„Ez Te vagy!” – Sam Hyde kíméletlen válasza Charlie Kirk meggyilkolására

Charlie Kirk halála megrázta az amerikai jobboldalt. Bár sokan megszólaltak az ügyben, kevés válasz volt olyan nyers, érzelmileg túlfűtött és minden udvariaskodást mellőző, mint Sam Hyde megszólalása. A botrányhős komikus és internetes közszereplőt az amerikai fiatalok a Million Dollar Extreme című műsorból és az internetes mémkultúrából ismerik. Hosszú, indulatos monológban fejtette ki, mit jelentett számára Kirk megölése. Szavai nem egyszerű kommentárok voltak, hanem egyfajta csatakiáltás.

Hyde – tőle szokatlanul – mellőzte korábbi iróniáját és szarkazmusát. Úgy beszélt, mintha történelmi pillanat tanúi lennénk. „A következő két hét dönthet az emberiség jövőjéről” – mondta. Nem túlzásként értelmezte, hanem végzetes súlyú figyelmeztetésként: ha most nem cselekszünk, Amerika és vele együtt az egész nyugati civilizáció elveszíti utolsó esélyét a fennmaradásra.

Monológjának elején videófelvételeket mutatott a közönségnek.

„Ez Te vagy. Ez a nővéred, a feleséged, a lányod. De ez itt Te vagy!

És ez az ellenség öröme, amikor a húgodat megerőszakolják, a gyermekeidet kasztrálják. Agymossák őket, hogy gyűlöljék saját apjukat. Vagy amikor vér borítja el a metrókocsi padlóját. Ez Te vagy!

Ne tévedj, ez a Te jelképed. De ez nem tart sokáig. Nem tudnak segíteni magukon, mert annyira csúnyák és alantasak, hogy az egyetlen öröm, amit átélhetnek, az egyetlen jó, amit el tudnak képzelni, az az, hogy valami szépet vagy ártatlant a saját szintjükre húzzanak.

És amikor erre képtelenek, a következő legjobb dolog számukra a vér. Ez Charlie családja. És ezek azok a gyerekei, akik soha nem tudják megölelni az apjukat.

És ezek azok az emberek, akik önelégülten élvezik mindezt, és nem állnak meg csak Charlie-nál. A hajókat felégették, senki sem jön segíteni, a barbárok a kapunál vannak. Ez az ókori Róma bukása, amelyen jelenleg keresztülmegyünk.

És ami a következő két hétben történik, az határozza meg az emberiség jövőjét! Ez nem túlzás, egyszerűen így van.”

A szándék világos volt. Hyde azt akarta, hogy az amerikai jobboldali fiatal ne kívülállóként szemlélje az eseményeket. A támadások, a gyűlölet és a pusztítás nem mások gondja, hanem közvetlen fenyegetés mindannyiunk számára. Mindenkinek személyes sorsként kellene átélni mindezt.

Különösen gyomorforgatónak tartotta, hogy a baloldali politikai ellenfelek sok helyen nyíltan örültek Kirk megölésének. „Így reagálnak, amikor egy konzervatívot megölnek – és ugyanilyen öröm tölti el őket, ha valakit meggyaláznak” – mondta Hyde. Hangsúlyozta: „Kirk nem csupán politikai szereplő volt. Keresztény, fehér mártír, aki a kultúrharc újabb áldozatává vált.”

Az amerikai alkotmányt – amelyet sokan a szabadság biztosítékának tartanak – mára teljesen csődöt mondottnak tartja. Nem érdekli az a papírdarab, mert az már csak rongyként hever, amelyet mindig akkor idéznek, amikor fehér keresztény amerikaiak ellen akarják fordítani.

A dél-afrikai fehér farmerek példáját hozza fel. Őket a törvények látszólag védik, de a valóságban rettegésben élnek, mert senki nem állt ki mellettük a támadások idején. Hyde kérdése egyszerű: „Ha fekete fegyveresek jönnének a farmodra telefonblokkolóval, és az a céljuk, hogy megöljék a családodat, mennyire segítene rajtad a dél-afrikai alkotmány egy példánya?”

Donald Trump kapcsán Hyde különösen szenvedélyes. Az amerikai elnök túlélését az ellene elkövetett merényletkísérlet után isteni jelnek nevezi, amely küldetéssel ruházza fel. Hyde figyelmeztet: „ha Trump nem tesz azonnali és radikális lépéseket, elárulja híveit, és elpazarolja a neki adott lehetőséget”.

Mit vár el Hyde Trumptól? Tömeges kitoloncolásokat, a városok megtisztítását a bűnözéstől, politikai ellenfelek letartóztatását, a január 6-i tüntetők (akik 2021. január 6-án a Capitoliumnál tartottak demonstrációt) és Derek Chauvin (a rendőr, akit George Floyd halála kapcsán elítéltek) szabadon bocsátását, a határvédelem megerősítését, valamint a baloldali erőszakot támogató közszereplők felelősségre vonását. Trumpnak két hetet ad a sors: vagy cselekszik, vagy mindent elveszít.

Hyde szerint:
„Az »Izrael a mi hősünk« hozzáállás véget ért. Pont ez az, ami miatt ezek a teljesen naiv konzervatívok mindig belefutnak: ha nem tudod legyőzni őket, csatlakozz hozzájuk. Ez azonban már véget ért. Nem történik meg. Nem fogsz csatlakozni hozzájuk. Soha nem engednek be a klubba. Charlie Kirk benne volt ebben a klubban. Elkezdett kérdéseket feltenni a klubról, most pedig kikerült belőle. Nincs klub. Te nem vagy benne a klubban. Meg akarnak ölni. Meg akarják ölni a gyerekeidet. Ne gondold, hogy Izrael majd valahogyan megment. Bármilyen »paktum, amit az ördöggel próbálsz kötni«, a pusztulásba visz.”

Ezután következnek a konkrét javaslatok. Hyde követeli, hogy a jobboldali közösség dokumentálja, kik ünneplik Kirk halálát, és építsenek adatbázist róluk. Így soha többé ne kerülhessenek bizalmi pozíciókba, és ne élvezhessenek biztos megélhetést.

A baloldal már régóta alkalmazza ezeket az eszközöket: elüldözi az embereket a munkahelyükről, megbélyegzi és tönkreteszi politikai ellenfeleit. Ezért önvédelemből a jobboldalnak is hasonló eszközökhöz kell nyúlnia.

Arra buzdította követőit, hogy hívják fel azoknak a cégeknek a vezetőit, ahol baloldali uszítók dolgoznak. Udvariasan, de kitartóan jelezzék a veszedelmes viselkedést. Bevallotta, hogy ez nem könnyű feladat – akár feljelentésnek is tűnhet – de hatásos. Ráadásul hasznos edzésnek is számít. A napi több száz telefonhívás fegyelemre és állhatatosságra szoktat. Monológjában ezt a módszert gúnyosan „értékesítési tréningnek” nevezte. Utalt arra, hogy hétköznapi eszközök is felhasználhatók a politikai harcban.

Hyde visszatért a vallási és lelki dimenzióhoz is. Amit átélnek, az nem pusztán politikai küzdelem. Ez lelki háború az emberiség jövőjéért. Arra buzdította hallgatóit, hogy imádkozzanak. Őrizzék meg hitüket és reményüket. „A mostani kihívások átmenetiek. Az igazi otthon nem ezen a földön van, hanem a mennyországban. A jelenlegi nehézségek próbák. A legfontosabb küldetés, hogy családunkkal együtt elérjük az örök hazát.”

Charlie Kirk követői jórészt fiatalok voltak – hangsúlyozta Hyde. Ők most szemtanúi lettek annak, hogy egy mérsékelt, békés hangú jobboldali vezetőt nyilvánosan meggyilkoltak. Ez a nemzedék végérvényesen megváltozott. Kiábrándult, ugyanakkor elszántabb és keményebb generációvá válik. Felismeri, hogy a politika immár nem viták színtere. Ez a túlélés harca. A változás visszafordíthatatlan. Egy új, radikálisabb jobboldali mozgalom születésének pillanatát jelzi. A fiatalok többé nem a régi, naiv módon tekintenek a politikára. Inkább úgy, mint élet-halál kérdésére.

Monológja nem csupán Amerikára irányult. Külföldi telefonon bekapcsolódó hallgatók is megszólaltak. Arra figyelmeztettek, hogy ami Amerikában történik, az előbb-utóbb világszerte változásokhoz vezet. Amerika az utolsó védőbástya, ahol még van esély megállítani a hanyatlást. Ha itt elbuknak, a világ minden nemzete súlyos szenvedésre lesz ítélve.

Egy ausztrál telefonáló elmondta, hogy hazája rendkívül elnyomó rendszerré vált. Ott már nincs remény. Hyde szerint a végső ütközet helye Amerika lesz. Ezért figyelmeztetett, hogy az amerikai konzervatívok ne fecséreljék energiáikat külföldi érdekek szolgálatára. A valódi harc otthon zajlik, a saját népük megvédéséért.

Az egész Hyde-beszéd egyszerre volt kétségbeesett kiáltás és részletes cselekvési terv. Végig érezhető volt benne a személyes érintettség. Harminckét éves, két kislány édesapja, és állandó szorongás gyötri mindazért, amit látott. Apai ösztönből, gyermekeit védve látta meg az amerikai nemzedék jövőjének tétjét. Ez magyarázza szavainak hevét és a gyors cselekvésre való felhívását.

Beszéde végén Hyde mégis reményt adott: „A győzelem útja néha csúnya és mindig nehéz.” Kirk halálát ezért nem csupán személyes tragédiának, hanem korszakhatárnak nevezte. Ez a Rubicon átlépése, amikor Amerika és a nyugati civilizáció sorsa végleg eldől.

A jövő nemzedék, amely mindezt most átéli, soha nem látja majd ugyanúgy a világot. A digitális korban felnőtt fiatalok, akik látták, hogy egy vezetőt élő közvetítésben meggyilkolnak, többé nem tudják magukat becsapni azzal, hogy ez csak politika, pusztán elméleti vita vagy játék. Számukra ez személyes élmény. Olyan történelmi fordulat, amely végérvényesen megkeményíti őket.

Ezek a fiatalok túlélőként politizálnak majd. Tetteik és tapasztalataik a világ más részein élő emberekhez is eljutnak, mert Amerika sorsa kihat mindenhová. Egy nemzetközi hallgató szerint, amit az Egyesült Államokban látunk, az előbb-utóbb visszahat az egész világra.

Hyde egyetértett ezzel. Amit most tesznek vagy nem tesznek, annak hatása évezredekre kihat majd. Ezen múlik, hogy az emberiség békében és szabadságban élhet-e, vagy teljes összeomlás és szenvedés vár rá.

Ezért hangsúlyozta, hogy a konzervatív mozgalom nem engedheti meg magának, hogy továbbra is külföldi érdekek kiszolgálójaként működjön. Ez a politikai öngyilkosság egyértelmű receptje. Ehelyett a saját népükért kell kiállniuk, mert ha ők nem védik meg magukat, senki más nem fogja megtenni.

Charlie Kirk halála ebben a keretben nem pusztán egy ember tragédiája. Egész nemzedékek számára intő jel: a harc nem valahol máshol zajlik, hanem itt és most, minden amerikai család életében.

(Sam Hyde YouTube-csatornája nyomán magyarjelen.hu)