Szőlő utca: amikor a gyermekvédelemről szóló vita államellenes puccskísérletté és politikai túlélőharccá vált

A budapesti Szőlő utcai javítóintézet körül kibontakozott ügy a magyar közélet egyik legélesebb konfliktusává vált 2025 őszén. Az, ami eredetileg egy büntetőeljárás volt a volt igazgató, Juhász Péter Pál ellen – prostitúció és emberkereskedelem gyanújával, felnőtt sértettekkel –, rövid időn belül pedofilvádak, politikusok nevének bedobása, kormányzati jelentés és ellenzéki fenyegetések középpontjába került.

A történet nem csupán a gyermekvédelem válságáról szól: a vita a magyar politika legsúlyosabb szakadékvonalait is felszínre hozta.

Az alapügy: Juhász Péter Pál elleni eljárás

2025 tavaszán a hatóságok őrizetbe vették Juhász Péter Pált, a Szőlő utcai javítóintézet igazgatóját. A gyanú: prostitúció és emberkereskedelem, amely felnőtt sértettekhez kapcsolódott. A kormányzati kommunikáció mindvégig hangsúlyozta: nincs kiskorú sértett az eljárásban. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szeptember 25-én a Kormányinfón kiemelte, hogy „a nyomozás jelenlegi állása szerint kiskorúak sérelmére nem történt bűncselekmény”.

Kuslits-interjú: a pletyka, ami politikusokat emlegetett

A közéletben szeptember 8-án robbant a bomba, amikor a Válasz Online interjút közölt Kuslits Gáborral, egy korábbi gyermekvédelmi vezetővel. Kuslits azt állította, hogy a szakmán belül „két nagyon magas rangú politikust” emlegetnek Juhász védelmezőjeként – neveket azonban nem mondott, bizonyítékot sem adott. Az interjú nyomán a közösségi médiában megindult a találgatás, amely gyorsan átterjedt a politikai színtérre.

Káncz Csaba és a névbedobás

Szeptember 13-án Káncz Csaba geopolitikai elemző Facebook-posztban név szerint említett két politikust. A rendőrség később tanúként hallgatta ki; Káncz elismerte, hogy nincs konkrét bizonyítéka, csak „egy befolyásos politikai család” egyik tagjától hallott információkat, akit nem nevez meg. A poszt robbanásszerű hatással járt: politikusok, influenszerek, médiaszereplők sorra reagáltak, s a történet központi elemévé vált a „Zsolti bácsi”-toposz.

A kormány válasza: gyorsjelentés és puccsnarratíva

Tuzson Bence igazságügyi miniszter szeptember 24-én közzétett egy háromoldalas gyorsjelentést, amely kijelenti:

• Nincs kiskorú sértett a Szőlő utcai ügyben.
• A politikusok érintettségére vonatkozó állítások teljesen megalapozatlanok.
• A kampány idegen titkosszolgálati szálat is felvet, mivel 2012–2016 között 12 utalás érkezett Káncz számlájára egy, „ex-MI6-esek által alapított” vállalkozástól.

Káncz erre úgy reagált: valóban szerződéses viszonyban állt a céggel, de azt hitte, üzleti tanácsadó vállalkozásról van szó. A kormánypárti kommunikációban az ügy innentől államellenes puccskísérletként jelent meg. Kocsis Máté frakcióvezető „hálózatról” és „brutális megtorlásról” beszélt.

Kocsis Máté: „Puccskísérlet zajlik Magyarország ellen”

A Fidesz frakcióvezetője nem finomkodott: szerinte a Semjén Zsolt ellen indított pedofilvád nem egyszerű politikai támadás, hanem egyenesen államellenes szervezkedés, amelynek célja a magyar állam szétzilálása. Kocsis Máté úgy fogalmazott, hogy a közéletben megszokottak a rágalmak és vádaskodások, ám a pedofilvádat más súllyal kell kezelni. Ez ugyanis nemcsak egy politikus lejáratására alkalmas, hanem olyan bűncselekmény gyanúját veti fel, amely alapjaiban rengeti meg a közbizalmat.

„Ha elhiszi valaki, hogy a rendőrség és a titkosszolgálat éveken keresztül asszisztált volna bűncselekményekhez, az már nem csupán Semjén Zsolt elleni támadás, hanem az állam működését rombolja. Ez így tehát államellenes puccskísérlet.”

A frakcióvezető szerint nem spontán pletykáról van szó, hanem egy jól megtervezett, évek óta épülő kampányról. Egy „hálózat” áll mögötte, amelynek célja a kormány cselekvőképességének lebénítása volt.

„Professzionálisan hajtották végre az akciót, minden ténybeli alap nélkül, hogy a kormány működését akadályozzák.”

Kocsis úgy véli, a magyar politikában eddig nem látott megtorlásnak kell következnie, ha a hálózatot nem számolják fel, ugyanis az szerinte súlyos zavargásokhoz vezethet:

„Ha ezt a társaságot nem számoljuk fel, olyan zavargást keltenek, amit lehet, hogy később már nem tudunk kezelni.”

Ezért kezdeményezni fogja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, és minden eszközzel – jogi, politikai, nyilvánossági – felszámolná azokat, akiket felelősnek tart.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a botrány végén egy idegen titkosszolgálati szál is körvonalazódik. A Káncz Csabával kapcsolatos pénzmozgásokra utalva kijelentette: a történet nemzetbiztonsági dimenziót is kapott.

Kocsis élesen bírálta Jámbor Andrást, Dobrev Klárát és Magyar Pétert, akik szerinte szándékosan tartják napirenden a pletykákat.

„Tudni kell, hogy ez bűn. És mindenkinek felelnie kell, aki ebben részt vett.”

Hont András is megszólalt az ügy kapcsán

Aztamindenit. Tudom, most nem ezzel kell foglalkozni, meg biztos hamisították az utalások kivonatait is, továbbá csak technikai jellegű takarításokat és esztétikai továbbképzést végzett a brit szolgálatnak, satöbbi, satöbbi, satöbbi. De mi lenne, ha a magyar közcelebek, akik járják a stúdiókat, és teleszemetelik a fészbukot, a profilképeiken föltűntetnék a tartótisztjeiket? Igen, az oroszokat is beleértem meg Moszad munkatársait.

Lánczi Tamás: „Ez a világon mindenhol hazaárulásnak számít”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője szerint a Szőlő utcai botrány kulcsfigurája, Káncz Csaba nem egyszerű újságíró, hanem egy tudatos dezinformációs szereplő, akit a brit titkosszolgálathoz köthető fedőcég fizetett.

„Káncz Csaba lebukott, és most a hülyét játssza. Azt kérdi, honnan kellett volna tudnia, hogy a brit titkosszolgálat fedőcégétől kapja a pénzét?” – írta Lánczi.

Lánczi szerint a jelentés egyértelművé tette, hogy a Szőlő utcai ügyben nem történt pedofil bűncselekmény, és politikus neve sem merült fel hivatalos eljárásban. A pedofilvádat mégis egy szervezett álhírkampány terjesztette, amelyben Káncz központi szereplővé vált.

„Káncz Csaba mára a nemzetközi dezinformációs narratívák egyik központi terjesztőjévé vált.”

A hivatalvezető kiemelte, hogy Káncz 2012 és 2016 között tizenkét alkalommal kapott pénzt egy olyan cégtől, amelyet a brit hírszerzés (MI6) volt munkatársai alapítottak. Ez szerinte nem félreértés, hanem tudatos együttműködés.

„Ez a világon mindenhol hazaárulásnak számít.”

Lánczi úgy látja, hogy Káncz posztjai és megszólalásai rendre arra épülnek, hogy gyengítsék Magyarország NATO-megbízhatóságát és külpolitikai álláspontját. Szerinte Káncz olyan narratívákat terjeszt, amelyek „nem tájékoztatni, hanem politikai mozgásteret szűkíteni” akarnak.

Ellenzéki ellenhangok: „sajtpapír”, „megfélemlítés” és „utcára hívás”

Az ellenzéki térfélen egészen más narratíva bontakozott ki.

Jámbor András országgyűlési képviselő a gyorsjelentést „rekordidő alatt elkészített kormányzati sajtpapírnak” nevezte.

Hadházy Ákos felháborodással számolt be arról, hogy szeptember 24-én fegyveres rendőrök jelentek meg Káncz Csaba lakásán, és lefoglalták a számítógépét.

Dobrev Klára kemény hangú Facebook-bejegyzésben reagált Kocsis Máté „megtorlásról” szóló kijelentéseire, kijelentve: ha megpróbálnák letartóztatni őt, Jámbort vagy Juhászt, „az utcára hívja az egész országot”.

Juhász Péter, az Együtt volt politikusa, kitartott amellett, hogy az ügyet fel kell tárni, még ha a kormány „lejáratásnak” is minősíti.

A Tűzfalcsoport Kánczról

Kicsoda az a baloldali „szakértő”, aki folyamatosan álhíreket gyárt a kormányról?

Pár nappal korábban Káncz Csaba azt az álhírt kezdte el terjeszteni, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben kirobbant botrány a kormányzat legfelsőbb szintjéig ér.
Kocsis Máté a Parlamentben így fogalmazott:

„Elárulok még valamit, amiről a későbbiekben még hallani fognak: ezt az állítást egy befolyásos és gazdag ellenzéki politikuscsalád biztatására tette meg az, aki megtette.”

Aki megtette, az minden bizonnyal Káncz Csaba lehetett. Egyelőre nem tudni, hogy ki az a befolyásos politikuscsalád, akire Kocsis célzott, de mi most utánanéztünk annak, ki is az a magát jól értesült szakértőnek kiadó Káncz Csaba – és nagyon furcsa dolgokra bukkantunk.

Tuzson Bence miniszter és több sajtóorgánum is arról beszélt, írt, hogy külföldi titkosszolgálati vonal is felfedezhető a Szőlő utcai botrány ügyében. Véletlen lenne, hogy Káncz korábban külföldi nagykövetségeknek dolgozott? Ráadásul Budapesten?

Na de kezdjük az elején. Milyen ember is Káncz Csaba? Miről posztol, miért fontos?

Normális dolog-e, ha egy baloldali politikus vagy újságíró nyíltan Orbán Viktor kivégzéséről ábrándozik? Aligha. Márpedig pontosan ezt teszi hónapok óta Káncz Csaba, a Privátbankár újságírója, önjelölt geopolitikai szakértő és Márki-Zay Péter korábbi embere.

Bejegyzéseiben rendre arról értekezik, hogy vagy az ukrán különleges erőknek, vagy valaki másnak el kellene számoltatnia a magyar kormányt – akár végzetes módon.
Káncz Csaba azon baloldali szereplők közé tartozik, akik folyamatosan a hitelesség határán egyensúlyoznak. Nehéz eldönteni, hogy megnyilvánulásait valódi meggyőződés, politikai haszonszerzés vagy tudatos számítás vezérli. Az viszont biztos, hogy szoros kapcsolat fűzte Márki-ZayPéterhez, aki az előválasztáson saját jelöltjeként indította.
Márki-Zay bukása után Káncz átpártolt Hadházy Ákoshoz, sőt közösen is tüntettek az MTVA székháza előtt. Visszafogottsága nagyjából Hadházyéval vetekszik. A Mindenki Magyarországáért Mozgalom korábbi jelöltje, a baloldali nyilvánosság egyik megmondóembere, a nyugati propaganda és a vágyvezérelt baloldali politikai narratíva kritikátlan tartalomgyárosa ilyen stílusú posztokat tesz közzé.

„Egy bájos csoportkép. Ha jól látom, az ott egy ügyesen kötött csomó OV nyakán.”

Ez a mondat egyértelműen arra utal, hogy a baloldali politikus Orbán Viktor akasztásáról fantáziál. De nem ez volt az első ilyen megnyilvánulása. Egyik korábbi posztjában és cikkében azon lamentált, hogy a magyar kormány tagjait vagy jobboldali véleményformálókat „a háború után megkereshetik az ukrán keményvonalasok”. Azt már nem részletezte, pontosan mi történik azokkal, akiket „megkeresnek”, de a kontextusból egyértelmű, mire célzott Káncz.

Arra persze már nem ad választ a „szakértő”, hogy miért kellene a magyar kormánynak minden kérdésben Ukrajna álláspontját követnie, és milyen érdek indokolná a nyugati propaganda kritikátlan átvételét.

Pótápi halála kapcsán is felháborító bejegyzést tett közzé. Ezt írta:

„Bár természetesen mindenkit megráz egy középkorú ember idő előtti halála, szerintem nem kellene átesni egy moszkovita NER-es főtiszt halála kapcsán a traktor túlsó oldalára. Potápiegy revansista Horthy-rajongó tálib volt, akit 2020 őszén a folyamatos guanó-kavarása miatt kitiltottak Ukrajna területéről.”

Káncz kitalálja, Magyar Péter átveszi?

Káncz azonban nemcsak elkötelezett ukrán-drukker, hanem álhírgyártó is. 2025 májusában a Klasszis Podcast egyik adásában arról beszélt, hogy szerinte a magyar kormány akár egy orosz segítséggel előidézett incidensre hivatkozva is megpróbálhatta volna elhalasztani a 2024-es tavaszi parlamenti választást. Állítását tényekkel nem támasztotta alá, ennek ellenére később Magyar Péter már átvette és terjesztette Káncz álhírét.

Kiknek dolgozott Káncz?

Káncz Csaba pályafutásának meghatározó állomása volt a budapesti brit nagykövetség, ahol több mint egy évtizeden keresztül dolgozott gazdasági–politikai tanácsadóként. 1996-ban került az úgynevezett kancelláriára, és egészen 2008-ig látta el a feladatát. Senior Economic / Political / EU Officerpozícióban az Egyesült Királyság diplomatáit segítette elemzésekkel, háttéranyagokkal és kapcsolatépítéssel. A munkaköréhez tartozott a magyar gazdasági és politikai folyamatok figyelemmel kísérése, értékelése, valamint az uniós ügyekben való tanácsadás is.

Több forrás szerint ő volt az egyik olyan háttérember, aki a brit külképviselet számára rendszeresen készített helyzetértékeléseket Magyarországról és a térségről. 12 éves nagykövetségi karrierje alatt így a brit diplomácia bizalmi embereként tevékenykedett Budapesten. Miután leszerelt a brit nagykövetségtől, rövid időre az államigazgatásban vállalt szerepet, majd átigazolt az újságírás és elemzés világába. Azóta pedig folyamatosan Ukrajna „győzelmi jelentéseit” osztja meg nap mint nap. Kérdés, hogy a britek után nem talált-e magának új „gazdát”?

Két narratíva, két valóság

A Szőlő utcai ügy mára két, egymást alig érintő narratívává vált:

Kormányzati olvasat:

• Az ügy a kormány elleni lejárató kampány, amelyben külföldi titkosszolgálatok is szerepet játszhattak.
• A pedofilvádak teljesen alaptalanok.
• A hálózatot fel kell számolni, brutálisan meg kell torolni.

Ellenzéki olvasat:

• A kormány el akarja hallgattatni a kritikus hangokat.
• A gyorsjelentés „sajtpapír”.
• A rendőri fellépés megfélemlítés.
• Ha letartóztatások jönnek, utcai mozgósítás következik.

Mit tanít ez az ügy a magyar politikáról?

A Szőlő utcai botrány rávilágít arra, mennyire gyorsan képes a közbeszéd elszakadni a tényektől. Néhány hét alatt egy valós bűnügyből pedofilbotrány-narratíva lett, egy Facebook-posztból puccsvád, egy háromoldalas gyorsjelentésből politikai háború. A vita középpontjába nem a gyermekvédelem rendszerszintű problémái, hanem a politikai túlélőharc került.

Összegzés

A Szőlő utcai ügy bizonyítja: Magyarországon a legérzékenyebb társadalmi téma – a gyermekvédelem és a pedofília kérdése – pillanatok alatt válik a politikai harc eszközévé. A valóság közben annyi, amennyit a hatósági kommunikáció megerősít: a folyamatban lévő eljárásban nincs kiskorú sértett, nincs bizonyított politikusi érintettség. A kérdés már nem is az, hogy mi történt a Szőlő utcában, hanem hogy ki tudja ráerőltetni a közvéleményre a saját narratíváját.