Az EP jogi bizottsága tegnap döntött: marad Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi joga

Az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) szeptember 23-án szavazott három, Magyarországról indult mentelmi jogi kérelemről. Az ülésen napirendre került a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter, a Demokratikus Koalíció politikusa, Dobrev Klára, valamint az olasz baloldali képviselő, Ilaria Salis ügye is. A szakbizottság végül mindhárom esetben úgy határozott, nem javasolja a mentelmi jog felfüggesztését.

Bár a végső szó az Európai Parlament plenáris üléséé, a gyakorlat azt mutatja, hogy a képviselők rendszerint követik a JURI ajánlását.

Három ügy Magyar Péter ellen

Magyar Péter esetében három különböző magyar hatósági kérelem futott be Brüsszelbe. Az egyik egy szórakozóhelyen történt konfliktusból eredt: a vád szerint egy szórakozóhelyen a Dunába dobta annak a férfinak a telefonját, aki felvételt készített róla. Emellett a fideszes Simonka György költségvetési csalással összefüggésben indított ellene polgári és büntetőjogi eljárást, míg a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László rágalmazás miatt tett feljelentést.

Magyar a meghallgatását követően politikai boszorkányüldözésnek nevezte a folyamatot, és azt állította: az ügyek célja nem a jogszerűség érvényesítése, hanem az, hogy a hazai közvéleményt tematizálják a jövő évi választásokig.

Dobrev Klára és a pedofilbotrány árnyéka

A DK politikusa, Dobrev Klára ellen szintén rágalmazási ügyben indult eljárás, miután 2024 márciusában nyilvánosan azt állította, hogy Áder János volt köztársasági elnök egyik rokona érintett lehetett egy pedofilbotrányban. A kijelentés komoly vihart kavart, hiszen a botrány végül a Novák Katalin államfő és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához is vezetett.

A mostani bizottsági döntés alapján Dobrev továbbra is élvezi a mentelmi jog nyújtotta védelmet. Érdekesség, hogy a szavazás előtt a politikus maga kérte az S&D frakció tagjait, hogy Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését se támogassák.

Ilaria Salis: az antifa-ügy középpontjában

A legtöbb találgatást az olasz Ilaria Salis esete váltotta ki. A magyar ügyészség szerint 2023 februárjában, a „becsület napja” körüli megemlékezések idején részt vett abban az antifa-akcióban, amelynek során több külföldi szélsőbaloldali aktivista brutálisan megtámadott és megvert néhány férfit Budapesten, pusztán kinézetük alapján.

Salis letartóztatása után hónapokig a magyar büntetés-végrehajtás foglya volt, majd miután EP-képviselő lett, kiszabadult, és mentelmi jogát hivatkozási alapként használja. Az olasz politikus a közösségi médiában többször is „az Orbán-rezsim támadásának” nevezte a vele szembeni eljárást, és kijelentette: ha megvonnák tőle a mentelmi jogot, ismét visszakerülne a „magyar megaláztatás pöcegödrébe”.

Bár korábban több politikai csoport, köztük a jobbközép Európai Néppárt is megosztottnak tűnt az ügyében, végül a többség nem támogatta a felfüggesztést. A döntés hátterében több megfigyelő szerint az a bizalmatlanság áll, amelyet az EP képviselői a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban régóta hangoztatnak.

Politikai reakciók

A kiszivárgott eredményeket elsősorban a kormánypárti szereplők kommentálták. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy „ma sem adták ki Magyar Péter mentelmi jogát”, szerinte azért, mert az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber megvédi a Tisza Párt vezetőjét. A politikus úgy fogalmazott: Webernek szüksége van Magyarra, hogy végrehajtsa a „brüsszeli tervet”.

Orbán Viktor miniszterelnök szintén reagált. Úgy értékelte, hogy a bizottsági döntés azt bizonyítja: Magyar Péter immár „Brüsszel embere”, akinek célja, hogy a jövőben helytartóként szolgálja az uniós érdekeket. A kormányfő hozzátette: a magyar választók ezt a következő választáson nem fogják eltűrni.

Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP delegációvezetője hasonló hangnemben nyilatkozott. Rövid közleményében úgy fogalmazott: Magyar Péter immár papíron is „Brüsszel kitartottja”, egy „zsúrpubi”, aki nem a magyar érdekeket képviseli.

Mi következik?

Bár a JURI döntése önmagában még nem végleges, jelentős súllyal bír. Az Európai Parlament plenáris ülésén október 6–9. között kerülhet sor a végső szavazásra, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján a képviselők többnyire megerősítik a szakbizottság állásfoglalását.

Amennyiben a mentelmi jogot bármelyik esetben felfüggesztenék, az adott képviselő továbbra is megtarthatná mandátumát, ám a nemzeti hatóságok bírósági eljárást indíthatnának ellene. Most azonban úgy tűnik, Magyar Péter, Dobrev Klára és Ilaria Salis is elkerüli a jogi procedúrák közvetlen fenyegetését – legalábbis egyelőre.

Tágabb politikai üzenet

Az ügy túlmutat az érintett személyeken. A bizottság döntése újabb példája annak a feszültségnek, amely a magyar kormány és az uniós intézmények között fennáll. Míg Budapest politikai indíttatású támadásokról beszél, addig Brüsszel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmaira hivatkozik.

Az őszi plenáris ülés tehát nem csupán három politikus sorsáról szól majd, hanem arról is, hogyan viszonyul az Európai Parlament a tagállami kormányok és a demokratikus intézmények közötti konfliktusokhoz.