Bírók, szivárgások és a látszat függetlensége – amikor az igazságszolgáltatás is „felhasználóvá” válik

Nem is olyan régen még tüntettek a bírók. A Kossuth téren és a bírósági épületek előtt szónokok álltak pódiumra és hirdették, hogy „nyomás nehezedik az igazságszolgáltatásra”, „a politikai befolyás veszélyezteti a függetlenséget”. Hangzatos nyilatkozatok, méltóságteljes felháborodás, de konkrét ügyet vagy nevet senki nem mondott.

A közvélemény így leginkább annyit látott: sok ember ver egy nagy adag habot a semmire.

És most, néhány hét elteltével, hirtelen megjelenik egy valódi, kézzelfogható ügy. Nem politikai „nyomásgyakorlásról” van szó, hanem adatokról — egészen pontosan bírák személyes adatairól, amelyek a Tisza Párt alkalmazásából, a Tisza Világból szivárogtak ki.

A Tűzfalcsoport információi szerint aktív, ítélkező bírák, köztük Dr. Zajácz László, Dr. Vasvári Csaba és Dr. Iványiné dr. Ludányi Erika neve, lakcíme és választókerületi besorolása is felkerült az internetre.

Ha ez igaz, két kérdés azonnal adódik:

• Hogyan kerülhettek ezek az adatok egy politikai párt applikációjába?
• És ami talán még kényesebb: mit kerestek ott a bírók?

A látszat és a valóság közé szorulva

A Bírói Etikai Kódex egyértelműen fogalmaz:

„A bíró az ítélkező tevékenysége során minden befolyástól mentesen jár el… még a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása pártos vagy előítéleten alapul.”

Vagyis nemcsak az a tilos, hogy egy bíró ténylegesen kapcsolatba kerüljön politikai szereplőkkel – hanem az is, hogy úgy tűnjön, mintha kapcsolatban lenne velük.

Egy párt által üzemeltetett applikációban regisztrálni, majd onnan adatot veszteni pedig – finoman szólva – nem a függetlenség látszatát erősíti.

A digitális lojalitás kora

A Tisza Párt applikációja, a Tisza Világ, eredetileg politikai közösségi térnek indult: a párt kommunikációs és aktivista hálózatának digitális központjaként. A regisztráció során a felhasználók személyes adatokat, földrajzi helyet és politikai aktivitásra utaló információkat is megadhattak.

Ha valóban bírók is köztük voltak, akkor ez felveti: a digitális lojalitás kora elérte a független igazságszolgáltatást is, és ebben az esetben már a függetlenség látszata is  elveszett.

Egy bíró nyilván ember – lehet véleménye, szavazhat, olvashat politikai híreket. De amikor egy pártplatformhoz névvel, lakcímmel, választókerülettel kapcsolódik, az már nem a magánvélemény szintje.

Ez már adat. És az adat nem ismer sem magánéletet, sem „függetlenségi nyilatkozatot”.

A politikai tőke és az adatbázisok hatalma

Orbán Viktor azonnali vizsgálatot rendelt el, miután a Magyar Nemzet beszámolt a kétszázezres adatszivárgásról. A kormányzati vizsgálat eddig annyit állapított meg: ukrán személyek is közreműködtek az adatkezelésben.

Ez egy olyan mondat, amely a magyar politikai kommunikációban nagyjából annyit jelent, mint a régi filmekben az „idegen ügynökök beszivárogtak” – azaz: már nem csak adatvédelmi incidens, hanem nemzetbiztonsági ügy.

De a történet lényege nem is ez. Hanem az, hogy most már nem a „kormány befolyása” a fő kérdés a bíróságok körül, hanem az, ki és mihez fér hozzá a bírák adatai közül.

A „függetlenség” ma már nem politikai deklaráció kérdése, hanem információbiztonsági probléma.

Habverés után adatmosás?

Kínos irónia, hogy miközben a bírói kar egy része még nemrég a függetlenség zászlaja alatt vonult fel – immár kiderülhet, hogy ugyanők egy politikai párt digitális rendszerében szerepelnek, személyes adatokkal, elérhetőséggel, választókerülettel. Nem elvi vita ez, hanem digitális ténykérdés.

Ha pedig igaz, akkor a közbizalom, amelyet annyira féltenek, nem a kormánytól, hanem a saját figyelmetlenségüktől kerül veszélybe.

És ha a látszat is számít – márpedig a Kódex szerint számít –, akkor ez az ügy az ítélkezés függetlenségénél is mélyebben érinti az igazságszolgáltatás hitelességét.

Az új befolyás neve – „Felhasználó”

A digitális korban a hatalom nem feltétlenül a telefonvonalon vagy a minisztériumi irodákban gyakorol nyomást. Elég, ha az ember letölt egy appot, és rákattint, hogy „Elfogadom a feltételeket”. Innentől kezdve a befolyás nem fentről jön – hanem belülről fut.