Rendőrök és taxisok egy szakszervezetben – amikor a határ elmosódik

Kevés szakma van annyira szabályozva, mint a taxisoké. A tarifától kezdve a jármű színén át a taxióra plombájáig minden kötött, és a szabályok betartását a rendőrség és egyéb szervek folyamatosan ellenőrzik. Éppen ezért keltett komoly visszhangot, amikor kiderült: egyes rendőrségi szakszervezetek nemcsak a testület tagjait, hanem taxis vállalkozókat és futárokat is felvesznek soraikba.

Mindez önmagában talán nem lenne szokatlan, hiszen a szakszervezetek gyakran kínálnak jogi és érdekvédelmi szolgáltatásokat. Azonban a történet pikantériája, hogy a szóban forgó szervezet vezetői éppen azok a rendőrök, akik a taxi-ellenőrzésekért felelnek/feleltek, de beosztottjaikat továbbra is ők irányítják. Ez pedig komoly összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatot hordoz.

Ez azért különösen érdekes a mai futártüntetéssel kapcsolatos információk tükrében. A helyzet ugyanis – úgy tűnik – az, hogy míg az egyik közrendvédelmi egység biztosítja a rendezvényt, aközben a másik szakszervezetesdit játszva akár belső információkat is átadhat a tüntetőknek, de semmiképpen sem a hivatalos oldalt képviseli.

A hírek szerint szeptember 24-én a taxisok is tüntetni készülnek. Felmerül a kérdés, vajon ott mi lesz a KRSZ szerepe?  Teljes a szerepzavar és a szereptévesztés.
________________________________________

Mit mond a törvény?

A magyar jogszabályok világosan rögzítik, hogy egy hivatalos személy nem élhet vissza a hatalmával. Ha mégis, az súlyos következményeket von, vagy legalábbis kellene, hogy vonjon maga után.
Kiemelt jogszabályok
• Btk. 305. § – Hivatali visszaélés: bűntettet követ el az a hivatalos személy, aki hivatali kötelességét megszegi, vagy jogával saját vagy más előnyére visszaél.
• Btk. 306. § – Közfeladati helyzettel visszaélés: büntetendő, ha valaki a rábízott hatáskört jogosulatlanul, saját érdekében használja.
• 2015. évi XLII. törvény – Rendvédelmi hivatásos állomány jogviszonya: a rendőr köteles kerülni minden olyan helyzetet, amely pártatlanságát kétségbe vonhatja.
• Alaptörvény XXIV. cikk: mindenkinek joga van a tisztességes és pártatlan hatósági eljáráshoz.

________________________________________

Egy hétköznapi példa – két taxis története

Képzeljünk el két taxis vállalkozót.

• Az első belép a szakszervezetbe, tagdíjat fizet, cserébe azt hallja: jogi segítséget kap, és „jobb kezekben lesz” az ellenőrzéseknél. Amikor megállítják, kisebb szabálytalanság esetén figyelmeztetéssel megússza.
• A másik nem tag. Ugyanazért a szabálytalanságért helyszíni bírságot kap, a járművét fokozottabban vizsgálják.
• És van még egy eset, amikor a rendőr az éppen másodállásban taxizó kollégáját ellenőrizni. Vagy nem ellenőrzi. 

Hogy ténylegesen történik-e ilyesmi, azt vizsgálatok tudnák kideríteni. De már a látszat is romboló hatású: az egyik taxis úgy érzi, megérte fizetni, a másik pedig úgy, hogy igazságtalan rendszerben kell dolgoznia.

________________________________________

Ki vizsgálhatja az ügyet?

• ORFK Belső Ellenőrzési Szolgálat – belső fegyelmi vizsgálat.
• Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) – korrupciós kockázatok feltárása, akár titkos eszközökkel is.
• Ügyészség – ha a hivatali visszaélés gyanúja megalapozott, büntetőeljárást indíthat.

Minden esetre azt lehet látni, hogy ezek a vizsgálatok még nem történtek meg, és az egyik érintett folyamatosan valamilyen „fejes” rokonra hivatkozva szinte bármit megtehet.

________________________________________

A közbizalom ára

A taxisok közössége hagyományosan erős érdekérvényesítő képességgel bír. Ha ehhez közvetlen rendőri összefonódás társul, az nemcsak a piac tisztaságát, hanem a társadalom rendőrségbe vetett bizalmát is aláássa.

A közbizalom pedig olyan tőke, amit nagyon könnyű elveszíteni – és nagyon nehéz visszaszerezni.