10 éves Merkel „megcsináljuk” mondata – az évfordulón egy 16 éves, ukrajnai menekült kislány megölése borzolja a kedélyeket

10 évvel ezelőtt Merkel kancellár azt mondta, “Wir schafen das”, vagyis „Megcsináljuk”, az eredmény közismert. Elszabaduló nemi erőszak, évről-évre növekvő késes támadások, gyilkosságok, uszodai zaklatások – ezek a német hétköznapok. A nagyvárosokat lövöldözések és a kábítószer-maffia leszámolásai uralják, a migránsok nagycsaládjai eurószázezreket csalnak ki a német államtól.

A 10. évfordulóra megérkezett a bestiális bűncselekmény, amelyben minden eddiginél erőteljesebben összesűrűsödik a nyugati, fékevesztett, migránspátyolgató liberalizmus összes hibája és bűne. Augusztus 11-én Friedlandben a 100 kilométer / h sebességgel robogó vonat elé lökte egy 31 éves iraki migráns a 16 éves, ukrajnai menekült Liana Kassait.

Az irakit már régen ki kellett volna toloncolni, erről végzés is született, elítélt szexuális bűnöző volt. Maradt és ölt.

A hatóságok megpróbálták eltussolni az ügyet, először öngyilkosságként és balesetként kezelték, csak azt követően vették komolyan, hogy az édesanya az AfD-hez fordult.
A rezsim médiája balesetként kezelte az ügyet, a hatóságok azokat fenyegették, akik az interneten kérdéseket mertek föltenni. A város baloldali polgármestere a gyilkosság után fölhívott a gyűlölet és a rasszizmus ellen.

Elon Musk, a Tesla, az X, és a SpaceX vezetője is megszólalt az ügyben.

A vonat elé lökve: Liana (16) nagyapjának mindent hallania kellett.

Alsó-Szászországban egy iraki férfi egy 16 éves lányt lökött a sínekre, az ukrán lány a helyszínen meghalt. A férfit már rég ki kellett volna toloncolni, de ez egy hibás kérelem miatt nem történt meg – írja a 20min.ch svájci portál.

Alsó-Szászországban egy iraki férfi egy 16 éves ukrán lányt lökött a vonat elé, aki meghalt. A gyanúsítottat pszichiátriai intézetbe utalták, mivel paranoiás skizofréniában szenved

Egy hibás kiutasítási kérelem megakadályozta a férfi időbeni kiutasítását. A 16 éves lány erőszakos halála a alsó-szászországi Friedland vasútállomáson továbbra is felháborodást kelt.

Sikolyok, majd csak a vonat zaja

A Bild szerint az ukrán lány a vasútállomás felé tartva telefonált a nagyapjával.

„A nagyapja mindent hallott. Sikolyokat hallott, aztán csak a vonat zúgását” – számolt be Markus Janitzki, Geisleden település polgármestere.

Ezután a nagyapa értesítette a lány szüleit – amikor azok megérkeztek a pályaudvarra, lányuk holttestét már lefedték egy lepedővel.

A göttingeni ügyészség péntek délután – közel három héttel a gyilkosság után – közölte, hogy a 31 éves iraki állampolgárt pszichiátriai kórházba szállították. Erős a gyanú, hogy a lányt ő ölte meg azzal, hogy a körülbelül 100 kilométer/órás sebességgel haladó vonat elé lökte.

Az iraki férfi nyugodtan elvezette a rendőrséget a holttesthez

Közvetlenül előtte a rendőrséget a vasútállomásra hívták, mert egy férfi garázdálkodott. Amikor egy járőr megérkezett a helyszínre, többek között a 31 éves férfit is ott találta. A férfi megszólította a rendőröket, és elvezette őket a peronon fekvő fiatal lány holttestéhez.

Nyugodtnak tűnt, és azt állította, hogy ott látta a lányt feküdni. Ekkor még nem volt gyanú a bűncselekményre. Az alkoholszintje 1,35 volt.

A rendőrség eleinte balesetnek, majd öngyilkosságnak vélte az esetet, és elengedte az irakit. Augusztus 11-én este a 31 éves férfi agresszív viselkedésével feltűnt a befogadóintézményben, ahol elszállásolták, és egy pszichiátriai szakklinikára vitték. Az NDR riportja szerint a 31 éves férfinál korábban paranoid skizofréniát diagnosztizáltak.

Az időközben elvégzett DNS-vizsgálatok nyomokat találtak a férfi vállán és a meggyilkolt lány vállán. Ezek a nyomok alapján megalapozott az „erőteljes” gyanú.

A vádhatóság szerint nincs információ arról, hogy a gyanúsított és feltételezett áldozata között korábban volt-e kapcsolat. A 31 éves férfi nem nyilatkozott a vele szemben felhozott vádakról.

Bizonytalanság a kiutasítási őrizetről

Az ügyészség tájékoztatása szerint a férfi először 2022 augusztusában nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Braunschweigban. A kérelmet elutasították, és Litvániába történő kiutasítását rendelték el. A Göttingeni Közigazgatási Bíróság 2025 februárjában elutasította az ellene benyújtott fellebbezést. A hannoveri bíróság július 17-én elutasította a kiutasítási őrizet iránti kérelmet – az AFP hírügynökség szerint azért, mert nem állt fenn jelentős szökésveszély. A Bild viszont a bíróságra hivatkozva arról számol be, hogy a külföldiekkel foglalkozó hatóság kiutasítási őrizet iránti kérelme annyira hibás volt, hogy azt még meg sem lehetett vizsgálni.

ELON MUSK SZERINT MINDEN HATÓSÁGI EMBERT VÁD ALÁ KELL HELYEZNI BŰNRÉSZESSÉG MIATT

The authorities should be put on trial for assisting in murder https://t.co/ZLU129cxhG

— Elon Musk (@elonmusk) September 1, 2025

A német hatóságok felfoghatatlan kudarca világszerte felháborodást keltett – írja a NIUS.

Elon Musk technológiai vállalkozó az X-en nyilatkozott a 16 éves Liana K. Friedlandben elkövetett gyilkosságáról.

Musk az X-en így ír: „The authorities should be put on trial for assisting in murder.” Vagyis: „A hatóságokat gyilkosságban való bűnrészességért bíróság elé kell állítani.”

Liana K., aki egy Ukrajnából menekült fiatal lány, aki tökéletesen beilleszkedett, Friedlandban éppen fogászati asszisztensnek tanult és tele volt tervekkel a jövőre nézve, 2025. augusztus 11-én a friedlandi vasútállomáson egy 31 éves, elutasított iraki menedékkérő egy áthaladó tehervonat elé lökte.

Liana a helyszínen meghalt.

A tettes 3 héttel az elkövetés után előzetes letartóztatásban van.

Ahelyett, hogy kijavították volna a hibát, egyszerűen visszavonták a kiutasítási őrizet iránti kérelmet

Egyszerűen sokkoló: kiderült, a gyanúsított már régóta nem lehetett volna Németországban. Menekültügyi kérelmét már 2022 decemberében elutasították. A hatóságok szerint 2025 márciusától lehetséges volt a Litvániába történő kiutasítás – amely a dublini rendelet szerint illetékes.

De senki sem foglalkozott komolyan az üggyel – az iraki férfi zavartalanul illegálisan maradhatott az országban.

2025 júliusában a külföldiekkel foglalkozó hatóság ugyan benyújtott egy kiutasítási fogvatartás iránti kérelmet, de az annyira hibás volt, hogy a hatáskörrel rendelkező hannoveri bíróság elutasította.

A kérelemből hiányzott többek között a „jelentős szökésveszély” indoklása. Ezenkívül nem határoztak meg kilépési határidőt, ami kötelező formális elem. A bíróság szerint a kérelem annyira hiányos volt, hogy tartalmát sem lehetett megvizsgálni.

Különösen súlyos, hogy a hatóságot a bíróság kifejezetten felhívta a hiányosságokra, de az nem javította ki azokat. Ehelyett egyszerűen visszavonta a kérelmet.

Ennek következtében a gyanúsított szabadlábon maradt, és már a bűncselekmény előtt is garázdálkodott a településen.

A rendőrség is kudarcot vallott: röviddel Liana K. meggyilkolása után a rendőrök először elengedték az iraki férfit – miután ő már elvezette őket a holttesthez.

Letartóztatása után megpróbálták eltussolni a bűncselekményt, és „balesetként” beállítani a nyilvánosság előtt.

A SPIEGEL arról ír, a mulasztások miatt ki nem utasított férfi szexuális bűncselekmények miatt is elítélt volt, vagyis ki lehetett volna utasítani.

A GYILKOSSÁG UTÁN ÉRZÉKENYÍTŐ “WORKSHOPOKAT” SZERVEZ A SZÉLSŐBALOLDAL

Arról már a Junge Freiheit ír, hogy Liana halála után a baloldal workshopot szervez a jobboldal ellen.

A 16 éves Liana K. meggyilkolása után, amelyet egy iraki állampolgár követett el, a „Friedland ist bunt” (Friedland színes) szövetség workshopot hirdet a „jobboldali szlogenek” ellen – miközben egyre több hatósági mulasztás kerül napvilágra.

A baloldali polgári szövetség „Friedland ist bunt” (Friedland színes) „workshopot szervez a rasszista szlogenek ellen”. Az eseményre szeptember 6-án kerül sor.

A résztvevőket szemináriumokon képezik ki arra, hogyan lehet a mindennapi életben reagálni a „jobboldali szlogenekre”.

A cél az, hogy „leküzdjék a rémület pillanatát” és egyértelművé tegyék: „Ezt nem fogadjuk el!”

A tartalmi irányvonalat az „Aufstehen gegen Rassismus” (Állj fel a rasszizmus ellen) kezdeményezés határozza meg. A kezdeményezésben megnevezik a szélsőbaloldali VVN-BdA egyesületet, amely évekig szerepelt az alkotmányvédelmi jelentésben, és 2019-ig megfigyelés alatt állt Bajorországban.

Az SPD polgármestere, Andreas Friedrichs is figyelmeztetett a tett után a „gyűlöletre és a uszításra”.

Arról azonban nem tett említést, hogy az iraki férfi már a menekültek otthonában is agresszív magatartással tűnt ki, és hogy több kiutasítási kísérlet is eljárási hibák és bírósági döntések miatt kudarcba fulladt. A férfi menedékjog iránti kérelmét már 2022 végén elutasították.

Liana K., aki 2022-ben menekült el családjával Mariupolból, nemrég kezdte meg tanulmányait.

A HATÓSÁGOK CSAK AZT KÖVETŐEN KEZDTEK VIZSGÁLÓDNI, HOGY LIANA KASSAI ÉDESANYJÁNAK AZ AFD SEGÍTETT – MÁS PÁRTOK NEM REAGÁLTAK A MEGKERESÉSÉRE

A Remix arról ír, hogy a 16 éves Liana K. édesanyja súlyos mulasztásokkal vádolta a német hatóságokat, és figyelmeztetett, hogy a gyanúsított nem kerülheti el az igazságszolgáltatást.

A Junge Freiheitnak adott interjúban az anya elmondta, hogy családját az Alternatív Németországért (AfD) párt támogatta, míg a hatóságok megengedték, hogy az elutasított menedékkérő az országban maradjon,így felelősek a lány haláláért.

Az anyja elutasította azt az elképzelést, hogy a gyanúsítottat skizofrénia miatt alkalmatlannak nyilvánítsák a bírósági eljárásra. „Biztos vagyok benne, hogy megússza a büntetést. A pszichiátriai kórházban való „gyógyulás” után tovább élhet bűntudat nélkül, és új bűncselekményeket követhet el – tudva, hogy legközelebb csak újra el kell játszania, hogy mentálisan beteg.”

Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség eleinte balesetnek vagy öngyilkosságnak minősítette az esetet, amit ő soha nem hitt el. „Liana a jövőért élt. Nagy céljai és tervei voltak az életével” – mondta. Lánya fogászati asszisztensnek tanult, zongorázott, és segített nevelni a kisöccseit, miután a család 2022-ben elmenekült Mariupolból az orosz invázió után.

Manuel Ostermann, a rendőrségi szakszervezettől kijelentette: “az embereknek elegük van”.

A Tichys Einblick kommentátora a gyilkosságtól érezhetően megrendülve az alábbiakat írta:

„A titkolózás után: keretezés és bagatellizálás

Egy 16 éves lányt egy iraki férfi a vonat elé lök – és az állam nem a polgárait védi, hanem a narratívát. A média elhallgatja vagy bagatellizálja a gyilkosságot, a hatóságok hetekig hallgatnak, egy SPD-polgármester a „gyűlölet”, nem a tettesek ellen figyelmeztet. Németország, tíz évvel a „Meg tudjuk csinálni” után.

Vannak napok, amikor inkább a Maldív-szigetek állampolgárságát venné az ember, vagy még jobb, ha az élet hátralévő részét egy faházban töltené az Amazonas partján, csak ne kelljen Németországgal kapcsolatba kerülnie. Nem látni, nem hallani, és nem tartozni oda.

Az orosz támadások után Mariupolban és a család házának megsemmisülése után az ukrán szülők úgy döntenek, hogy három gyermekükkel Németországba mennek. Eichsfeldbe érkeznek. A szülők munkát találnak, a szociáldemokraták számára még egyszer megismételve: dolgoznak, maguk keresik meg a kenyerüket, a gyerekek óvodába és iskolába járnak, németül tanulnak. A legidősebb gyermek, egy lány, fogászati asszisztensnek tanul, ezért vonattal kell utaznia. Az NDR bármelyik dokumentumfilmben bemutathatná ezt a családot, amely a működő bevándorlásról szól.

De 2025. augusztus 11-én a mindössze 16 éves Liana elhalad Muhammad A. mellett, aki követi őt az állomásig, röviddel 16 óra előtt. Természetesen még világos van, nyári délután van.

Az iraki férfi úgy tűnik, megijesztette, mert telefonál az ukrán nagyapjával – és a telefonban a nagyapa tanúja lesz unokája szörnyű meggyilkolásának, sikolyoknak, a vonat zörgésének.

Ami ezután történik, egyre inkább felveti a gyanút, hogy a gyilkosságot el akarták tussolni, mert Merkel destabilizálta Németországot, és a 10. jubileumi évben nem akarták, hogy szóba kerüljenek Merkel politikája, a befogadó politikusok, de Maziere, Baerbock, Göring-Eckardt, Scholz és Faeser-től a jelenlegi Merz-Klingbeil-kormányig.

A Berliner Zeitung újság éppen most számolt be a Breitscheidplatz-i merénylet egyik áldozatáról, akinek kitartó kérdései a kormányhoz azzal a következménnyel jártak, hogy Baerbock biztonsági szolgálata megakadályozta abban, hogy 2025. március 11-én részt vegyen a külügyminisztériumban a terrorizmus áldozatainak nemzeti emléknapján tartott megemlékezésen. Baerbock biztonsági emberei, annak ellenére, hogy meg volt hívva, azzal az indokkal utasították el, hogy „biztonsági kockázatot” jelent. Valószínűleg ő volt a rossz áldozat. Baerbock már rég elmenekült, most a mi költségünkre New Yorkban tartózkodik.

Liana is „rossz” áldozat?

Napokig úgy tűnt, hogy a nyomozók figyelmen kívül hagyják a gyilkosságot, a rendszermédia balesetként tálalja az esetet, a hatóságok pedig burkoltan fenyegetik azokat, akik az interneten kérdéseket tesznek fel vagy utalnak arra, amit hallottak. Mert a vonatra lökött lány meggyilkolása rávilágít a politikusok téves politikájára és a média manipulációjára, rávilágít a migráció területén gyakran előforduló hatósági kudarcra – ami végül is kevésbé a hatóságok hibája, mint inkább azoknak a szabályoknak, amelyeket a politikusok hoztak létre, hogy a német szociális rendszerbe történő turbomigrációt állandósítsák és elrejtsék.

Végül a szülők kitartása és a szabad média révén napvilágra kerül, amit a közvélemény már az elejétől fogva sejtett. Majdnem három héttel a gyilkosság után a hatóságoknak be kell jelenteniük, hogy letartóztatták a feltételezett elkövetőt, mert Lianát a vonat elé lökte. De ezt nem lehet így hagyni! Az emberek helytelen gondolatokra juthatnak a demokráciánkban.

Az NDR tehát egy oktató darabot hoz létre „Halott 16 éves: „Nincs szükségünk gyűlöletre és uszításra” címmel.

Mintha az NDR nem akarna elhinni, hogy mi történt, távolságtartóan kezdi: „Egy haláleset után a friedlandi (Göttingen körzet) embereknek sok kérdésük van. Egy elutasított menedékkérő állítólag egy 16 éves lányt lökött egy áthaladó vonat elé.”

Höland szerző a fiatal lány meggyilkolásáról szóló oktató cikkét, amely gyilkosságot feltehetően egy iraki követett el, a következő szellemes bevezetővel kezdi: „Vasárnap reggel nem sok minden történik a 1200 lakosú település vasútállomásán, amikor két férfi megáll a kis emlékhely előtt: néhány virág, gyertya és egy fénykép emlékeztet a fiatal ukrán lányra, aki alig több mint két hete itt vesztette életét.”

Nem gyilkolták meg, csak úgy meghalt, mint egy autóbalesetben vagy egy szerencsétlen túra közbeni esés során. „A férfiak néhány szót váltanak arabul, majd imádkoznak. Valószínűleg muszlim halotti ima ez, itt, a kis Friedlandban, Dél-Alsó-Szászország szélén, ahol éppen a nyilvánosság figyeli őket.” Tehát a muszlimok gyászolnak, írja giccsesen az NDR szerzője, Höland. Ezzel a szép NDR-világ ismét rendben van.

Megtudunk a cikkből még olyan fontos dolgokat, hogy egy egyházi képviselő az „előítéletek” ellen figyelmeztet. Vagy hogy a menekültek szállásán most aggodalmak vannak. És végül ott van még Friedland polgármestere, Andreas Friedrichs (SPD), aki példamutató álláspontot képvisel: „A hangsúly természetesen egy fiatal lány halála. Szerintem ez egyszerűen csak szomorú…”

Nem a gyilkosság, hanem a haláleset – és az egyszerűen csak szomorú, ahogy minden haláleset szomorú.

De a bosszantó haláleseten kívül Friedrichs egy dolgot pontosan tud: „…de amire nincs szükségünk, az a gyűlölet és a uszítás. Az nem oldja meg a problémát…”

Milyen problémát? Hogy a média arról számol be, hogy a politika kudarca halálos következményekkel jár? És akkor következik az a mondat, amelyet nem kell kommentálni, és amely banalizálásával egyszerűen csak megdöbbentő: „…és a fiatal nő ettől nem jön vissza.”

Az ügy lezárva, és jaj annak, aki uszít. A göttingeni ügyészség házkutatás után elkobozza az elektronikus eszközöket.”

(bennfentes.net)