Egy brüsszeli jelentés szerint több mint hétmillió migráns nem dolgozik az EU-ban

Az EU-ban jelenleg több mint hétmillió migráns nem vesz részt aktívan a munkaerőpiacon, amit részben nyelvi akadályok, a külföldi képesítések el nem ismertetése, diszkrimináció és adminisztratív nehézségek okoznak – derül ki az Európai Bizottság egyik dokumentumából. A jelentés szerint Brüsszel is elismeri, hogy elsősorban nyelvi és adminisztratív problémák tartják távol a migránsokat a munkától.

Az Európai Bizottság A foglalkoztatás és a szociális fejlemények Európában 2025-ben (ESDE) című jelentése szerint az EU munkaképes korú lakosságának körülbelül egyötöde, mintegy 51 millió ember jelenleg nem aktív a munkaerőpiacon. E csoport nagy részét nők, 55–64 évesek, migránsok és fogyatékossággal élők alkotják.

A jelentés kiemeli, hogy a munkaerőpiac könnyebb elérhetősége hozzájárulhat a 2030-ra kitűzött 78 százalékos foglalkoztatási cél eléréséhez, erősítheti a társadalmi kohéziót és segítheti az EU szegénységcsökkentési törekvéseit. Ugyanakkor a brüsszeli dokumentum rávilágít egy aggasztó problémára is.

A jelentés szerint az EU 2024-ben 1,8 millió új munkahelyet hozott létre az előző évhez képest, így a foglalkoztatási arány 75,8 százalékra nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra, 5,9 százalékra csökkent.

Ugyanakkor a dokumentum kiemeli, hogy az EU-ban több mint hétmillió migráns nem aktív a munkaerőpiacon, amit többek között nyelvi nehézségek is akadályoznak.

A jelentés szerint a munkához jutás útjában áll a külföldi képesítések el nem ismertetése, a diszkrimináció és az adminisztratív akadályok is. A migránsok a munkaerő-demográfiai csoportok között a legnagyobb szegénységi kockázattal rendelkeznek, a ráta 38 százalék. A dokumentum hangsúlyozza, hogy jól kialakított adóösztönzők, álláskeresési támogatások, nyelvi képzések és egyszerűsített munkavállalási engedélyek, különösen kombinálva, jelentősen növelhetik a migránsok munkaerőpiaci részvételét.

Németországban folyamatosan bővülnek az álláslehetőségek, és a bevándorlók számára külön szerveznek állásbörzéket. Ennek ellenére sok migráns továbbra sem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Brüsszel migrációs tervei nem hozták meg a várt eredményeket, miközben a nyugati nagyvárosokban nő a no-go zónák száma és gyakoribbá váltak a migránsok által elkövetett erőszakos cselekmények.

Az illegális bevándorlás jelentősen átalakította Európa társadalmi szerkezetét és a közbiztonságot. Magyarország tapasztalatai szerint a határok szigorú ellenőrzése kulcsfontosságú a közrend fenntartásához.

A 2015-ben Angela Merkel döntése nyomán elindult tömeges bevándorlás alapjaiban változtatta meg Németország mindennapjait. Az akkori kancellár híres mondása, a „Wir schaffen das” (Meg tudjuk oldani) mára keserű iróniává vált: a migrációs hullám következményei azóta is súlyos terheket rónak a német társadalomra és a közbiztonságra. A migráció gazdasági következményei is súlyosak.

Bár a német kormány kezdetben azt hangoztatta, hogy a bevándorlók majd munkaerőt biztosítanak a gazdaságnak, a valóság mást mutat: a menedékkérők többségének nincs képzettsége, nyelvtudása, így évek múltán is sokan szorulnak szociális támogatásokra.

Az állami ellátórendszerre nehezedő nyomás az egészségügytől kezdve a lakhatási válságon át az oktatásig mindenütt érezhető. Sok német városban egyszerűen nincs elég hely az iskolákban és óvodákban, miközben a szociális bérlakásokért is éles verseny folyik a helyiek és a bevándorlók között.

Egy Bécsben élő, tizenegy gyermekes szíriai menekült pár havonta hatezer euró szociális segélyt kap, amelyben lakhatási támogatás is van.

Emellé a gyerekek után több mint kétezer euró családi pótlékot is felvehetnek, valamint adókedvezményeket is kapnak, így lényegében a szociális segély mellé további háromezer euró jár nekik havonta – mutat rá a megdöbbentő tényekre a V4NA nemzetközi hírügynökség összeállítása.

(magyarnemzet.hu)