter a Tisza uniós kampányzáró rendezvénye előtt agyhalottaknak nevezte EP-képviselőit.

Amikor a sajtó rákérdezett nála a kijelentésre, Tarr cinikusan úgy fogalmazott, hogy „ismertük ezeket a gondolatokat, Péter egy koherens ember, tehát nem az van, hogy ő titkon mondogat dolgokat és teljesen mást mond és mutat felénk”. Ezzel finoman arra célzott, hogy a pártelnök rendszeresen beszél megalázó stílusban a kollégáival. A Magyar Nemzet arról is írt, hogy Tarr a párton belül többször is hangot adott nemtetszésének Magyar viselkedésével kapcsolatban. Ez már nyílt konfrontációnak számított.

Információink szerint szintén hozzájárult a két politikus konfliktusának kiújulásához, hogy a pártelnök egyértelműen jobban kijön a másik alelnökével, Radnai László baloldali nagyvállalkozó fiával, Radnai Márkkal. (ebben az időszakban két alelnöke volt a Tiszának – szerk.) Tarr ezért úgy érezte, hogy kiszorult Magyar bizalmi köréből, úgy, hogy fontos szerepe volt a Tisza nemzetközi hátországának megszervezésében, a projekt beindításában és az Európai Néppárthoz való közeledésben.

Egyébként Vogel Evelin is Magyar és Radnai közötti bizalmi viszonyról beszélt az Indexnek. „Ma, aki igazán hatással tud lenni rá, az a Radnai Márk. (…) Legszívesebben csak saját magára hallgat, de ha nagyon muszáj, akkor Márkra” – árult el kulisszatitkokat a volt barátnő. Magyarék egyébként közvetlenül az uniós választás után szakítottak, így Vogelnak tavaly júniusig lehetnek releváns információi a Tisza belügyeiről.

A vezetők közötti erőviszonyok megváltozását jelzi, hogy egy hónappal az EP-választás után Magyar nem a papíron a nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnökét, Tarr Zoltánt, hanem Radnai Márkot vitte magával a kijevi látogatására.

A Tisza elnöke amúgy ezen az úton találkozott Ceber Rolanddal, az itthon ukrán kémként azonosított kárpátaljai férfival. Most már tudni lehet, hogy mekkora jelentősége volt a találkozónak: ez volt a kezdete a Tisza és az ukránok közötti együttműködésnek. Jelzésértékű, hogy egy ilyen fontos eseményen nem volt jelen Tarr Zoltán. A politikus pozíciói tehát meggyengültek, igaz, ebben neki is komoly szerepe volt.

Többször is elszólta magát

Tarr Zoltán ugyanis feltűnően sokat bakizott a kinevezése után, a kommunikációs hibák jelentős része hozzá köthető a Tiszában. Kritikaként fogalmazódott meg vele szemben, hogy szeret indokolatlanul és átgondolatlanul, nagy körmondatokban beszélni, ami nem igazán előny egy politikusnál.

Tavaly októberben, amikor a jobboldali média a brüsszeli kapcsolataival támadta a Tiszát, a Republikon Intézetnek váratlanul kijelentette: pártjának kötelessége „a néppárti álláspontra támaszkodnia”, nem szabad folyamatosan megkérdőjeleznie az európai pártcsaládjuk álláspontját. A nyilatkozat nem jött jól, hiszen egyértelműen ráerősített a Fidesz üzeneteire, és védekezésre kényszerítette a Tiszát.8A politikus nem tanult a hibából, és idén februárban újra elszólta magát.

Ne azt várjátok, hogy elétek tárunk egy kész kormányprogramot. Nem, nem fogunk elétek tárni, mert nem mi csináljuk

– tett újabb meghökkentő kijelentést a Tisza februári kongresszusán, arról beszélve, hogy nincs közük a saját kormányprogramjukhoz. Nem mellesleg már ekkor arra célzott, hogy a választás előtt nem feltétlenül kell nyilvánosságra hozniuk a valódi terveiket.

A súlyos politikai hibák után, idén tavasszal távolodott el igazán egymástól a két politikus. Bár sokat hibázott, Tarr egyre népszerűbb lett a párton belül, elsősorban az uniós szárnyban és az aktivistaközösségben. Magyarhoz képest kevésbé konfrontatív a stílusa, jobban kezeli az embereket és a problémáikat, ügyesebben mozog a szervezeten belül.

Egyre többen beszélték, hogy az uniós frakcióvezetésnél is komolyabb szerepet kellene neki adni. Felmerült annak a lehetősége is, hogy Magyart és Tarrt meg kellene versenyeztetni, kettőjük közül ki legyen a Tisza miniszterelnök-jelöltje.

Így 2025 elejére Magyar számára politikai értelemben tehertétellé vált Tarr Zoltán, mégpedig két okból is. Egyrészről a kiszámíthatatlan nyilatkozatai miatt időzített bombaként ketyegett, miközben a hibái elsősorban rajta csattantak. Másrészről alelnöke ekkorra komoly párton belüli kihívóvá nőtte ki magát.

A pártelnök első körben megpróbálta Tarr energiát lekötni, így megbízta egy fontos feladattal: neki kellett összefognia azt a szakmai munkát, ami a kormányzás előkészítése érdekében zajlott a pártban. (ennek folyománya volt a fenti, kormányprogramos kijelentés, meg a későbbi kiszólások – szerk.)

Több szempontból sem működött a terv, ezért Magyar Péter döntött úgy, hogy a megállapodásukkal szembemenve hatásköröket von el korábbi első emberétől. Tervében bőven volt rizikó, hiszen Tarr Zoltánnak nagyon erős politikai kapcsolatai vannak: mögötte áll a cikk elején részletezett Bajnai-kör és nem mellesleg jók a pozíciói Brüsszelben is. Kockázat ide, kockázat oda, Magyar Péter meglépte.

A lefokozás története

Ahogy a fentiekből kitűnik, nem mostanában érett meg a döntés a pártelnökben, Tarr háttérbe szorítását egy ideje fontolgatja. Ezt támasztja alá, hogy tavasszal már konkrét lépéseket is tett annak érdekében, hogy új embert nézzen a helyére: informális csatornákon keresztül megkeresték Tanács Zoltánt, aki éppen akkor hagyta ott a korábbi munkahelyét. A multik világából érkezett tanácsadó állítólag már a tavaszi találkozójukon részletes anyagot vitt magával, ami azt jelezte: hajlik arra, hogy elfogadja a felkérést. Magyar és Tanács végül abban állapodtak meg, hogy a nyár után visszatérnek az együttműködésre.

A pártelnök eközben a legbizalmasabb feladatokkal másik alelnökét Radnai Márkot bízta meg, még ha azok nem is feltétlenül tartoztak az ő hatáskörébe. Jó példa erre, hogy májusban Radnai tárgyalt a Tisza világról a berlini GITEX Europe 2025-en. Az esemény fontosságát mutatja, hogy a technológiai kiállításon képviseltette magát az az ukrán cég, a PettersonApps, amely később közreműködhetett a tiszás applikáció fejlesztésében.

Tarr Zoltán ekkor még látszólag őrizte a pozícióit, hiszen februárban ő volt a Tisza kongresszusának egyik főszereplője, és ő tárgyalt a befolyásos, Soros-közeli Atlantic Council képviselőivel. Júliusban pedig a kormányzati felkészülés szakmai arcaként mutatták be a Tisza nagykanizsai kongresszusán.

Csakhogy aztán jött a hidegzuhany: a nyár végén Tanács Zoltán rábólintott Magyar ajánlatára, így minden adott volt ahhoz, hogy a pártelnök kiszorítsa Tarr Zoltánt. Tanács leigazolásának híre eljutott Tarr Zoltánhoz is, aki ingerülten fogadta a fejleményeket. Párton belül azzal próbálták csitítani a kedélyeket, hogy a lépéssel csupán a feladatköröket racionalizálták, túl sok volt Tarr vállán.

Nem sokkal a színfalak mögötti Tarr-Tanács csere után hangzott el az országos botrányt okozó etyeki beszéd. Tarr Zoltán ismét elkotyogta magát, a lehető legrosszabbkor. A fórumon arról kezdett el beszélni, hogy pártjával nem akarják nyilvánosságra hozni az adóterveiket, mert akkor elvesztenék a választásokat.

„Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk” – fogalmazott a politikus, aki még azt is hozzátette, hogy előbb meg kell nyerni a választást, és „utána mindent lehet”.

Ezt követően egymás után kerültek elő a rá nézve kellemetlen felvételek, igaz, ezeket korábban rögzítették. Akkor, amikor a politikus papíron még a Tisza szakmai munkájának koordinációjáért felelt.

Egy, a Magyar Nemzethez eljuttatott hanganyag alapján már tavasszal arról értekezett belső körökben, hogy a kormányprogramjuk részleteit a választásokig nem kívánják a nyilvánosság elé tárni. Ugyanezen a budapesti összejövetelen hangzott el Tarrtól, hogy “Magyarországnak fel kell adnia a szuverenitása bizonyos részeit az Európai Unióban és ezt örömmel tesszük.” Mi írtuk meg elsőként, hogy júniusban is erős gondolatokat hangoztatott a politikus. „Az egyetlen komoly ügy, hogy sikerül-e választáson nyerni, vagy nem. Az összes többi onnantól kezdve megoldható lesz” – szólta el magát Újpesten is.

Hivatalosan szeptember végén jelentették be, hogy Tanács Zoltán a Tiszához szegődött és Tarr Zoltán korábbi hatáskörét, a szakmai csoportok összefogását, a kormányzati előkészítő munkákat koordinálását kapta meg.

Az új tanácsadó feltűnése és a felvételek nyomán Tarr Zoltán gyorsan kegyvesztett lett és ez már a nyilvánosságban is látszott.

Szinte teljesen eltűnt Magyar Péter mellől, a legújabb országjáráson sem jelent meg. A botrányok kipattanása óta csak elvétve nyilatkozik a sajtóban, és mérsékelten vesz részt a Tisza Szigetes kampányakciókban.

A két politikus kapcsolatának megromlását jelzi, hogy Tarr egy ideje Magyar helyett inkább magát építi a közösségi médiában. Korábban sokkal többször osztotta meg a pártelnök bejegyzéseit, most ezek elmaradoznak.

Magyar Péter tehát sikeresen szorította háttérbe egykori első emberét. Csakhogy ezzel felbontotta a korábbi megállapodásukat: Tarrt szinte teljesen kitolta a belpolitikai területről, a pártszervezéséből. Alelnökének így maradt az uniós vonal, azonban ez nem túl hálás pozíció, hiszen Magyar – ahogyan korábban írtuk – itt sem hagy túl sok mozgásteret neki. Tarr befolyása így jelentősen csökkent, ami ahhoz képest, hogy meghatározó szerepe volt a projektben, meglehetősen megalázó helyzetet jelent. És ezt bizony sokan nem nézik jó szemmel.

Érik a csere

Vannak olyan vélekedések, hogy Magyar Péter nem látja reálisan a viszonyokat. Megfeledkezett azokról, akiknek a felemelkedését köszönheti.

Az írásunk elején részletezett Bajnai-kör tetszését nem nyerte el, hogy hozzányúlt Tarr Zoltánhoz. Az alapcsapat egyik tagja, a Tarr Zoltánhoz közel álló Nagy Ervin például több hónapra eltűnt Magyar Péter mellől és azóta is csak ritkán bukkan fel.

Magyar tehát komoly konfliktust vállalt a párton belüli erőviszonyok átrendezésével, amibe könnyen beletörhet a bicskája. Többek között a Bajnai körrel való konfrontációnak is köze van ahhoz, hogy meggyengültek a pozíciói a Tiszában, illetve az ellenzék egészén belül.

Ahogy az elsők között számoltunk be róla, mostanra reálisnak tűnik a leváltása a baloldal éléről. Brüsszel azt fontolgatja, hogy Karácsony Gergelyt indítja helyette miniszterelnök-jelöltnek. A lépésnek van racionalitása, hiszen a főpolgármesternek jobbak a népszerűségi mutatói, mint a Tisza elnökének.

A Századvég mérése szerint Karácsonynak sokkal kisebb az elutasítottsága, ami fontos szempont lehet az ellenzéki jelölt kiválasztásakor. Mindez pedig azt jelenti, hogy a baloldalnak a városvezetővel nagyobb esélye lenne a kormánypártok ellen.

Karácsony előhúzása a kalapból azért is logikus, mert kifejezetten jó, baráti kapcsolatot ápol a mostani szervezkedés mögött is közvetve meghúzódó Bajnai Gordonnal. A volt miniszterelnök az elsők között támogatta a főpolgármester-jelöltségét 2019-ben, majd a kormányfő-jelöltségét 2021-ben.

Az is a budapesti városvezető mellett szól, hogy szemben Magyarral, ő sosem merne szembeszegülni azokkal, akik feltették a pályára őt. Legutóbb is engedelmesen visszalépett az előválasztás két fordulója között, amikor a finanszírozók Márki-Zay Péter mellett döntöttek.

(Ellenpont)