Rendelet helyett sumákolás – miért robbant ki a taxisok újabb tiltakozása?

2025. szeptember 24-én kora reggel taxik sorakoztak fel a Városháza előtt, a fővárosi közgyűlés ülésével egy időben, valamint a Hősök terén. A sofőrök molinókkal, dudálással és forgalomlassítással tiltakoztak az ellen, hogy a közgyűlés megszavazza a számukra elfogadhatatlan rendeletmódosítást.

A hivatalos indoklás szerint a változtatások a piac tisztítását és az utasok biztonságát szolgálják, ám a taxisok szerint mindez újabb terheket jelent számukra, miközben a valódi problémákat – alacsony tarifák, engedélytöbblet, illegális konkurencia – nem kezeli.

Egy év tárgyalás, semmi eredmény

A tiltakozást a Fővárosi Taxi Egyesület és más szervezetek hirdették meg, miután közel egyéves tárgyalássorozat után a városháza olyan javaslatot tett le az asztalra, amely szinte semmiben sem felel meg a sofőrök korábbi követeléseinek. A taxisok három alapvető ügyben kértek változtatást:

• Tarifaemelés az elszálló inflációhoz igazítva.
• Létszámkorlátozás, hogy ne legyen túlzsúfolt a piac.
• Illegális szolgáltatók kiszorítása, ideértve a Bolt és más, engedély nélkül működő szereplők visszaszorítása.

A mostani tervezet viszont mindezt figyelmen kívül hagyja: nincs benne díjemelés, nem korlátozza a kiadható engedélyek számát, viszont szigorítaná a közlekedési előéleti pontrendszert – kizárólag a legálisan dolgozó taxisokra nézve.

Budapest: sereghajtó a tarifákban

A taxisok régóta panaszkodnak, hogy Budapesten a legrosszabb a helyzet az országban. Egy 21 kilométeres reptéri fuvarért a fővárosban mindössze kb. 11 ezer forintot kapnak, míg Debrecenben, Győrben vagy Sopronban ugyanazért a távolságért 14–17 ezer forint jár. Ez több ezer forintos különbséget jelent minden egyes úton.

A Főte számítása szerint a méltányos díj 1400 forintos alapdíj, 560 forintos kilométerdíj és 140 forintos percdíj lenne. Ehelyett a budapesti taxisok kénytelenek a 2022 óta változatlan árakkal dolgozni, miközben a költségeik – üzemanyag, biztosítás, szerviz – az egekbe szöktek.

Engedélyek özöne és kihasználatlan taxik

Jelenleg mintegy 8 ezer autóra van kiadva taxi-engedély Budapesten, miközben 6000–6500 járművel lenne optimális a piac. A túlkínálat miatt a sofőrök nagy része órákat vár két fuvar között, ami egyszerre jelent megélhetési problémát és környezetterhelést. Az új engedélyek kiadása ráadásul folyamatos, ami tovább rontja a helyzetet.

Az illegális konkurencia és a Bolt-ügy

A tüntetés valódi méregfoga azonban nem csupán a díjszabás és az engedélyek száma, hanem az, hogy a főváros és a BKK évek óta képtelen, de leginkább nem is akar fellépni az illegális fuvarszervezőkkel szemben. A taxisok szerint a Bolt például úgy szervez fuvarokat Magyarországon, hogy nincs érvényes franchise-szerződése, szabadjelző-engedélye vagy védjegyoltalma, sőt, az adatkezelési gyakorlata is súlyosan aggályos.

Az észt központú cég saját GDPR-irányelveiben ismeri el, hogy az utazások során hangfelvételeket tárolhat, ami magyar jogszabály szerint tilos. Az utasok adatait pedig uniós szinten kezeli, így a magyar Bolt Htx. formálisan nem is lehetne jogosult fuvarokat közvetíteni – mégis ez történik nap mint nap.

A hatósági vizsgálatok rendre elakadnak, az ügyek lelassulnak, és a BKK gyakran inkább újabb szabályozással próbálja elfedni az ellenőrzések kudarcát.

A taxisok szerint a mostani rendeletmódosítás valódi célja nem más, mint hogy a három éve vizsgálatok és eljárások alatt álló Bolt „fenekét tisztára mossák”. A felelősséget közben a kormányra próbálják tolni: a büntetőpontok ugyanis állami hatáskörbe tartoznak, a főváros mégis úgy állítja be, mintha emiatt lenne szükség az új szigorításokra. A cinizmust tetézi, hogy a tervezetet végül az álláshalmozó Tisza képviselői is megszavazták.

Hatóságok és érdekvédők: felelősség tologatása

A taxisok szerint a BKK, a főváros, a kormányhivatalok, a NAV és a rendőrség évek óta egymásra mutogatnak. Ha indul is egy eljárás, gyakran a bírósági szakaszban szűnik meg nyomtalanul. Közben a szakma érdekképviseletei is megosztottak: a Főte és más újabb szervezetek a valódi megoldásokat keresik, míg más szereplők – például a minimális taxis tagsággal bíró OTSZ vagy a KRSZ – a taxisok szerint inkább a politikai játszmákhoz asszisztálnak.

És itt bukkan fel a szakma egyik legellentmondásosabb figurája, akit a taxisok csak „jolly jokerként” emlegetnek. Vajon a mai tüntetés közelében elhaladt-e az a magát érdekvédőnek nevező rendőr alezredes, aki egyszerre három fronton is bizonyít: alezredes a közrendvédelemnél, szakszervezeti főtótumfaktum és integrátor a másodállásban taxizó rendőröknek, a taxiellenőrzések főkoordinátora – igaz, már csak a háttérből, emberein keresztül, bár pozíciója gyengülőben van.

A neve azért is emlékezetes, mert ő volt a „zéró büntetőpontos” szabály szülőatyja – amely a taxisoknak akkora ajándék, mint a só a kávéba. Komolyan: kell-e bármi ellenség a taxisoknak, amikor ilyen „szuperérdekvédő” vigyáz rájuk?

Rendőrségi fellépés a tüntetésen

A demonstráció kezdetben békés volt, de hamar kiderült: a taxisok nem csak a Városháza előtti és a Hősök terén demonstráltak, hanem forgalomlassító akciókat is indítottak a Margit hídon és az Andrássy úton. A rendőrség ezért több sofőrrel szemben szabálysértési eljárást indított, bírságokat szabott ki, és több autót elszállíttatott. A taxisok azonban jelezték: addig maradnak, amíg el nem érik, hogy a közgyűlés ne szavazza meg a tervezetet.

A számukra kedvezőtlen szavazás után a taxisok az Erzsébet hídon is forgalomlassításba kezdtek, mely a késő esti órákig kitartott.

A tüntetésen némelyik taxis alternatív módon értelmezte a forgalomlassítást, amit a rendőrség nem értékelt pozitívan. A közlekedés akadályozása miatt a forgalmat akadályozó taxikat a rendőrség elszállíttatta. A rendőrök eddig a Margit hídon nyolc taxissal szemben szabálysértési feljelentést tettek, hat esetben helyszíni bírságot szabtak ki. Az Andrássy útról két taxit szállíttattak el, sofőrjeikkel szemben szabálysértési feljelentést tettek. A járműforgalom jelenleg mindenhol folyamatos.

Politikai és gazdasági háttér

A tüntetés mögött nemcsak szakmai, hanem politikai feszültségek is húzódnak. A Karácsony Gergely vezette városvezetés, Kiss Ambrus főigazgató és Vitézy Dávid szerepe sokak szerint túlzottan kedvez az appalapú cégeknek. Felmerültek összefonódások is a Bolt és magyar üzleti körök között, amelyekben korábbi kormányzati és tanácsadói szereplők nevei is feltűnnek. A taxisok szerint ezek a kapcsolatok magyarázzák, miért nem sikerül fellépni az illegális szolgáltatókkal szemben.

A szeptember 24-i taxis blokád több volt, mint egyszeri tiltakozás: a budapesti taxis társadalom elkeseredett kiáltása, amely a megélhetési válság, a túlkínálat és az illegális konkurencia szorításában egyre nehezebb helyzetbe kerül. A rendeletmódosítás nem oldja meg a problémákat, sőt sokak szerint csak elfedi a hatóságok, különösen a BKK és a városháza eddigi kudarcait.

A taxisok szerint itt már nem egyszerű szakmai vitáról van szó: a főváros a Bolt érdekeit védi, a kormányra próbálja kenni a felelősséget, és közben a saját embereit állítja „érdekvédőként” a sofőrök elé, hogy az ő hangjukat elnyomja. Hogy a tüntetés elér-e bármit, az a közgyűlés döntésén múlik, de egy biztos: a taxisok türelme elfogyott, és a „sumákolás” helyett valós megoldásokat követelnek.