Antifa, Trump és az Európai Parlament dilemmája

Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint az antifát terrorszervezetté akarja nyilvánítani, új szintre emelte a radikális baloldali mozgalom elleni fellépést. Trump világossá tette: nemcsak a közvetlen elkövetőket, hanem a támogatókat és finanszírozókat is célkeresztbe veszi. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonnal üdvözölte a bejelentést, hangsúlyozva, hogy Magyarország már régóta tapasztalja az antifa erőszakos és destabilizáló tevékenységét.

Trump erősen fogalmazott, amikor azt mondta: AZ ANTIFÁT, EGY BETEG, VESZÉLYES, RADIKÁLIS BALOLDALI KATASZTRÓFÁT JELENTŐS TERRORSZERVEZETKÉNT JELÖLÖM MEG.

Az antifa valójában nem klasszikus politikai mozgalom, hanem egy decentralizált, erőszakos hálózat. Tagjai az „antifasizmus” álarcával indokolják az utcai támadásokat, a gyújtogatásokat, a rendőrség elleni erőszakot. Ezek a módszerek azonban inkább emlékeztetnek szélsőséges csoportokra, semmint demokratikus aktivizmusra.

Az Ilaria Salis-ügy

Ebbe a keretbe illeszkedik Ilaria Salis olasz aktivista ügye is, akit a magyar hatóságok 2023 februárjában az úgynevezett „kitörés napi” támadásokban való részvétellel vádoltak meg. A magyar rendőrség szerint a csoport erőszakosan, előre megszervezve támadt emberekre – klasszikus antifa-módszert alkalmazva.

Salis azonban időközben az Európai Parlament képviselője lett, amivel mentelmi jogot szerzett. A magyar eljárást így felfüggesztették, de Budapest kérte a mentelmi jog felfüggesztését. Most kedden a Jogi Bizottság dönt arról, hogy a bírósági eljárás folytatódhat-e.

Salis az ügyet saját narratívájában politikai üldözésként állítja be, és az „Orbán-rezsim” elleni harc szimbólumaként tünteti fel magát. Ez jól illeszkedik az antifa retorikájához: erőszakot követnek el, majd amikor felelősségre vonják őket, áldozatként lépnek fel.

A mentelmi jog jogi kerete

Az Európai Parlament képviselőit a Mentelmi és kiváltsági statútum védi, amely az EU működéséről szóló szerződéshez kapcsolódik. Ennek lényege, hogy a képviselők az EP ülései alatt sérthetetlenek, és nem vonhatók felelősségre a szavazataikért vagy politikai véleményeikért.

Ugyanakkor a mentelmi jog nem vonatkozik bűncselekményekre, ha azoknak nincs közvetlen összefüggése a képviselői mandátummal.

A tagállam hatóságai kérhetik a mentelmi jog felfüggesztését. Az EP Jogi Bizottsága előbb megvizsgálja az ügyet, majd szavazásra bocsátja a kérdést a plenáris ülésen.

Precedensek is mutatják: ha egy képviselő bűncselekménygyanúba keveredik, az EP rendszerint kiadja. Például a 2019-ben a francia Marine Le Pen ellen indult ügyben az EP felfüggesztette a mentelmi jogot, mert a vádak nem politikai tevékenységhez kapcsolódtak.

Hasonló történt több olasz és spanyol képviselő esetében is, ahol korrupciós vagy erőszakos cselekményekről volt szó.

Ez alapján jogilag indokolt lenne Salis mentelmi jogának felfüggesztése, hiszen a magyar eljárás köztörvényes bűncselekményről szól, nem pedig politikai véleménynyilvánításról.

Az EU dilemmája

Az Európai Unió politikai helyzetét azonban bonyolítja Trump bejelentése. Ha az EP megvédi Salist, azzal szembemegy Magyarországgal – mondjuk ez nem annyira megrázó a számukra és a legkevésbé sem szokatlan, ámde -, egyben szembemegy az amerikai elnök álláspontjával is. Az új Trump-adminisztráció könnyedén vámokkal, kereskedelmi büntetőintézkedésekkel reagálhat, ha Brüsszel az antifa védelmezőjeként lép fel.

Ha viszont kiadják Salist, az EU kénytelen lesz elismerni: az antifa nem „civil aktivista mozgalom”, hanem erőszakos csoportosulás, amelynek tagjait bíróság elé kell állítani.

Összegzés

Az antifa elleni fellépés globális ügy lett. Magyarország az elsők között jelezte, hogy nem hajlandó tűrni az ilyen szélsőségeseket. Donald Trump lépése megerősíti, hogy nemzetközi szinten is egyre inkább terrorveszélynek tekintik őket.

Ilaria Salis ügye így nemcsak egy olasz aktivista személyes története: szimbolikus döntési helyzet az Európai Parlament számára. Eldől, hogy a képviselők hajlandók-e szembenézni a valósággal – az antifa erőszakos természetével –, vagy politikai alapon továbbra is fedezik azokat, akik köztörvényes bűncselekményekért felelnek.